Kép: De mi is az igazság? Érintkezhetett-e Szent István a Szent koronával? De talán ennél is jobban foglalkoztatja a közvéleményt az a kérdés, hogy miért ferde a koronán a kereszt? Ki ferdítette el? Mikor és Hol? Nem volt mit tenni, szegény Esterházy Miklós egy késsel piszkálta, feszegette ki Magyarország legszentebb ereklyéjét a tok alsó részéből. Tegyük hozzá, akkoriban kiemelkedő tisztelete mellett a koronánk egyben "használati tárgy", az uralkodókoronázások nélkülözhetetlen és legfőbb kelléke is volt. Mi sem bizonyítja jobban, mennyire éles helyzet, kényes affér volt, mint hogy az egész ügy csaknem négy évszázadig titokban maradt, senki nem beszélt róla, nem tárta a nyilvánosság elé. Csak egy szemtanú, pálóczi Horváth György, a magyar nagyúr, Bethlen István akkori országgyűlési követe írta le részletesebben a naplójában – innen ismerjük a történetet. A magyar nyelvű naplót viszont csak most, a XXI. század elején fedezte fel Pálffy Géza a Magyar Nemzeti Levéltárban. Végezetül, az összefoglalás, amely az elméletet támasztja alá: Az 1620-as évekig készült ábrázolásokon a korona keresztje egyenes.
Március 27-én, 23:15-től az M5 műsorán! Miért ferde a kereszt a Szent Koronán? Ferdinánd magyar király (1637-1657) első felesége, Mária Anna királyné koronázására készülődött az udvar. Esterházy Miklós nádor vezetése alatt közel tucatnyian a templom sekrestyéjébe gyűltek össze, hogy a királyné koronázásához szükséges jelvényeket előkészítsék. Itt kezdődött az a bonyodalom, amelyről filmünk szól. Magyar ismeretterjesztő film, 2004 A műsorszám megtekintése 12 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott! Feliratozva a teletext 888. oldalán. Szerkesztő: Sályi András Operatőr: Marossy Géza Rendezte: Ordódy György
+ 21' · magyar · rövidfilm, dokumentumfilm Most néztem meg Várólista Miért ferde a kereszt a Szent Koronán? Ferdinánd magyar király (1637–1657) első felesége, Mária Anna királyné koronázására készülődött az udvar. Esterházy Miklós nádor vezetése alatt közel tucatnyian a templom sekrestyéjébe gyűltek össze, hogy a királyné koronázásához szükséges jelvényeket… [ tovább]
Valószínűleg a feszítővas sértette meg a keresztet. Ekkor újra kellett gyártani a koronát rejtő belső tokot is, amelyet egy pozsonyi könyvkötő vállalt, tíz forintért. A dologra csak 2006-ban derült fény. A ládát egyébként több alkalommal felfeszítették politikai okokból vagy kíváncsiságból, például 1849-ben, majd 1896-ban is. Ez csak néhány érdekesség a korona kutatásának új eredményeiből. S hogy miért fontos a koronatörténet ma? Egyrészt mert a magyar tudományosság ilyen részletességgel Fraknói Vilmosék óta, mintegy másfél évszázada nem foglalkozott vele. A pozsonyi magyar királykoronázások történetéről ma (miránk nézve) szégyenszemre nem egy magyar, hanem egy szlovák szerző, Stefan Holcik könyvét idézi nyakra-főre a nemzetközi szakirodalom. A kutatás első bő két esztendejében eredményesen haladt a korona és a koronázások fennmaradt újkori iratanyagának összegyűjtése, a róluk szóló adatbázis előkészítése is. Új forrásfordítások is készülnek, hiszen jelenleg jórészt XIX. századi vagy még régebbi fordítások elérhetőek.
Fiatal történészekből álló kutatócsoport számos új érdekességet fedezett fel a magyar korona történetének elfelejtett, elhallgatott vagy sosem ismert fejezeteiből. Megfejtették a korona legrégibb ábrázolásának keletkezéstörténetét, van elméletük arra, hogy mikor ferdülhetett el a királyi ék tetején álló kereszt, és segítettek hazamenteni néhány olyan ereklyét is, amely valamikor királykoronázások kelléke volt. A " Lendület " Szent Korona Kutatócsoport négy új kötetben számolt be eredményeiről, egyebek mellett a korona soproni vendégeskedéseiről és néhány elfeledett soproni koronázásról. - írja a A történészcsoport sportosan hangzó neve talán némi magyarázatra szorul. Azért " Lendület ", mert ők is a Magyar Tudományos Akadémia 2009-ben meghirdetett Lendület fantázianevű kutatásfinanszírozási programja révén kaptak támogatást a kutatásaikhoz. A csapat 2012 júliusában az MTA BTK Történettudományi Intézetében jött létre a fiatal történész Pálffy Géza vezetésével, 2012–2017 közötti kutatási programmal.
1867-ben, a Szent Korona-tant továbbfejlesztve minden magyar állampolgárt a korona tagjának nyilvánítottak. Az ékszereket Ferenc József és Erzsébet koronázásakor, azt követően pedig csak néhány ünnepi alkalommal lehetett megtekinteni. Tudományos vizsgálatát sem a monarchia, sem a Horthy-korszakban nem engedélyeztek, csak fényképről tanulmányozhatták. A történelem viharai a 20. században sem kímélték a kincseket Az utolsó koronázás, mint ismeretes 1916-ban Budán történt. IV. Károly fején is megbillent az ékszer – a következmények pedig közismertek. A Szent Korona (MTI-fotó: Ráfael Csaba) A korona szerepet kapott történelmünk mélypontján is: Szálasi Ferenc "nemzetvezető" arra tette le esküjét 1944 novemberében. A második világháború végén a nyilasok kivitték az országból, és az ausztriai Mattseében, az Attersee partján ásatták el az ereklyéket. A koronaőrök azonban az amerikai hadsereg fogságába kerülve elárulták a rejtekhelyet. Így nemzeti ereklyéink megkezdték kalandos 20. századi külföldi útjukat.
Egerész trükkök Mindenki emlékszik még, milyen nehézkes is volt az a néhány nap, mire sikeresen megtanulta az egér és a dupla kattintás használatát. Tanulni pedig sosem szégyen, frissítő hatású, ezért nem bűn rákényszeríteni az egeret készség szinten kezelő kollégákat az újragondolkodásra. Menjünk a Vezérlőpultra és természetesen az egér beállításaihoz (Ez rendezéstől függően a Hardver és hang szekción belül is lehet). Win 7 Ikoncsere. Az egérmutató beállításainál húzzuk a sebesség csúszkát lassúra és a láthatóságnál állítsuk be az egérmutató nyomának jelzését, jó hosszúra. Ettől az áldozat a fél íróasztalt használhatja majd egérpadnak és gyakorlatilag összefirkálja a kurzor a képernyőt. Segítsünk kollégánknak szakítani a megcsontosodott balkeze-jobbkezes koncepciók kedveltebbjével, vagyis jobbkezeseknek állítsuk balkezesre az egeret és fordítva, ezt a Gombok fülön tehetjük meg. Ha már erre járunk, húzzuk a dupla kattintás sebessége csúszkát a Gyors állás széléig, ne aludjon el senki sem munka közben. Nagyon sportszerűtlen, de idegesítő kurzort is csinálhatunk, ha a Mutatók fülön a Normál-kijelölés elemet a Tallózással megváltoztatjuk.
1. módszer: A gyorsítótárfájl törlése A probléma megoldásához távolítsa el az ikonok gyorsítótár-fájlját a Windows 7 rendszer alatt. Ehhez hajtsa végre az alábbi lépéseket: Kattintson a Start gombra, írja be a windows intéző kifejezést a keresőmezőbe, majd nyomja le az ENTER billentyűt. Kattintson az Eszközök menü Mappabeállítások parancsára. Kattintson a Nézet fülre, jelölje be a Rejtett fájlok, mappák és meghajtók megjelenítése választógombot, majd kattintson az OK gombra. Térjen vissza a Windows Intézőbe, majd bontsa ki a Számítógép elemet a bal oldali panelen. Kattintson a Helyi lemez (C): elemre, majd nyissa meg a Users mappát. Kattintson duplán a felhasználónevére, nyissa meg az AppData mappát, majd nyissa meg a Local mappát. Hogyan változtassuk ikonok a Windows 7, Vista és XP. Jelölje ki az fájlt, majd nyomja le a DELETE billentyűt. Az üzenet megjelenésekor kattintson az Igen gombra. Zárja be az összes folyamatot, és indítsa újra a számítógépet. 2. módszer: Fájltársítások visszaállítása Ha a probléma továbbra is fennáll, miután eltávolította a gyorsítótár-fájlt, vagy ha egy fájltípushoz társított program eltávolítása után probléma lép fel, akkor kövesse az alábbi lépéseket ahhoz, hogy visszaállítsa a fájltársításokat: Kattintson a Start gombra, kattintson a Minden program elemre, majd kattintson az Alapértelmezett programok elemre.