Agota Kristof, vagy magyarul Kristóf Ágota magyar származású, svájci frankofón íróként lett ismert jelen regényével, melyet Szász János filmje kapcsán adtak ki újra hazánkban. A nagy füzet (első kiadása: 1986, Seuil, Párizs) egy ikerpárról szól, akiket anyjuk, míg apjuk harcol, levisz vidékre a nagyanyjukhoz, hogy túléljék a háborút. A fiúk a háború alatt gyakorlásképp fogalmazásokat írnak a saját és a környeztük életéről a címadó nagy füzetbe. A jó fogalmazásnak igaznak kell lennie. "Azt kell leírnunk, ami van, amit látunk, amit hallunk, amit csinálunk. […] Azok a szavakat, amelyek érzéseket jelölnek, igen homályosak, jobb, ha elkerüljük a használatukat, és ragaszkodunk a tárgyak, az emberek és önmagunk leírásához, vagyis a tények hű leírásához. " – tűzik ki célul maguk elé a gyerekek. Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben! Fejlődésregény Ahogy a fent összefoglalt kiindulópontból sejthető, a könyv a fejlődésregényként is olvasható. Annyiban azonban eltér ettől, hogy nem külső tekintély határozza meg a gyerekek által követendő érték- és szabályrendszert valamilyen felnőtt személyében, hanem saját normáik.
Trilógia (A nagy füzet, A bizonyíték, A harmadik hazugság) leírása Történetek, melyek nem igazak, de azok is lehetnének... " Agota Kristof világsikerű remekművének testvérregényei éppoly szétválaszthatatlanok, mint főhősei, az ikerfiúk. Claus és Lucas gyötrelmes köteléke, összetartozása és különválása megragadó allegóriája mindazon erőknek, melyek Közép-Európa hadszínterein testvérek sokaságának fájdalmas elválását kényszerítették ki. A gyerekeket szüleik a fenyegető háború elől nagyanyjukhoz, egy vidéki kisvárosba menekítik, ahol túlélésüket az ikrek csakis a gonoszság és a kegyetlenség iskoláját kijárva biztosíthatják. Történetük borzongató nyerseségét, boldogtalanságát lenyűgözően tükrözi a regény prózanyelvének hűvös szenvtelensége, a kimért mondatok szikársága. A szenvedésnek ez a megrázó és kegyetlenül lélekbe markoló regénye a XX. század magyar emigráns irodalmának egyik legkiemelkedőbb műve. Alaptézisét a fikció és a valóság közötti határ elmosódásáról egyaránt érvényesnek láttatja életünkben és a művészetben.
Az önmaga által definiált "normalitást" tűzön-vízen keresztül megvalósítani kívánó hatalom önfenntartásának szerves része az ellenőrzés mechanizmusainak kiterjesztése és az elvárt értékrendtől eltérő, deviáns viselkedés körmössel, elektrosokkal vagy éppen anyai érzelmi zsarolással való büntetése. Ezeknek a társadalmi gyökerű problémáknak azonban kevésbé a strukturális vetülete érdekli Szászt, aki leginkább freudi alapokról közelít a témához. A Csáth-novellából inspirálódott Ópium ban ez teljesen egyértelmű, de a mostani művének párdarabjaként értelmezhető Witman fiúk ban is az látszik, hogy őt az foglalkoztatja leginkább, hogy a közösségi kontroll gyerekeken való érvényesítése milyen torzulásokat okoz, amelynek eredményeként a ma gyermekeiből holnap a szüleikhez hasonló rendszert működtető felnőttek lesznek. A nagy füzet háborúja ebből a szempontból azért fontos, mert az események fősodrától távol eső vidéki helyszínen a világégés az ellenőrzés mechanizmusainak gyengülésével vagy ideiglenesen teljes eltűnésével jár együtt.
A gyerekek nem járnak iskolába, a háború primátusa eltörli a családi vagy, mondjuk, az egyházi kötelékeket, így az ikerpárnak ebben a referenciapontjait vesztett világban kell saját értékrenden alapuló életstratégiát építenie. Intézmények híján gyakorlati és morális választásaikat nem általános érvényű szabályok vagy törvények, hanem a mindennapok történései, a véletlenszerű események – illetve a túlélés egyetlen anyai parancsolata – irányítják. Életvitelüket tehát nem a felnőttek általában álszent erkölcsi szólamai határozzák meg, hanem a világ valódi morális állapotát kíméletlenül leleplező (háborús) mindennapi események. Molnár Piroska Minden filmes adaptáció legnagyobb kihívása nem az eredetihez való hűséggel kapcsolatos, hanem az irodalmi szöveg megoldásainak és leleményeinek vizuális nyelvre fordításáról szól. E tekintetben Szásznak három problémával kellett megküzdenie. Az Agota Kristof szöveg hatásának nagy része fakad a többes szám egyes személyben megírt narrációból, aminek köszönhetően a mogorva és zsugori nagyanyához kihelyezett ikerpár két tagja megkülönböztethetetlenné válik, elveszíti önálló identitását, és egyfajta fura kollektív individuumként követel helyet magának a világban.
Összefoglaló A magyar származású, Svájcban élő szerző messziről pillant vissza a hazai történelmi tájra, melynek nyugtalanító díszletei között megdöbbenten cudar körülmények között cseperedik két gyerek - talán éppen ő és testvére irodalmi másai. A felzaklatóan nyers, ugyanakkor lenyűgözően őszinte történet azt kutatja, vajon csírázhat-e emberség a történelem által végletesen embertelen létformába lökött szereplőkben, akiket elszakít egymástól a magyar forradalom, és csak felnőttként találnak újra egymásra. A közben eltelt évek során groteszk, keserű szerelmek, súlyos megpróbáltatások révén sodródnak sorsuk beteljesedése felé. Agota Kristof, azaz Kristóf Ágota szenvtelenül kimért, mondhatni férfiasan szikár prózanyelven megszólaló könyve tíz évvel ezelőtti megjelenésekor kisebbfajta irodalmi szenzációt keltett. A kötet hetek alatt elfogyott, és néhány hónap múltán már készült a színházi változat. Azóta számos magyar és külföldi társulat állította színpadra komoly sikerrel ezt a megrázó, olykor szívfacsaró művet, mely az ezredforduló emigráns irodalmának talán legkiemelkedőbb írása.
Bács Ferenc művészi munkáját 1983-ban Jászai Mari-díjjal, 2001-ben érdemes művészi címmel ismerték el. Az emigráns című film főszerepéért 2009-ben Gundel Művészeti Díjjal tüntették ki, 2011-ben lett kiváló művész. A Kossuth-díjat 2015-ben vehette át rendkívül sikeres színházi, televíziós és filmes pályafutása során kifinomult művészi eleganciával megformált alakításai, emlékezetes szinkronszerepei, valamint rendezői alkotómunkája elismeréseként. MTI (2019. Elhunyt Bács Ferenc színművész - alon.hu. április 16. )
színész, narrátor Meghalt: 2019. április 16. (Magyarország, Budapest) A Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végzett, pályafutása a Marosvásárhelyi Nemzeti Színháznál indult 1960-ban. 1977-ben költözött Magyarországra, játszott a miskolci, a győri és a soproni színházakban, a fővárosban pedig a Vígszínházban, a József Attila Színházban és a Nemzeti Színházban. Az egyik legszebb orgánumú magyar színész, ennek köszönhetően rendszeresen szinkronizált. Díjai: Jászai Mari-díj (1983) Erzsébet-díj (1988) Érdemes művész (2001) Súgó Csiga díj (2001) Gundel művészeti díj (2009) Kiváló művész (2011) Kossuth-díj (2015) Budapest díszpolgára (2017) 2014 Vadászmese 7. 2 színész (magyar tévéfilm, 70 perc, 2014) 2013 2012 2009 2008 2007 2006 2005 Morfium 4. 0 (magyar filmdráma, 36 perc, 2005) 2004 Világszám! 6. 0 (magyar vígjáték, 94 perc, 2004) Erdély 1956 narrátor (magyar dokumentumfilm, 2004) 1998 1997 Szabadság tér 56 (magyar filmdráma, 95 perc, 1997) 1996 Mohács 8. 4 (magyar film, 110 perc, 1996) 1994 Törvénytelen (magyar krimi, 104 perc, 1994) 1992 Rágalom iskolája 6.
Itt a nagy júliusi időjárás-előrejelzés Újabb medvét láttak Magyarországon, 60 kilométerre Budapesttől: "Medve sétált át a kocsink előtt" Liptai Claudia elárulta a húslevesének a titkát. Elképesztő, hogy mitől lesz kristálytiszta a levese Próbáltad már? Így nem lesz olajos a sült krumpli Ebben a fagyiban van a legkevesebb kalória, és még irtó finom is Horoszkóp: ennek a 3 csillagjegynek a női szülöttei mellett a férfiak sikeresek lesznek A szomszédom ezt a konyhai hulladékot tette a rózsák tövéhez. Egy álom, amit tapasztalt hamarosan Jó hír és rossz hír is jött a nyugdíjasoknak Kiskegyed - AKCIÓK Megjelent a Kiskegyed Konyhája júliusi száma (X) Mentes receptekkel jelent meg a Kiskegyed Konyhája különszám (X) Megjelent a legújabb Kiskegyed Konyhája (X) FRISS HÍREK 19:10 18:43 18:19 17:54 17:30