Kissé olyan érzés fogadott, mint amikor az ember kora délután betéved a csontüres Szimplába. Pull and Bear (Vörösmarty tér) – 63 dB Az üvegpláza második üzletecskéje a szerényen megbújó Pull and Bear, ahol korábban máshol már voltak keményebb trance-zenés tapasztalataink, így nagy boldogság volt, amit hallottunk. Itt nem sikerült konkrétan beazonosítani a zenét, csak annyit, hogy talán a Tearjerkers lehetett. Megúsztuk a halláskárosodást a ruhaüzletekben - Dívány. Mindenesetre a Pull kilógott a sorból annyival, hogy itt normál hangerőn gitárzenék szóltak. New Yorker (Vörösmarty tér) – 58 dB A sor utolsó üzlete bizonyult a leghalkabbnak (még az emberi beszéd normál hangerejét is alulmúlva), egyben az eddigi legpoposabbnak: Fergie-től az A Little Party Never Killed Nobody című klasszikus sustorgott a háttérben. Ezt a vonalat tartotta a hely, egymást váltották a seggrázós partizenék, csak az alacsony hangerő fogta vissza a diszkóhangulatot. Bershka (Vörösmarty tér) – 68 dB A tér túloldalán 10 decibellel hangosabban visított a Clean Bandit Rather Be-je a Bershkában.
Vélemények, értékelések (1)
A kérdéseket a Tezenis, a H&M és a New Yorker hazai képviseleteinek is elküldtük, választ csak az utóbbitól kaptunk, miszerint továbbították azokat az illetékes németországi anyavállalatnak. (Ennek már két hete. Ha mégis érkezne válasz, azt is közöljük majd. ) Hangerő mérése A hangerőt jellemzően decibelben (dB) mérik, a egy jó összehasonlító listát készített, hogy tudni lehessen, mi mennyi. 0 dB – az emberi hallás alsó küszöbe, egy kb. 3 méterre zümmögő szúnyog "hangja". 10 dB – abszolút csend, a speciális csendszobákban mérhető hangerő. 30 dB – csendes éj egy sivatagban, lakott területtől messze. 40 dB – suttogás. 60 dB – normál hangerejű beszéd. 85 dB – a halláskárosító zaj kezdete, alsó értéke. 107 dB – fájdalmas hangerő. 116 dB – az ember egész teste berezeg. 120 dB – első sor a hangfalnál egy rockkoncerten. 163 dB – törnek a vékonyabb üvegek.
További kritérium, hogy a látogatók számára nyitott legyen a terület és a cím birtokosai az égbolt látnivalóit folyamatosan bemutassák a nagyközönségnek. A hosszú expozíciós idővel készült képen a Tejút látszik a Bükk-fennsík felett (MTI fotó: Komka Péter) A települések növekedésével és a létesítmények bővülésével egyre növekszik a szükségtelen mértékű fénykibocsátás. Számos állatfaj van a természetben – például rovarok, kétéltűek, madarak, denevérek -, amelyeket zavar a mesterséges fény, s ezzel nemcsak az ő létük kerül veszélybe, hanem az egész ökoszisztéma károsodik – fejtette ki Novák Richárd. Mindezeken túl a csillagos égbolt látványát mint az emberiség kulturális örökségének részét is fontos megóvnunk a jövő nemzedékei számára – vélekedett, hozzátéve, hogy a bükki csillagoségbolt-parkban a jövőben nem lehetnek a fényszennyezés növekedésével járó fejlesztések, és a meglévő lámpatesteket is fokozatosan fényszennyezés-mentesre cserélik. Magyarországon a Zselic és a Hortobágy után harmadikként érdemelte ki a címet a Bükki Nemzeti Park.
Csillagoségbolt-park címet az olyan területek kaphatnak a Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség megfogalmazása alapján, amelyek kiemelkedően jó minőségű éjszakai égbolttal rendelkeznek – azaz minimális a fényszennyezés mértéke. Az ilyen helyeken biztosított a jó kilátás az égre és az égitestekre, lehetőség van az éjszakai látogatásra és biztosítják az égbolt védelmét (például ernyőzött lámpatestekkel biztosítják a világítást). Magyarország jelenleg három csillagoségbolt-parkkal büszkélkedhet: a Zselici Csillagparkkal, a Hortobágyi Csillagoségbolt-parkkal és a Bükki Csillagoségbolt-parkkal. Ezek mindegyikében garantált, hogy ha tiszta az ég, akkor páratlan kilátásban lesz részed és gyakran készülnek külön éjszakai túrákkal is. Indulás előtt ajánlott rákeresni és előre regisztrálni, hogy le ne maradj a népszerű túrákról. A Hortobágy alapból is az a pont, ahol a pusztaságban szinte összeér az ég és a föld, de éjjel is legalább ennyire látványos. A csillagképek mellett a Tejút is jól kivehető, míg a zselici vagy a bükki csillagoségbolt-parkok látogatása előtt érdemes körbejárni a körülöttük elterülő erdőket, túraútvonalakat is.
Mik is ezek és miért nem láttuk őket eddig? Ezek a Starlink nevű új műholdcsalád tagjai, melyek a rendszer kiépítése után lehetővé teszik a műholdas szélessávú internet használatát világszerte. Jelenleg 358 db van ezekből alacsony Föld körüli pályán (LEO). A Starlink műholdakból a tervek szerint 12 ezer (! ) darab lesz, melyek hatásaként már most elképzelhető, mit okoz a csillagászati megfigyelésekben, vagy a természetes sötét égbolt látványában. Egy kilövéskor 60 darab műholdat engednek el, melyek aztán saját ionhajtóműveikkel a kívánt pozícióba kormányozzák magukat. A Bükki Csillagoségbolt-park közeléből is sikerült megörökíteni ezeket a látványos, ember által készített "műcsillagokat", azonban jó hír, hogy a működési magasságukon már alig, vagy egyáltalán nem lesznek láthatóak. Starlink műholdak vonulása Fotó: Novák Richárd A fény nemzetközi napján: A fény nemzetközi napja alkalmából jelent meg A fényszennyezésről – világosan! című szakmai útmutató a természetkímélő éjszakai világítások alkalmazásának elősegítésére.
A pályázat széles körű együttműködéssel – elsősorban a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, valamint zöld civil szervezetek, erdőgazdaságok, önkormányzatok, kutatóintézetek, egyetemek összefogásával – valósult meg. A megkötött együttműködési megállapodások alapján a területen tevékenykedő szervezetek közös akaratukkal nyilvánították ki a Bükki Csillagoségbolt-park létrehozásának szükségességét. A több éven át folytatott munka, a felmérések nyomán elkészült részletes eredmények, a világítótest-leltár, és egyéb fontos teendők összegzése nyomán a Nemzetközi Sötétégbolt Szövetség vezetői támogatásra alkalmasnak találták a felterjesztést. A rangos elismerést Prof. Kolláth Zoltán (balra) adta át a védett terület természetvédelmi kezelőjének, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnak, akit Rónai Kálmánné, Igazgató Asszony képviselt a június 13-i sajtótájékoztatón az Eszterházy Károly Egyetem Varázstornyában. További fotók az eseményről >>> Mint minden esetben, a csillagoségbolt-park címet elnyert védett terület természetvédelmi kezelője kapja az elismerő oklevelet, valamint a további munkával járó adminisztrációs és egyéb feladatokat is.
Személygépkocsival Miskolc belvárosától 31 km-re található, Lillafüred érintésével körülbelül 45 perc alatt érhető el. FONTOS: Répáshutára nem kell bekanyarodni, továbbhaladva a 2505. számú főútvonalon a Bükki Csillagda balra helyezkedik el, az útról jól látható az épület. Ha nem mennek vissza a főútra, akkor Répáshuta faluközpontból csak földúton keresztül lehet megközelíteni az épületet. Eger belvárosától szintén 31 km-re található a Bükki Csillagda, a hevesi megyeszékhelyet Felsőtárkány irányába kell elhagyni. Az útra kb. 40 percet kell szánni. A látogatóközpont az út jobb oldalán helyezkedik el. Répáshutáig nem kell elautózni. Tömegközlekedéssel Miskolci autóbusz állomásról a téli időszámítás ideje alatt a szabad- és munkaszüneti napokon 14. 20 órakor indulnak autóbuszok, amelyek 15. 29 órakor érkeznek meg a Bükki Csillagda megállóba. Nyári időszámítás ideje alatt szabad- és munkaszüneti napokon 16. 20 órakor indulnak a járatok. Április 1-től szeptember 30-ig munkaszüneti napokon 8.
A répáshutai helyszín Közép-Európa legmodernebb csillagászati létesítménye 2022. március 8-án a nagyközönség előtt is megnyitotta kapuit a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság legújabb attrakciója, a Bükki Csillagda csillagászati és természetismereti látogatóközpont. A Nap biztonságos megfigyelésére is alkalmas világszínvonalú távcső, megtapogatható meteoritok, különleges VR utazások és egy csillagászati témájú tanösvény is várja a látogatókat Répáshután. A Bükk, illetve a Bükk-fennsík hazánk legnagyobb átlagmagassággal rendelkező vidéke. Speciális adottságai – mint például a különösen alacsony fényszennyezettség – teszik alkalmassá az éjszakai csillagászati észlelésekre, hiszen a vékonyabb levegőrétegen át az éjszakai égbolt halványabb jelenségei, így a Tejút és több csillagkép is tisztán, fényesen látszik. A többéves kitartó munka eredményeképpen a Nemzetközi Sötétégbolt Szövetség (IDA) 2017 júniusában ezüst minősítésű csillagoségbolt-parkká nyilvánította a Bükki Nemzeti Park területét. "Miután a kormány az előterjesztésünk elfogadásával lehetővé tette a Bükki Csillagda megépítését, szinte egyenes út vezetett odáig, hogy ezen a helyszínen ma egy modern, Magyarországon és akár egész Közép-Európában egyedülálló látogatóközpont jöhessen létre", mondta Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos az épület átadóján.