Immár véglegesen és hivatalosan is Pécs Európa kulturális fővárosa 2010-ben Essennel és Isztambullal együtt. Az Európai Unió kulturális minisztereinek tanácsa hétfőn formálisan is meghozta a döntést – jelentette be Arató Gergely, az oktatási és kulturális tárca szakállamtitkára a brüsszeli találkozót követően. Elmondása szerint a magyar delegáció az ülésen jelezte, az ország nagy lehetőségnek tekinti a hármas – közép-nyugat-délkelet-európai – jelölést az egész EU szempontjából is, és érdeklődéssel tekintenek az együttműködésre a három város között. A német partnerrel már intenzív együttműködés és tárgyalás zajlik. Ezt szentesíti a két házelnök között aláírt megállapodás is, amely szerint figyelemmel kísérik a programok kidolgozását és a megfelelő pénzforrások rendelkezésre bocsátását – emlékeztetett Arató Gergely. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A város kereskedelmi szálláshelyeinek közel kétharmada a diákszállás kategóriába tartozik, igaz, a régióban – Villány, Harkány térségében – már a nívósabb szállásokból is van kínálat. Több kudarcot már nem visel el a program. Tisztában van ezzel a városvezetés is, amely – furcsamód – azóta működik harmonikusan együtt a kulturális kormányzattal, hogy a korábban homogén politikai konstrukció – szocialista kormány és szocialista városvezetés – felbomlott, és a város tavaly júniusban fideszes irányítás alá került. Pécs láthatóan abba is beletörődött, hogy kivették a kezéből a programok szervezését és kommunikációját. A feladatok és az azokhoz rendelt 1, 8 milliárd forint felett a minisztérium egyik háttérintézménye, a Hungarofest diszponál. Pozitív megközelítésben – amit Páva Zsolt is igyekszik hangsúlyozni – ez azt jelenti, hogy az EKF ügye profi csapat kezébe került, hiszen a Hungarofest számos külföldi magyar kulturális rendezvény, illetve a Reneszánsz év szervezésében is bizonyított. Az elmúlt években például olyan kulturális fogyasztói adatbázist épített fel, amelynek segítségével célzott üzeneteket is el tud juttatni a potenciális érdeklődőkhöz.
- (Nagy Lajos Király, Reneszánsz, Török kor) Nagy Lajos király korszaka, 1367-ben egyetemet alapított Pécsett. Reneszánsz: Magyarország első egyeteme, Janus Pannonius a magyar humanizmus nagy költője, a latin nyelvű magyar költészet legjelesebb képviselője. Török kor: a hódoltságtól egy teljesen más kultúra feltörése, majd integrálódása a magyar, ezen belül a helyi kultúra szövetébe Január 9-i (szombat) - Helyszín: Januás Pannonius u. – Csontváry Múzeum előtti sétatér - (XVII-XVIII., XIX., XX. Század) XVII-XVIII. század: A város újjászületése, polgárosodás, tudás, szabadság - Klimó György, könyvtár, szabad királyi város (Mária Terézia) A XIX. század: iparosodás, polgárosodás, kialakulnak a pécsiség védjegyei (Angster, Kesztyű, Zsolnay stb. ) A XX. század: Pécs a modern művészek, modern művészetek otthona 2010. január 10. (délelőtt főpróba a téren) Az ünnepség kezdete: 18. 00 óra – Széchenyi tér A megnyitón fellép többek közt: Bab Társulat, Bóbita Bábszínház, PTE-ETK-FONTIFIVE Tánccsoport, Tanac Táncegyüttes, Pécsi Balett, Pannon Filharmonikusok, Pécsi Vasutas Fúvószenekar, Szélkiáltó Együttes.
Ahogy kisüt a nap és melegedni kezd az idő, mindenki a szabadba vágyakozik. Ha pedig a szabadban van, akkor itt az ideje a bográcsozásnak! Ha nincs azért, ha van, de már régi, kopott, akkor azért érdemes bográcsot vásárolni. Ha már újat vesz, akkor valószínűleg elgondolkodott azon, hogy milyen típust érdemes választani. Ha nincs ötlete, akkor fontolja meg a réz bogrács vásárlást! Réz bogrács nagyon hasznos bármely háztartás számára! A magyarok nagy része nyáron, sőt már tavasszal előveszi a bográcsot egy kis szabadtéri főzőcskére. Nem csoda, hiszen a bográcsban főtt ételek igazán ízletesek. Nem túlzás kijelenteni, hogy a bográcsban készült gulyás sokkal finomabb, mint a konyhában lábasban készült változat. Miért Jó A Réz Bogrács: Bogrács Vásárlása Az Obi -Nál. A réz bográcsban igazán egyszerű a főzés, ugyanis a réz kiválóan megtartja a hőt, illetve egyenletesen oszlatja el azt. Ezáltal egyenletesen készül el az étel és nem kell attól tartani, hogy odaég. Éppen ezért kezdő konyhaművészek számára is ideális a réz bogrács. A réz bográcsok jellemzően drágábbak, mint például a rozsdamentes bográcsok, azonban ez nem csoda, annak fényében, hogy a rézből készült bográcsok minőségi darabok!
Gasztronómiai szempontból a Távol-Kelettől a Fekete-tengerig inkább a főzési technikát használták az emberek, ettől nyugatra pedig inkább sütötték az ételeket. Tehát ennek tudatában már egyértelmű, hogy miért ragaszkodunk a bográcsos lakomákhoz. Először a szabadban történő főzés során üstöt függesztettek a tűz fölé. A mai bográcsunk őse a cserépüst volt, melyet feltehetőleg a kazár népcsoporttól vettünk át. Az agyag a honfoglaló magyarok számára könnyen fellelhető volt, így nem véletlen, hogy a Kárpát-medencében a fazekasság első nyomait már X. századi régészeti emlékek is őrzik. Ez a cserépüst volt közel 300 éven keresztül a magyar fazekasok egyik legtöbbet készített edénye. Később fejlődött tovább ez az eszköz úgy, hogy először rézből, majd vasból készültek az üstök. Manapság a régihez hasonló cserépüstöt igazán ügyes fazekasok készítenek nosztalgiaként. Sokkal díszesebbek, mint régi elődeik, de kuriózumként igazán érdemes szemügyre venni egy-egy ilyen darabot. Egészen hosszú idő telt el addig, amíg megjelent a fémbogrács.
A fémbogrács is a késő középkorban jelenik meg, amikor a gazdaság, társadalom- és településszerkezet is az európai feudalizmus normái szerint alakulnak át. 1420-ból vannak írásos adatok, hogy a vasüst a jobbágyház tartozéka. Az öntöttvas bográcsok a 18. század közepétől terjedtek el kiszorítva az addig használt rézüstöket. Az árpád-kori cserépüstök alakját a használatuk szabta meg. A befelé szűkülő fal azt a célt szolgálta, hogy a tűz ne égesse el a bográcsot tartó kötelet. Formájukat tekintve a későbbi főzőedények is eltérést mutatnak. Az Alföldön és a Dunántúlon a kihajló szélű, mély tál formájú ételfőző üstök terjedtek el, kivéve a Dunántúl déli részét, ahol a körte alakú -valószínűleg balkáni eredetű- rézből kalapált vasfazék volt a jellemző. Az erdélyi bográcsok majdnem félgömb alakúak. A bográcsok anyaga Fém, nyilván, de nem mindegy, hogy milyen. Persze, nem arról van szó, hogy a különféle anyagú bográcsokban más-más típusú ételt lehet jobban főzni (mindig, mindent vasban -és rézben- lehet a legjobban főzni), hanem arról, hogy a bográcstartásnak megvannak a maga járulékos elemei, amiket az egyikkel könnyebb, a másikkal nehezebb elvégezni.