Nagyon jól nyitottunk és ezzel a blokk-védekezésünkben be tudtuk tartani a megbeszélt taktikát. Gratulálok a csapatnak! Szokolikné Kalmár Judit: – A heti edzésmunka alapján sajnos nem számítottunk meglepetésre. Tóth andrás vasas bibel. Több hiányzónk is volt a meccsen, és a felforgatott állásrend is megzavart minket, sajnos ebből több pontot is kapott az ellenfél. Egyedül a 3. szettben tudtunk egy darabig együtt menni az ellenféllel. Jövő hétre ismét összerakjuk a csapatot és mindent meg fogunk tenni, hogy pontot szerezhessünk.
Két mérkőzést rendeztek a női Extraliga 10. fordulójában: a BRSE könnyedén tartotta otthon a három pontot, a forduló rangadóján ötszettes csatában, nagyszerű mérkőzésen a Vasas diadalmaskodott, ezzel pedig megelőzte a tabellán a Fatum-Nyíregyházát. Tovább őrzi vezető helyét a bajnokságban a Swietelsky-Békéscsaba, amely a női Extraliga vasárnapi játéknapján három szettben győzte le az Újpestet. Tóth Gábor vezetőedző kicsit tudott pihentetni a Fatum-Nyíregyháza elleni rangadó előtt. Óriási izgalmak után szerezte meg a győzelmet a Vasas a Nyíregyháza otthonában: magabiztos kezdés után hamar kétjátszmás előnybe kerültek a fővárosiak Bannister és Bojko ponterős játékának köszönhetően. A harmadik játékrészben azonban fordult a kocka, Vasileva és Radosová vezetésével a nyíregyháziak előbb szépítettek, majd a negyedik játszmában a döntő szettet is kiharcolták. Irreális körülmények között mutatkozott be Tóth András - NB2.hu. A Nyíregyházát vitte a lendület, 8:5-nél cseréltek térfelet. Innentől azonban a fővárosiak akarata érvényesült, bár 10:10-nél még tudtak egyenlíteni a hazaiak, de Bojko három pontja megpecsételte a sorsukat.
Eredmények, férfi tőr: 40+ korcsoport (5 induló) 1. Sághy Ervin (Budakalász) 2. Gerzanics Márk (Budakalász) 3. Pataki Zoltán (ZVE) és Imreh Dániel (VESC) Döntő: Sághy – Gerzanics 10:7 50+ korcsoport (13 induló) 1. Hegedűs Sándor (Törekvés SE) 2. id. Szalay Károly (VESC) 3. Riesz Gábor (FTC) és Szabó András (Szombathely) Döntő: Hegedűs – id. Szalay 10:9 60+ korcsoport (2 induló) 1. Péntek Tamás (Szombathely) 2. Imreh László (VESC) Döntő: Péntek - Imreh 10:1 70+ korcsoport (3 induló) 1. Arany-Tóth Lajos (BVSC) 2. Tóth andrás visas.fr. Boros Péter (OSC) 3. Buday György (Vasas) Döntő: Arany-Tóth - Boros 10:5 Külön díj – 75+ 1. Arany-Tóth Lajos 80+ 1. Buday György, 85+ 1. Boros Péter Eredmények, női tőr: 40+ korcsoport (4 induló) 1. Cseh Anna Mária (UTE) 2. Dr. Czeglédy Edina (MTK Budapest) 3. Herczeg Krisztina (Szombathely) és Erős-Szatmáry Adrienn Döntő: Cseh - Czeglédy 10:8 50+ korcsoport (3 induló) 1. Gyurkán Judit (OSC) 2. Van Leeuwen-Polner Mónika (SZTE-VK) 3. Marót Piroska (Szurka-Piszka) Döntő: Gyurkán – Van Leeuwen-Polner 10:6 Eredmények férfi kard: 40+ korcsoport (4 induló) 1.
Gázi Kászim pasa dzsámija Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom, belvárosi templom A dzsámi déli oldala Település Pécs Ország Magyarország Vallás katolicizmus Irányzat római katolikus Egyházmegye Pécsi egyházmegye Névadó Gyertyaszentelő Boldogasszony Építési adatok Típus plébániatemplom Stílus Törökország építészete Építés kezdete 12. század Rekonstrukciók évei 1560 körül 1702 1766 – 1770 1939 1956 2014 - Alapadatok Hosszúság 29 m Magasság 22, 6 m Szélesség 16 m Elhelyezkedése Gázi Kászim pasa dzsámija Pozíció Pécs térképén é. sz. Gázi Kászim pasa dzsámija – Wikipédia. 46° 04′ 37″, k. h. 18° 13′ 40″ Koordináták: é. 18° 13′ 40″ A Gázi Kászim pasa dzsámija hivatalos honlapja A Wikimédia Commons tartalmaz Gázi Kászim pasa dzsámija témájú médiaállományokat. A pécsi Gázi Kászim pasa dzsámija, hivatalosan Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom, hétköznapi nevén belvárosi templom (vagy egyszerűen csak "pécsi dzsámi") a magyarországi török-iszlám építészet legmonumentálisabb alkotása, Pécs egyik jelképe, Európa legészakibb épségben maradt dzsámija, amely ma római katolikus templomként működik.
Interaktivitás A dzsámi melletti karcsú minaret erkélyéről naponta ötször hívta imára a muszlim hívőket a mecset alkalmazottja, a müezzin. A gomb megnyomásával meghallgatható az imára hívó ének. A TEMPLOM, AMELYET A TÖRÖKÖK ÉS A KERESZTÉNYEK MEGOSZTVA HASZNÁLTAK A dzsámi területe egykor római temetkezési hely volt, majd egy Szent Bertalannak szentelt templomot emeltek itt: valószínűleg a tatárjárás előtt – II. András uralkodása alatt – Bertalan püspök építtette. A templomban Szent Bertalan-ereklyét is őriztek. A törökök ezt a gótikus stílusú, tornyos, Fürdős Mária-oltárral rendelkező templomot építtették át, miután elfoglalták a várost. Az épület a tér legmagasabb pontján áll és – a hatás fokozása érdekében – a tengelyét a térhez képest el is forgatták. Szállás adatlap - Pécs, Gázi Kászim pasa dzsámija. Egy ideig a törökök és a keresztények megosztva használták a templomot, a falazás nyomai a mai napig láthatók. A dzsámi, vagyis mecset, olyan épület volt ahol pénteki imát is lehetett tartani. A dzsámihoz minaret, azaz torony, és egy fürdő is tartozott: ezeket Gázi Kászim Pasa építtette, 1543 és 1546 között, amikor az itt állomásozó török helyőrség parancsnoka volt.
[3] A néphiedelem szerint nem csak a köveket adta a templom, hanem az építkezést a templomban álló kincsekből finanszírozták. Az 1660-as években Evlija Cselebi, a neves török utazó is elragadtatással írt róla. Az elkészült török templom a város nagy dzsámija lett. A középső négyszögletes rész az, ami török kori, melyet nyolcszögletű dobon nyugvó kupola fed. A délkeleti, délnyugati és északkeleti homlokzaton egymás fölött két sorban 4-4, illetve 3-3 szamárhátíves ablak van. A dzsámi eredeti bejárata az északnyugati oldalon volt. Ezen az oldalon volt a lépcsőfeljárat is, mellyel a karzatra lehetett jutni – nők csak lefátyolozva, a karzaton tartózkodhattak. A dzsámi délnyugati oldalán a középkori templom alapfalaiba beépülve állt a minaret. Gázi Kászim Pasa Dzsámija - Pécs (Látnivaló: Látnivaló). A templom belsejében, a megmaradt vakolatrészeken jól látható a török díszítés, a Korán -feliratok. A török szószék és a nők karzata sajnos az idők folyamán elpusztult, és nem teljesen hiteles az imafülke (mihráb) jelenlegi képe sem. A sekrestyék előtt álló két török mosdómedence (ma szenteltvíztartó) az egykor a templom mellett álló – azóta elpusztult – Gázi Kászim pasa fürdőjéből került ide.
A látogató Kelet és Nyugat találkozásának igéző helyszínét, különféle vallások egymással kölcsönhatásba lépő szent tereit barangolhatja be modern eszközök, izgalmas interaktív elemek, animációk segítségével. Így a Pécs jelképének számító templomban megismerhetjük a különböző korokban más-más formát nyert építmény külső megjelenését és történetét. Gázi kászim pasa dzsámija pécs. A templom a város centrumában, a Széchenyi téren helyezkedik el, a tér legmagasabb pontján áll, mintegy uralva azt. A hatást fokozza, hogy az észak-déli tájolású térhez képest ferdén áll a Mekka felé tájolt épület. Nyitva tartás: keddtől vasárnapig 10:00 és 18:00 óra között
A dzsámi a török után [ szerkesztés] A török felszabadító harcokat a dzsámi aránylag szerencsésen átvészelte, csak a minaret egy része omlott le – ezt 1766-ban lebontották. A templom a jezsuita rend tulajdona lett. 1692-ben a templomban tette a város vezetősége a fogadalmat, hogy a városban csak katolikusok élhetnek (1704-ben emiatt a rácok betörtek a városba, a templomot is megrongálták). Kisebb ideiglenes módosítások után az első komolyabb átépítés 1702-ben volt, amikor keresztény templommá alakították át. Az északi részén kápolnát, tornyot, sekrestyét és kriptát, a déli részén portikuszos bejáratot építettek. Berendezései barokk ill. rokokó stílusúak voltak. [3] A következő jelentős átalakítás 1766–70-ben történt, Procopius jezsuita szerzetes tervezésével, a pécsi Frühweiss és Birisics családok anyagi támogatásával. Ekkor bontották le a minaretet, melynek helyére zömök torony épült. A jezsuita rendházat (Mai Nagy Lajos Gimnázium) meghosszabbították, és boltíves aluljáróval kötötték össze a templommal, melyet 1864-ben bontottak le.