Műszaki információk a parti sáv csatornázásáról 2010. június 8., kedd Érdekeli, hogy az Ön utcájában mely szennyvízgyűjtési és szennyvízelvezetési megoldással csatornázzák ingatlanát? Részletes megvalósíthatósági tanulmány pdf editor. Gravitáció, nyomott vagy netán tározós megoldás a legalkalmasabb az érintett területen? Szeretné megismerni részletesen a házi beemelő egységek, … Tovább 2012. évi közbeszerzési terv 2012. június 6., szerda Az RSD Parti Sáv projekt munkáihoz kapcsolódó közbeszerzési tenderek előkészítése és a Közreműködő Szervezet részéről történő minőségellenőrzése folyamatosan zajlik. 3 területre vonatkozóan kerül sor közbeszerzési tender kiírására: Mérnöki, műszaki ellenőrzési … Tovább
Megvalósíthatósági Tanulmányok
Széles körű érdeklődés mellett zajlott a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár Zsidó családkutatás konferenciája vasárnap, 2017. február 12-én. MAZSIHISZ – Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár kiállítás - infók itt. A Zsidó Levéltár részeként 2011-ben nyílt Családkutató Központ, amelynek munkájába most betekintést kaptak a látogatók, az intézmény egyik legnépszerűbb szolgáltatását nyújtja. A kutatóterem ajtaja előzetes bejelentkezést követően bárki előtt nyitva áll. A Családkutató Központ munkatársai egy telefonbeszélgetés során néhány kérdés alapján el tudják dönteni, érdemes-e az illetőnek befáradni: elképzelhető-e, hogy meglesz az intézmény archívumában a kívánt kutatáshoz szükséges dokumentum. A Zsidó Levéltár idei konferenciáján azok az érdeklődők vettek részt, akik már kutattak, vagy a jövőben kutatni kívánnak az intézményben, vagy egyszerűen csak érdeklődnek a zsidó családkutatás témája iránt, és kíváncsiak hogyan érdemes elindulni, egyáltalán, hogy működik a Családkutató Központ. Vasárnap Darvas István rabbi köszöntőjét követően a látogatók szakképzett családkutatók, történészek, levéltárosok előadásait hallgathatták meg.
A Családkutató Központ munkatársai, Gerő Szandra és Udvarhelyi Anikó hasznos és gyakorlati információkban bővelkedő előadásukban a Családkutató Központ lehetőségeit és a kutatás általános menetét, módszertanát ismertették azokkal, akik szívesen felkutatnák őseik történetét. Az ortodox családokra specializálódott Bacskai Sándor munkájáról mesélt, és gyakorlati kérdéseket válaszolt meg, melyeket a közönség tehetett fel neki. A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója, Toronyi Zsuzsanna pedig egy, a családkutatás során gyakran fölmerülő praktikus nehézséget segített leküzdeni a látogatóknak. Magyar zsidó múzeum és levéltár s leveltar allas. Bepillantás nyújtott abba, hogyan olvassuk ki a régi dokumentumokban talált héber neveket.
Két hónapnyi izoláltság után úgy érzem, hogy a múzeum nem feltétlenül egy helyszínt jelent csupán, amely csak akkor képes betölteni a funkcióját, ha van térbeli kiterjedése. Azt látom, hogy a látogatók és a múzeum között most is folyamatos interakció zajlik, ami nem volna lehetséges, ha a múzeum fogalma, funkciója értelmezhetetlen lenne attól, hogy jelenleg fizikailag megközelíthetetlen. A múzeum így is megszólítja az embereket, sőt, egyszerre többféleképpen teszi ezt. Mi a kedvenc tárgyad/alkotásod/dokumentumod a gyűjteményből, és miért pont az? Múzeum - Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár - Museum.hu. Több kedvencem is van, az egyik - Mordeháj-ben Eliézer megyeri kántor által 1828-ban készített siviti tábla - az elmúlt néhány napban új életre kelt, ahogy a munkám kapcsán beszélgettünk róla itthon. Mint minden tárgynak, ennek is van aktuális mondanivalója bármely korban, időszakban. A siviti táblák díszítésének olyannak kell lennie, hogy használatakor az előimádkozó figyelmét összpontosítani tudja, ezzel is segítve az elmélyedést. Most különösen relevánssá vált számomra az összpontosítás fejlesztése, az összedettség megőrzése; a megértés eszközeként.
Tanulás-munka-pihenés-házimunka most megváltozott hosszúságú és minőségű szünetekkel tagolják a napjaim. Hogyan tud a múzeum az intézmény épületén kívül a látogatóhoz szólni? A fizikai értelemben vett izolálódás időszakát igyekszem tudatosan aszerint kezelni, hogy miközben, persze, konstatálom a megfosztottságot, inkább megpróbálok arra koncentrálni, hogy mi az, ami ismeretlen terepként került az átmenetileg elérhetetlen helyébe. Igyekszem azt fókuszba állítani, hogy milyen lehetőségeket rejt magában a karantén. Talán nem különösebben meglepő, de személyes tapasztalatként számomra az volt igazán fontos; - hogy mennyire nagy jelentősége van akár már ilyen rövid távon is a perspektívaváltásnak, és az ennek tükrében történő újra- vagy átértelmezésnak. Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár | Könyvtár | Hungaricana. Számomra alapvető igényként jelentkezett a karantén okozta hirtelen nézőpontváltást követő eligazodás közben az egész helyzet személyes üzenetének, tanulságának a megértése. Úgy érzem, hogy ezért a virtuális múzeumlátogatás is aktuálisabb most, mint eddig bármikor, mert minden a világon kiállítás, múzeum; új, ismeretlen perspektívákkal történő ismerkedés; eligazodás köztük, amely végül önmagunk újraértelmezését is felkínálja.
Aztán segített egy judeo-portugál nyelvű zsidó szöveg a titkos recept leírásával. A középkorban foliumnak nevezett színezőanyag kékes-lilás színéről és tartósságáról volt méltán híres. Textilfestésre használták, illetve a szerzetesek dolgoztak vele középkori kéziratokon. A könyvnyomtatás forradalmát követően a tinta receptje elveszett. Most azonban a New University of Lisbon kémikus-biológus kutatócsoportja megtalálta az előállításához szükséges növény receptjét egy judeo-portugál, luzitán nyelvű zsidó kéziratban (a judeo-portugál a portugál zsidók nyelve volt, amely a kiűzetésük után lassan eltűnt, holt nyelvvé vált, nyomai megmaradtak a spanyol zsidók ladino nyelvében). Bár nem volt könnyű, de sikerült annyira megérteni-lefordítani a szöveget, hogy beazonosítsák a növényt, a Chrozophora Tinctoriát, amelynek nedvéből a kékes-lilás tintát előállították. A növény természetes élőhelye elsősorban a Közel-Kelet, India, Pakisztán és Közép-Ázsia. Nyaranta diónyi gyümölcsöt terem, ebben található a kékes-lilás folyadék, amely a titok nyitja.