Lovelock szerint a zöld mozgalmak nem váltották be a reményeket, mert olyan aktivisták irányítják, akiknek a természettudományos ismeretei aggasztóan hiányosak. Dr. Héjjas István. Az ilyen mozgalmak főleg nagyvárosokban szerveződnek, ezért az aktivistáik csak a természetfilmekből ismerik a természetet, ahogyan a valóságot a forgatókönyv írók és operatőrök megszűrik és eltorzítják. Ennél is aggasztóbb, hogy a politikai döntéshozók természettudományos felkészültsége sem különb, ezért bedőlnek az ultra radikális zöldek tudománytalan propagandájának. Lovelock szerint az atomenergia az egyetlen komoly remény a klímaváltozás mérsékelésére, mivel ez ma a legmegbízhatóbb energiaforrás, amelynek az ellenpropagandája tudománytalan hazugságokra épül, a "megújuló" energiákkal pedig foglalkozni sem érdemes, mivel az ezek iránti lelkesedést nem a racionalitás, hanem az ideológiai alapon osztogatott támogatási rendszer táplálja. Lovelock kifejezetten károsnak tartja a "megújuló" energiák hatalmas területigényét (ökológiai lábnyomát), amelyek erőltetésével oda juthatunk, hogy a földek nagy részét szélerőművek, bio-üzemanyag gyárak, és biogáz-generátorok lepik el, pedig a talajnak inkább az élelmiszer-termelést, valamint az elviselhető éghajlat fenntartását kellene szolgálnia a felszín fényelnyelő képességének optimális szinten tartásával.
Így azután jogos kétségeink támadhatnak azzal kapcsolatban, hogy képes lehet-e a széndioxid befolyásolni a Föld hőmérsékletét. Az első emberi civilizációt pedig nem az eszkimók hozták létre a hó és jégmezőkön, hanem a sumérok, Mezopotámia déli részén, ahová azért vándoroltak át a hűvös észak-keleti tájakról, mert könnyebb volt ott élni, sumérföldön ugyanis 4-5 fokkal melegebb volt az éghajlat, mint most Európában. Az emberiség történetében a melegebb időszakokban jólét volt, a hidegebb korszakokban, például a középkori kis jégkorszakban pedig éhínség és pestis járványok tizedelték Európa lakosságát. Ez volt a boszorkány égetések legaktívabb időszaka is, hiszen bűnbakra mindig szükség van, és ha ilyen sok a Földön a nyomorúság, akkor az biztosan attól van, mert a boszorkányok megátkozták az embereket. Ha valóban bekövetkezik a beígért 2-3 fokos hőmérséklet emelkedés, Európában az éghajlati övek észak felé tolódnak el, növekszik a megművelhető mezőgazdasági termőterület, és Magyarország éghajlata mediterrán jellegűvé válhat.
Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy egyetlen élőlény sem él örökké. Egy élőlény megszületik, fejlődik, eléri a létezésének csúcspontját, azután hanyatlani kezd, végül elpusztul. Ez történik a bolygón valamennyi természeti képződménnyel is, hegyekkel, folyókkal, tavakkal, szigetekkel, élőlény populációkkal. Kérdés, mi a teendő, ha a környezetünkben lévő kedvező ökológiai rendszert meg akarjuk óvni a természetes pusztulástól, vagy ha ez nem lehetséges, legalább minél tovább meg akarjuk őrizni az egészséges állapotát. A megoldás ez esetben az állagmegőrző, javító, gyógyító mesterséges beavatkozás lehet. Ami a Szigetköz kérdését illeti, a helyzet ahhoz hasonló, mint amikor egy vakbélgyulladásos beteg elmegy az orvoshoz, aki azonban nem hajlandó az életmentő műtétet elvégezni, és arra hivatkozik, hogy a természet majd magától megoldja a problémát. És igaza is lesz. Tényleg megoldja. Utána már csak a temetkezésről kell gondoskodni. Lehet, hogy ez lesz a sorsa a Szigetköznek is?
Ez pedig az euróban eladásra kínált lakóingatlanok árát is befolyásolta. Az országos lakásárakra nézve ez a hatás egyelőre elenyésző, de erőteljesen növekszik: 2021-ben az eladó ingatlanok mindössze fél százalékánál adták meg euróban az árat, idén viszont már háromszorosára nőtt ez az arány. Főként Budapesten és a Balaton környékén magasabb az eurós áron hirdetett lakóingatlanok aránya. Az árfolyamváltozások miatt az euróban fizető külföldi vevők számára viszont néhány hónap alatt 10 százalékkal csökkent a magyarországi ingatlanok ára. Emiatt a külföldi érdeklődők száma egy hónap alatt 30 százalékkal nőtt. Felszállóágban várja a Kékszalagot a hazai vitorlázás Alig több mint egy hét múlva kezdődik a hazai vitorlásszezon csúcseseménye, az 54. Kékszalag Raiffeisen Nagydíj. Čaputová koronavírusos lett | Új Szó | A szlovákiai magyar napilap és hírportál. A szervezők mintegy 600 hajóra és 3000 körüli indulóra számítanak, akik között egyre nagyobb arányban vannak azok, akik a versenyzés helyett az élményért vágnak neki a tókerülésnek. Mindez nem meglepő, hiszen az új aranykorát élő Balatonon az utóbbi években csak a kikötőhelyek száma szabott határt a hobbivitorlázás bővülésének.
Egy koronavírusos beteg átlagos kórházi kezelése Európában nagyjából 1, 5-2 millió forintba kerülhetett, közli a Egyelőre kevés tanulmányt készítettek a koronavírus-járványhoz kapcsolódó kórházi kezelési és társadalmi költségek vizsgálatára, különösen Közép-Kelet-Európában, írja a Maszol. Egy törökországi kutatás szerint az éves orvosi költségek vásárlóerő-paritáson (PPS) mérve 2, 1 milliárd dollárt tettet ki, egy beteg kórházi kezelésének medián költsége pedig 3585 dollárba (1, 8 millió forint) került. Mennyi egy korona magyar. Németországban a kórházi kezelés medián költsége 900 euró és 53 ezer euró között mozgott betegenként, míg Görögországban az átlagos kórházi kezelési költség körülbelül 4347 euró (1, 6 millió forint) volt. Romániában készült kutatás, amely nem egy-egy ellátás átlagos költségét, hanem a napi költséget összegzi. E szerint súlyozott átlaggal számolva naponta 243 euró (162 ezer forint) volt a kezelési költség, míg az intenzív osztályos ellátásban 540 euró (200 ezer forint). A kórházi költségek mellett az elkülönített, izolált betegek társadalmi költségeit is kiszámították.
A témában készült első átfogóbb tanulmány arra jutott, hogy a koronavírus elleni védőoltások világszerte 19, 8 millió ember életét menthették meg a bevezetésük utáni első évben, ha a felállított modelljükben 31, 4 millió lehetséges halálesettel számoltak, írja a Guardian. A Lancet Infectious Diseases szaklapban megjelent tanulmányban 2020 decembere és 2021 decembere között vizsgálták a Covid terjedését 185 országban és területen, és azt próbálták felmérni, mennyi ember halálát lehetett elkerülni közvetlenül vagy közvetve a vakcináknak köszönhetően. Mennyibe kerül egy koronavírusos beteg kórházi ellátása? Ijesztően magas számok érkeztek Németországból - Portfolio.hu. Arról különböző becslések vannak, mennyien halhattak meg összesen a világjárványban. Hivatalosan több mint 6 millió halálesetet regisztráltak, azonban számos országban, ahol a tesztelés nem volt kiterjedt, jelentősen magasabb lehet a halottak száma a bejelentettnél. Az IFL Science szerint a többlethalálozásokat is nézve 15 millió halott is lehetett 2020-ban és 2021-ben. A Lancetben megjelent vizsgálatban Oliver Watson, az Imperial College London kutatója, a tanulmány egyik társszerzője munkatársaival a Covidban meghaltak számáról az adott országban kiadott hivatalos adatokat, vagy ezek hiányában becsléseket, valamint a többlethalálozási mutatókat használta.