ripők 2008. 05. 19 0 0 6 26 ezer év múlva, azaz 28000 környékén majdnem 9 nap lesz a Gergely naptár hibája. Vagy pedig korrigálják, de annak már nem Gergely naptár lesz a neve. Előzmény: _vs120_ (5) _vs120_ 2008. 18 5 Ha már naptáraknál tartunk, akkor egy érdekesség: Az általad is említett csillagászati év a "tropikus" év, ami tavaszponttól-tavaszpontig tart, és 365. 24218967 SI napig tart. Ezzel szemben a sziderikus évben (ami alatt az "állócsillagokhoz" képest megkerüljük a Napot) 365. 256363051 SI nap van. Vagyis ~13000 év ( 180/(tropikusév-sziderikusév)) múlva a mai téli égbolt csillagképei a nyári égboltéi lesznek és fordítva. Egyébként ez a föld tengelyének precessziós mozgásából következik, aminek időtartama ~26000 év. Wikizero - Gergely-naptár. Ezt csak mint érdekességet írtam le. akoel1 3 Köszi, hogy rámutattál a gondolati bukfencre. Mivel hosszabb a Julianusz féle év, ezért ő késésben van és nem sietésben. Előzmény: _vs120_ (1) 2 "A két mérték közötti eltérés évente +0, 007802 nap. " No de milyen évente?
A XIII. Gergely pápa nevéhez kötődő reform elterjedésének egyik oldalról nem kedvezett, hogy Európa a vallásháborúk korát élte, illetve hogy a hódító oszmán-török hatalom terjeszkedésének csúcspontjához volt közel. Mindkét tényező nagy területeken sokáig gátolta a reform gyakorlatba ültetését. Másrészt viszont a római egyházhoz hű ibériai királyságok (Spanyolország és Portugália) azonnal elfogadva a reformot, azt a földrajzi felfedezések révén messze Európán túl is rögtön be lehetett vezetni. Gergely naptár - Index Fórum. A kijelölt naptárindító napon, 1582. október 15-én Itália, Spanyolország, Portugália és Lengyelország követte a pápai kezdeményezést, de gyorsan csatlakozott hozzá Franciaország és Bajorország is. Gergely naptár egy lapja (1614) Magyarország hivatalosan 1588-ben tért át az új naptárra, bár a protestánsok lakta vidékeken vonakodva és csak évtizedek múltán fogadták el az új gyakorlatot. A protestáns német területek jobbára csak a XVII. század során kezdték használni a Gergely-naptárt, Anglia pedig a XVIII.
A Julius Caesarról elnevezett Julián-naptár szerint minden negyedik évet szökőévnek kellett tekinteni, míg a Gergely-féle, vagy másképpen Gregorián-naptár ezt a szabályt úgy módosította, hogy az évszázadokat záró évek közül csak azok legyenek szökőévek, amelyeknek számjegye nemcsak néggyel osztható, mint a többi szökőévé, hanem négyszázzal is. Így 1600 szökőév lett, 1700, 1800 és 1900 nem, viszont újra szökőév lett 2000. A julián év 0, 0078 nappal hosszabb a valódi napévnél. 325-ben a niceai zsinaton észrevették, hogy a tavaszi napéjegyenlőség március 25-ről március 21-re csúszott. A zsinat ugyan elrendelte, hogy a húsvét kiszámítására vonatkozó időpont március 21-e legyen, azonban az elcsúszás hibáját nem szüntették meg. A XVI. 4.5.5.1. A Gergely-naptár elterjedése | A történelem segédtudományai. században a tavaszi napéjegyenlőség már március 11-re esett. Ekkor XIII. Gergely pápa elrendelte, hogy 1582. október 4-e után október 15-ét írjanak. Ezen a nevezetes október 15-én olyasmi történt, mint amit manapság a nyári időszámítás bevezetésekor, amikor óráinkat egy órával előreállítjuk.
Nélkülük a mellékszereplők, azaz Vajda Júlia, Horák Renáta, Széles Flóra, Ágoston Péter, Szélpál Szilveszter, Szívós László, Varga-Huszti Máté, Ferencz Nándor, Medveczky Balázs, Andrejcsik István, Kárász Zénó és további színésztársaik sem tudtak volna kiteljesedni a világot jelentő deszkákon, azonban az alkotógárdának köszönhetően 1976 után ismételten a Mágnás Miska-féle jellegzetes muzsikaszótól lehet hangos a Szegedi Nemzeti Színház. Mágnás Miska - Vígszínház - Jegyvásárlás itt! - Vígszínház- tickethungary.com. December 13-tól kezdve a szegediek kedvenc színháza gyakran funkcionál majd úri legénylakásként, a közönség tagjai pedig minden alkalommal egyszerre érezhetik magukat lovászfiúnak és úri ficsúrnak, a nép lányának és az összejövetelek dívájának. A Mágnás Miska megingathatatlan vonzereje talán abban keresendő leginkább, hogy mindenki számára azonosulható, a Tisza szomszédságát élvező teátrumban pedig számos alkalom lesz arra, hogy egy kicsit mindannyian Miskává, Marcsává vagy netalántán Nagymamává váljunk 180 perc erejéig. Természetesen az érdeklődők egyaránt megválthatják jegyüket az előadásokra online és a helyi jegypénztárban is, az pedig már csak a magyar virtuson múlik, hogy valaki lóháton a valóságban vagy virtuálisan, gyalogszerrel érkezik szórakozni.
Klasszikus és új művekkel várja a közönséget a jövő évadban a Vígszínház, amelynek bemutatói között van A nagy Gatsby és a Mágnás Miska, továbbá Molnár Ferenc, Spiró György, Tolsztoj, Synge és Shakespeare műve. Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatója ismertette a 2019/20-as évad bemutatóit. A Vígszínház társulata inspiráló, elgondolkodtató előadásokkal, nem szokványos, formabontó produkciókkal várja közönségét a jövő évadban. A Vígszínház nagyszínpadán új zenés darab születik, A nagy Gatsby címmel. F. Scott Fitzgerald azonos című regénye színpadi változatának zenéjét Kovács Adrián komponálta, szövegkönyvét és dalszövegeit Vecsei H. Miklós, a színpadi adaptációt ifj. Vidnyánszky Attila írta, aki az előadás rendezője is. Szintén a nagyszínpadon láthatja a közönség Szirmai Albert-Bakonyi Károly-Gábor Andor Mágnás Miska című operettjét, Eszenyi Enikő rendezésében. Vígszínház mágnás milka.fr. A darabot mintegy húsz év után tűzi újra műsorra a Vígszínház. Molnár Ferenc A doktor úr című vígjátéka Zsótér Sándor rendezésében látható a nagyszínpadon.
Csaknem húsz év után mutat be ismét operettet a Vígszínház október 26-án. A Mágnás Miská t a Királyi Színház mutatta be 1916-ban Rátkay Mártonnal és Fedák Sárival a főbb szerepekben. A gróffá öltöztetett lovászfiú − az úrrá varázsolt cseléd − története, amelyben a főhős kifigurázza és megleckézteti a gazdagokat, úgy tűnik, minden korban aktuális. Az elmúlt évtizedek alatt a cselekményt a színházak és íróik a maguk képére formálták, más-más hangsúlyokkal és ízekkel alakítva a figurákat és a mondanivalót. Így Miska volt már népi hős, szocialista fegyver, Baracs Iván − néha István − vasútépítő mérnök, a szegénységből feltörekvő igazságosztó. Vígszínház mágnás miska z. "De a Korláth család és velük együtt Pikszi, Mikszi minden változatban lelkesen raccsolt, ahogy Marcsa szíve is minden előadásban rettentően fájt az ő Miskája után" − áll a darab ismertetőjében. Fotó: Szkárossy Zsuzsa Szirmai Albert, Bakonyi Károly és Gábor Andor Mágnás Miska című operettjét a újra a nagyszínpadon láthatja a közönség. Az 1916-os operett vígszínházi változatát Eszenyi Enikő és Vörös Róbert készítette.