Erdély eddigi legnagyobb élőzenés előadása készül Sepsiszentgyörgyön. Tízezrek váltottak jegyet, hogy a nemzeti ünnep estéjén, majd az azt követő előadásokon hallhassák az erdélyi magyarok számára ikonikussá vált Szállj fel, szabad madár című dalt. Több mint másfél éve zajlik a produkció előkészítésének háttérmunkája. Idén először mutatják be a legendás rockoperát csak erdélyi szereplőkkel és közreműködőkkel. A Szörényi Levente–Bródy János szerzőpáros műve több generációnak adott hitet és erőt a kommunizmus idején, tűzzel-vassal tiltotta a román titkosszolgálat; sokan ma is ereklyeként őrzik a határon átcsempészett bakelitlemezeket, a rongyosra hallgatott kazettákat. 'Szállj Fel, Szabad Madár' - ungverska, ungverji, ungverskur Lag | Popnable. Helyesen döntött a sepsiszentgyörgyi önkormányzat, amikor felkarolta Szilágyi Herbert Zsolt karnagy vízióját, és megteremtette a produkció anyagi hátterét. A szerzők áldásukat adták az előadásra, és a jogtulajdonosok is támogatásukról biztosították a stábot. Rengeteg kreatív energiát sikerült Sepsiszentgyörgyre vonzani; a szereplőválogatással, az alkotógárda verbuválásával egész Erdélyt megmozgatták a szervezők.
A járványügyi szigorítások és korlátozások pozitívan befolyásolták az ügyet. A kényszerű színházbezárások miatt az alkotóknak több szabadidejük maradt, így már másfél éve elkezdődhetett a színészválogatás és az egyéni próbák sora. A cél: igazolni, hogy az erdélyi magyarság rendelkezik olyan szellemi-művészi potenciállal, amellyel nagyszabású, reprezentatív előadást lehet létrehozni. A szervezők a kettős szereposztás mellett döntöttek, hogy kizárjanak minden nemkívánatos tényezőt. Szállj fel szabad madár szöveg. A Székely Mikó Kollégium nagytermében a közös próbák idején három generáció állt színpadra: a hatvanas-hetvenes éveikben járók és a kommunizmusban nevelkedett lázadó rockerek mellett azok is hozzájárulnak az előadás látvány- és hangzásvilágához, akik 2003-ban még gyerekként kapaszkodtak fel a csíksomlyói nyeregbe, hogy részt vegyenek az István, a király első erdélyi bemutatóján. "Maradjunk önmagunk" A 2003-as csíksomlyói előadáson Orza Călin koreográfusként dolgozott Novák Ferenc "Tata" keze alatt. Most ő álmodja színpadra az előadást.
Ritziu Ilka Krisztina A rendező párhuzamot von az ezer évvel korábbi történések és az erdélyi magyarság mai helyzete között: "Míg Istvánban a keresztény szellem a könyörületesség nyelvén szól, addig Sarolt felméri, hogy az új hitvallás elfogadtatása nem valósulhat meg kegyetlenség nélkül. Ideje kilépnünk anyánk szárnyai alól, és kezünkbe vennünk a sorsunk alakítását" – magyarázza. Hitoktató a főpap szerepében A rendező végtelen türelemmel viszonyul a csapat tagjaihoz, mindenki számára egyénileg világítja meg a dráma ok-okozati viszonyait – állítja a stáb több tagja. Ezt a véleményt osztja Rózsa Imre is, aki Asztrikot, a térítők vezetőjét alakítja. Hallottad? Leander Kills - Szállj fel, szabad madár - Hírnavigátor. Imre civilben kántor és római katolikus hittantanár, eddig még nem bizonyított színészként. Azt mondja: soha nem gondolta, hogy egyszer majd főpapi szerepet játszhat ifjúkora meghatározó rockoperájában, majd hozzáteszi: a színpadon is meg lehet vallani Istent. Rózsa Imre Legendásan jó énekhangját már több előadásban megmutatta Farkas Lóránd, aki most István királyt alakítja.
Csináljuk a fesztivált! - 80-as évek (2022. április 9. ) 00:48:57 Csináljuk a fesztivált! - 80-as évek eredményhirdetés Azok a boldog szép napok Szeretlek is, meg nem is Júlia nem akar a földön járni Évszakok Éjjel érkezem Isztambul Balatoni nyár Induljon a banzáj! Szerelem első vérig
Soproni-hegység és Fertő-tó Archives - Aktív Magyarország Balaton kerékpáros térkép és útikalauz / FRIGORIA Kiadó - FRIGORIA Könyvkiadó Kft. A kerékpárút a Fertő-menti településeket látogatja meg. Kiemelten fontos látnivalók az útvonalon [ szerkesztés] Sopron, az ország műemlékekben leggazdagabb vidéki városa a fertőrákosi kőfejtő a nagycenki kastély a "magyar Versailles", a fertődi Esterházy-kastély a Fertő tó körüli kultúrtáj (az osztrák területtel együtt) (a világörökség része) Fejlesztések [ szerkesztés] A Nyugat-Dunántúl, illetve Győr-Moson-Sopron megye két kiterjedt kerékpáros útvonala közül a Fertő körüli az egyik. A magyar kerékpárútszabvány azonban alaposan eltér a nyugat-európaitól, így egy osztrák vagy egy német turista egyáltalán nem érzi jól magát rajta. Az út minősége a magyar oldalon elmarad az osztrák szakaszétól. Egy 2013 – 2015 közötti fejlesztés keretében 720 millió forintból 9, 29 km új kerékpárutat építettek Balf és Fertőrákos között, 4, 36 km-t pedig felújítottak Fertődön.
Átlépve a határon hirtelen megugrott az út minősége, a táblák sokasága. Bár volt nálunk térkép és egy nagyon részletes útikönyv, az eltéveszthetetlen B10-es tókerülő útvonal táblái segítették az eligazodást. Tókerülő túra a Fertő tónál: Magyar kör - funiQ Turista Magazin - Bringás fejlesztések valósultak meg Sopron környékén 5 tókerülő bringatúra vasárnapra - Kreatív Magazin Fertőhomok – Tájház Fertőhomokon térjünk be a tájházba. A Fertő-táj sajátos kultúráját és hagyományait őrzi az itt berendezett kiállítás, nem véletlen, hogy 2004-ben megkapta az "Év tájháza" elismerést. Megújult állandó kiállítása a horvát nemzetiségi kultúrát mutatja be, melléképületeiben pedig a térségre jellemző mezőgazdasági foglalkozások eszközeit fedezhetjük fel. Sarród – Tájház Találunk még egy kedves tájházat a Fertődhöz közeli Sarródon is, amely bemutatja, hogy milyen sokféle mesterséget űztek egykoron a Fertő-tájon. Sarród az a település, ahol a gyékényfonás tudománya a mai napig fennmaradt. A Sarródi tájház kincsként őrzi a régmúlt korok különleges iparának és mindennapjainak emlékeit, eszközeit, régészeti leleteit.
Itt a középkori pellengér mellett a látványos geológiai értéknek számító kőfejtőt is meglátogathatjuk. Innen a kishatár felé indulunk, de előtte megnézzük a római kori Mithrász-szentélyt. A határon átkelve Fertőmeggyesre érünk. A csodálatos kisváros körbejárása után a mólón a komphoz tekerünk, majd a Fertő-tavon átkelve Illmiztben kötünk ki, ahonnan dél felé fordulva érjük el a magyar határt Pomogynál. Innen egy nemrég átadott, új kerékpárúton gurulhatunk el Fertődre, túránk kiindulópontjára, s ha még van hozzá kedvünk, tehetünk egy sétát a kastélykertben. Látnivalók: Fertődi kastély: Fertőd a XVII. század második felében került az Esterházy család birtokába, akiknek ma a város legismertebb látnivalóját, a lenyűgöző Esterházy-kastélyt is köszönheti. A család zenekarának vezetőjeként élt itt két évtizedig Joseph Haydn osztrák zeneszerző is. Fertőrákosi Kőfejtő: Az évente közel kétszázezer embert vonzó látogatható bánya a község északi részén található. A geológusok szerint mintegy 12 millió évre, a miocénban képződött az lithothamnium-gumós lajtamészkő, amit már a rómaiak is bányászták – egyebek között a mai Sopron helyén állt Scarbantia falainak építéséhez.