1981-től lelkész volt Szügyön, ellátva a csesztvei és a patvarci plébániákat is. Plébánosi kinevezését 1992-ben kapta meg a Budapest-Külső-Váci úti Szent Mihály-plébániára. 1989 és 1994 között tanácsos plébános volt. 1995-ben a Pest-északi espereskerület espereshelyettese, 2000-ben esperese lett. 2005-ben az esztergomi főszékesegyházi káptalan protonotárius kanonokjává nevezték ki. Az esélyegyenlőség napja alkalmából 2010-ben másodmagával Vigyázó Miklós kapta meg a XIII. Kerületi Önkormányzat által alapított Ember – esélyegyenlőségi díjat, majd 2013-ban posztumusz díszpolgári címben részesült. Vigyázó Miklós esztergomi protonotárius, kanonok, érdemes esperes, az angyalföldi Szent Mihály-plébánia plébánosa 2013. január 21-én adta vissza lelkét Teremtőjének. Földi maradványait végakaratának megfelelően az angyalföldi Szent Mihály-templom urnatemetőjében helyezték örök nyugalomra. Fotó: Kuzmányi István Magyar Kurír (ki)
Regisztráljon most és növelje bevételeit a és a Cylex segitségével! Tixa // Angyalföldi Szent Mihály Plébánia
Hodász András Papi közösség moderátora Papi jelmondata: Szomjazom (Jn 19, 28) Született 1981. szeptember 23-án, szentelték Esztergomban 2014. június 14-én. Főpásztora a Római Pápai Magyar Intézetbe küldte tanulmányainak folytatására 2014-2016. Káplán a Budapest-Kispesti Nagyboldogasszony főplébánián 2016-2018. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem segédlelkésze 2016-2017. Lelkésze 2017-2018. Az Angyalföldi Szent Mihály Plébánia kormányzója 2018-tól, ugyanott 2021-től a papi közösség moderátora Hodász András atya Válóczy József Papi közösség tagja "Igyekszem közös istenélmények kertésze lenni" 1965-ben születtem, 1992 óta vagyok pap. A teológiát és filozófiát nagyrészt Rómában tanultam, és 1994 óta tanítom Esztergomban folyamatosan és ezután is (hosszabb-rövidebb ideig Piliscsabán, Budapesten és Szegeden is oktattam). Egy féléves szentendrei kápláni időszak után 18 évvel, 2012-ben kerültem újra plébániai szolgálatba, Budafok-Felsővárosra: az inkább tanári alkat és a nagyfokú tapasztalatlanság okán igen meg kellett küzdenem azért, hogy 9 év múltán az ottani közösségnek és nekem is nehéz, sírós legyen a búcsú… Bár közben sok mindent megtanultam, ígérni itt sincs merszem többet, mint amit az ottani induláskor: hogy igyekszem közös istenélmények kertésze lenni.
Jelen voltak a házban most is szolgálatot teljesítő Isteni Megváltóról elnevezett rend nővérei, köztük Balogh Kinga nővér, aki a ház építésében egykor résztvevő Galavitch Geraldine unokahúga. A misén a szombathelyi VOX Savariae Ökumenikus Vegyeskar tagjai énekeltek. Az első magyar zarándokházat Szent István király állíttatta a Szent Péter-bazilika mellé, ahol 1030-tól 1766-ig állt. Utódépületét, a mai római Szent István Házat, szintén külföldi adományokból építették, és 1967-ben avatták fel. A házat az MKPK szintén megvásárolta, ünnepélyes átadása tavaly volt. Villa mater redemptoris róma hotel. A megújult Villa Mater Redemptoris hatvan szobával várja a magyar vendégeket. Forrás: Tovább a cikkre »
Kifejtette: a magyar kormány támogatta, hogy a Villa Mater Redemptoris zarándokház hosszú távra biztos kezekbe kerüljön, így segített abban, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Kar (MKPK) megvásárolja és felújítsa. A Villa Mater Redemptoris – ismertebb nevén a Tamagno utcai egyházi intézmény – az olasz fővárosban működő egyik magyar zarándokház. A kertes, három emeletes épületet a hatvanas években külföldi adományokból az Isteni Megváltóról elnevezett magyar női szerzetesrend tagjai építették fel. Villa mater redemptoris róma italia. A házat 2019-ben a MKPK megvásárolta, és 2021-től a magyar kormány támogatásával teljesen felújították. Az ünnepélyes avatáson misét celebrált Veres András, a MKPK elnöke, a Győri Egyházmegye püspöke, aki megáldotta a zarándokházat és használóit. Veres András azt mondta, "újabb ház fogadja az Örök Városba érkező magyarokat, akik békére, hitre, lelki és szellemi közösségre találhatnak ott". A zarándokház megnyitásán többek között részt vett Tóth Tamás, az MKPK titkára, Németh Norbert, a Pápai Magyar Intézet (PMI) rektora – aki egyben a házat üzemeltető Szent István Alapítvány elnöke –, Bathó György, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára, valamint Érszegi Márk Aurél, a Külgazdasági és Külügyminisztérium vallásdiplomáciai főtanácsadója.
Jó egészség, jóság, szelídség, az erény diadala, türelem, alázat és hálaadás járja át mindig a ház lelkiségét – hangzott el a püspök áldó imádságában. A villát alapító szerzetes nővérek hősies bátorságát és kitartását méltatta ünnepélyes felszólalásában Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára. "Nagy bátorság kellett ahhoz, hogy az 1950-es évektől, az elűzetés időszakától kezdve a rend nővérei folytatták az Isten által rájuk bízott szolgálatot az oktatás, a beteg- és idősgondozás területein. Nekik köszönhetjük, hogy most mi is itt lehetünk Rómában, hiszen építésének, működtetésének áldozatos munkáját a nővérek végezték évtizedeken keresztül. Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára: „Keresztény kötelességünk segíteni” | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Bátorság kellett, hogy ne vesszen el a ház, és ne kerüljön más kezére. Magyarország kormánya ezt szerette volna megköszönni a ház felújításhoz szükséges állami támogatáson keresztül, a Magyar Katolikus Püspöki Kar pedig azért vásárolta meg az épületet, hogy hosszú távon is biztos kézbe kerüljön" – mondta.