Magyar orvosi diplomákat adtak át Berlinben Összesen 187 orvos- és fogorvostan hallgatót avattak idén doktorrá a Semmelweis Egyetem német nyelvű képzésének keretében. Közölük ötvenketten a hamburgi Asklepios Campus (ACH) végzősei voltak, akik július 15-én a berlini magyar nagykövetségen vehették át diplomájukat - közölték a szervezők az MTI-vel. Új kukákat helyeznek ki Budapesten A Budapesti Közművek a következő hetekben további 195 kukát helyez ki új helyszíneken a főváros mind a 23 kerületében - közölte a Budapesti Közművek FKF Köztisztasági Divíziója pénteken az MTI-vel. Az ország minden sarkában megjelentek már a lakásvásárlók és -eladók - ProfitLine.hu. A román kormány is szigorít - baj van, az adókhoz kell nyúlni! A román kormány az adótörvénykönyv kiigazításáról, adókedvezmények eltörléséről és egyes jövedéki adók emeléséről döntött pénteki ülésén, a közép- és hosszú távú költségvetési egyensúly fenntartása érdekében - jelentette be Adrian Caciu pénzügyminiszer. Havi 20. 000 Ft adómentes rezsiátalány lehet megoldás az emelkedő energiaárakra A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményt adott ki a mai napon, melyből az derül ki, hogy augusztus elsejétől a villany esetén 1, 4 millió, gáz esetén 900 ezer fogyasztó érintett a várható drasztikus rezsiár emelkedésben.
Borítókép: Sebestyén László
Kelet-Magyarországon a társasházi lakásoknál változatlanok, a családi házaknál kissé romlóak a kilátások. Nyugat-Magyarországon a panellakások esetében váltak érdemben kedvezőbbé a várakozások. Minden körzetben kisebb-nagyobb túlkereslet érezhető. A GKI–Masterplast fővárosi és magyarországi lakáspiaci index, 2013-2021. Lakásvásárlás: nagy az optimizmus A lakásvásárlásra és építésre vonatkozó lakossági várakozások negyedéves és éves alapon is érezhetően derűlátóbbá váltak. A 2021. decemberi felmérés során 95 ezer háztartás nyilatkozott úgy, hogy a következő egy évben biztosan vásárol vagy építtet lakást, míg 224 ezer háztartás szándéka valószínű volt. (2021 szeptemberében ugyanez a két érték 74 és 184 ezer volt, 2020 decemberében 57 és 184 ezer. ) A lakáspiaci indexek 2020 második negyedévben érték el a mélypontot, azóta lényegében folyamatos javulás érezhető. Európa-bajnokok a magyarországi lakásárak. Ebbe az alapvetően javuló trendbe illeszkednek a jelen felmérési eredmények is. A GKI-Masterplast fővárosi lakáspiaci indexe (amely az ingatlanos cégek, illetve a lakosság várakozásait sűríti egyetlen számba) negyedéves alapon 4 ponttal emelkedett, ami éves alapon jelentős, 24 pontos növekedést jelent.
Összességében a használt lakások piacát jellemző visszafogottabb kínálat és kereslet miatt idén ősszel tavalyhoz és a 2019-hez képest is alacsonyabb lakáspiaci forgalommal lehet számolni. Mennyiért kínálják eladásra a használt lakásokat? Az kínálati piaci adatai szerint Budapesten a használt lakások és házak átlagos négyzetméterára szeptember közepén 770 ezer forintot tett ki. Továbbra is az V. kerület a legdrágább, a maga 1, 14 milliós átlagos négyzetméterárával. A budai hegyvidéki városrészekben - II. XII. kerületben - közel 1 millió forintnál járnak az árak. A legnépszerűbb lokációk közé tartozó XI. és XIII. Az emelkedő kamatok mellett tovább fog nőni az ingatlanok ára is? Íme, a friss számok - Forbes.hu. kerületben pedig 898 ezer és 867 ezer forintos négyzetméterár jellemezte a kínáati piacot. A legolcsóbban pedig a XXIII. kerületben hirdetik a lakóingatlanokat, ott a négyzetméterár 500 ezer forint alatt marad.
Kijött az legfrissebb elemzése, ez alapján jelentős változásokon megy keresztül a magyar lakáspiac. A használt lakások országos szinten 20 százalékos áremelkedést mutatnak, sehol nem nőnek úgy a lakásárak az EU-n belül, mint Magyarországon. Könnyen lehet, hogy szétválik az új és használt lakások piaca. Mitől függ a drágulás? Használt ingatlanárak alakulása 2015 cpanel. Magyarországon a múlt év utolsó negyedében az új és használt lakások összességében 19, 5 százalékkal drágultak, derül ki az legfrissebb elemzéséből. Hasonlóan magas áremelkedésre a járvány előtt, 2019 második negyedévében volt példa. Balogh László vezető gazdasági szakértő szerint a drágulás motorja – az úgynevezett összetételhatás alapján – az alacsonyabb lakásárakkal rendelkező településeken található lakóingatlanok áremelkedése volt, hiszen a drágább területektől az olcsóbbak felé fordultak el a vásárlók. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legújabb, múlt év utolsó negyedévére vonatkozó adatai szerint az EU-ban Magyarországon nőttek a lakásárak a legnagyobb mértékben az elmúlt 7 évben.
KIÁLLÍTÁS A két világháború közti Magyarországot mutatja be a Magyar Világ 1938-1940 című, 2020. október 19-én, hétfőn megnyílt tárlat Veszprémben, a Laczkó Dezső Múzeumban. A megnyitón Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális fejlesztésekért és finanszírozásért felelős helyettes államtitkára úgy fogalmazott, hogy a második világháború előtti utolsó békeévekben bebizonyosodott, hogy az ország képes talpra állni, a tudomány, a kultúra és a művészet felvirágzott annak ellenére, hogy a náci Németország és a kommunista Szovjetunió fenyegetése már érezhető volt. A kor ellentmondásossága dacára akkoriban élték fénykorukat a magyar filmek, kávéházak és színházak. A magyarok hazaszeretete megkérdőjelezhetetlen volt - tette hozzá a politikus, aki arról is beszélt, hogy 1939-ben került sor az utolsó szabad választásokra, amire egészen a rendszerváltásig nem volt példa. Magyar Világ Kiállítás. Brányi Mária, Veszprém alpolgármestere úgy fogalmazott, hogy a 20. századelő magyar képzőművészei, zeneszerzői, irodalmárai az európai élvonalhoz tartoztak.
2019. 12. 09. Magyarország második világháború előtti utolsó békeéveinek társadalmát, eseményeit, gondolkodását mutatja be a Kodolányi János Egyetem és a Magyarságkutató Intézet Magyar Világ 1938-1940 címmel a Magyar Nemzeti Múzeumban megnyílt kiállítása. Magyar világ 1938 1940 volume. Trianonban olyan állapotba hozták Magyarországot, hogy életképtelen legyen, de az ország életben maradt, sőt kultúrája olyan mértékben virágzott, mint azelőtt soha: elég Bartókra, Kodályra, az első magyar Nobel-díjakra, Klebelsberg reformjaira vagy a műszaki és természettudományos eredményekre gondolni - emlékeztetett a megnyitón Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. Eddig nem mutatta be ezt a korszakot önálló kiállítás, pedig érdemes megismerni az ekkor élt emberek gondolkodását, motivációit, erkölcseit - tette hozzá a miniszter. Szabó Péter, a Kodolányi János Egyetem rektora arra emlékeztetett, hogy a két világháború közötti időszakot a szocializmus idején egyértelműen rossz színben mutatták be, a kiállítás ezért ezt a képet szeretné ellensúlyozni.
A KJE és a Magyarságkutató Intézet közösen rendezett hiánypótló kiállítást A Kodolányi János Egyetem idei őszi szemeszterének kiemelkedő eseménye a Magyarország második világháború előtti utolsó békeéveinek társadalmát, eseményeit, gondolkodását bemutató "Magyar Világ 1938-1940" című kiállítás ünnepélyes megnyitója. Az egyetem és a Magyarságkutató Intézet által közösen rendezett kiállítást Kásler Miklós emberi erőforrások miniszter nyitotta meg Magyar Nemzeti Múzeumban, december 6-án. "Trianonban olyan állapotba hozták Magyarországot, hogy életképtelen legyen, de az ország életben maradt, sőt kultúrája olyan mértékben virágzott, mint azelőtt soha: elég Bartókra, Kodályra, az első magyar Nobel-díjakra, Klebelsberg reformjaira vagy a műszaki és természettudományos eredményekre gondolni" - emlékeztetett a megnyitón Kásler Miklós. Magyar Múzeumok - A két világháború közti Magyarországot bemutató kiállítás nyílt Veszprémben. Az emberi erőforrások minisztere arról is beszélt, hogy mindeközben az életképtelenségre ítélt ország gondoskodott az elszakított nemzettestekről is. Magyarország 1938-ban rendezte meg a Szent István-emlékévet, otthont adott az Eucharisztikus Világkongresszusnak és ekkor kezdődött meg a békés revízió is.
A kiállítás már nem tekinthető meg. Nyolcvan évvel ezelőtt, 1938–1940-ben Magyarország változóban volt. A békés területi revíziókkal letörni látszódtak Trianon bilincsei, ugyanakkor a Harmadik Birodalom közvetlen szomszédsága és egyre növekvő európai befolyása, majd a kirobbanó második világháború egyre jobban veszélyeztette a magyar önállóságot. A világháború veszélyeit azonban a magyar társadalom még kevésbé érezte, a legtöbben hittek abban, hogy a nagy háború pusztításai annyira élénken élnek még az emlékezetben, hogy elkerülhető az újabb világégés. Ekkor a magyar társadalom nagy része a politikai események közül a békés területi revíziókra és az 1939-es választásra figyelt, amely egészen 1994-ig az utolsó olyan – a jogi kereteket és a lebonyolítást tekintve többnyire – demokratikus választás volt, amikor az ország területén nem voltak idegen megszálló csapatok. Magyar világ 1938 1940 vol. A magyar társadalom középrétege ekkorra újra megerősödött, jelentős lett a polgárság, a vidéki öntudatos parasztság biztosítani tudta saját megélhetését, ugyanakkor legendák keringtek az erzsébetvárosi Csikágóról, a budapesti alvilág központjáról, és égető szociális probléma volt a külvárosi nyomortelepek lakosainak ellátása, a vidéki parasztság helyzetének javítása, a földkérdés.
A kiállítás célja, hogy a korszak politikai, társadalmi és művészeti életét interaktív eszközökkel, 20 tematikus részen keresztül úgy mutassa be, ahogy azt az adott kor emberei látták és átélték, ezáltal egy pillanatképet kapjunk a '30-as évek végének Magyarországáról.
A Nagy-Magyarország-kirakóstól elkezdve a Horthy arcképével ellátott bögrékig sok mindent megcsodálhatunk, ami hozzájárult a kormányzó kultuszának felépítéséhez. © MTI / Mónus Márton A visszacsatolásokat és az ezekhez köthető ünnepléseket bemutató termek után a látogató egy moziteremben találja magát, ahol régi filmekből vetítenek összeállítást. Itt már szó esik ugyan az ezekben az években hozott első és második zsidótörvényről. Magyar világ 1938 1940 svg. De a kiállítás arra nem tér ki, hogy a zsidótörvények nemcsak a zsidók, hanem a keresztény magyarok számára is hátrányosak voltak. Egysíkúan ábrázolja a tárlat a korabeli sajtó működését is. A kiállítás rendezői sajtószabadságról beszélnek, Zeidler Miklós viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy 1939-ben visszahozták a cenzúrát, és a lapok főszerkesztői sugalmazást, később pedig rendszeres tájékoztatást kaptak arról, hogy miről és hogyan szabad, illetve kell írni. A sajtó nem mellesleg – nem külföldi, hanem belpolitikai nyomásra – egyre inkább antiszemita hangvételűvé is vált.