Szövetségi Rendszerek Kialakulása Tétel

Feketeribizli Lekvár Készítése

évi orosz-török háborút lezáró San Stefánói béke szerint a győztes oroszok Törökországot szinte teljesen kiszorították volna Balkánról, s az általuk létrehozott "nagy Bulgária" a balkáni cári diplomácia biztos támasza lett volna. Az orosz előretörést sem Anglia, sem a Monarchia nem tűrhette, ezért a nagyhatalmak Oroszországot Berlinben tárgyalóasztalhoz ültették (berlini kongresszus 1878). Megállapodtak abban, többek között: hogy nem jöhet létre "nagy Bulgária"; megakadályozták, hogy Oroszország megszerezze a Boszporusz vidékét, a Monarchia megszállta (OKKUPÁLTA) Bosznia-Hercegovinát. A "kettős szövetség" (1879) Az egyébként is ingatag három császár szövetsége a berlini kongresszus után végképp formálissá vált. 1879-ben létrejött Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia között a kettős szövetség. Szövetségi rendszerek kialakulása az első világháború előtt. A megállapodás szerint Oroszország támadása esetén katonailag támogatják egymást, egy német-francia háború esetére pedig a Monarchia semlegességet ígért. A "Hármas szövetség" (1882) Olaszországot franciaellenessége hajtotta Németország felé.

  1. A szövetségi rendszerek kialakulása tétel
  2. Szövetségi rendszerek kialakulása az első világháború előtt

A Szövetségi Rendszerek Kialakulása Tétel

: megőrizni).

Szövetségi Rendszerek Kialakulása Az Első Világháború Előtt

A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői Liberalizmus: – a latin liber szóból származik (jel. : szabad, felszabadított)  szabadelvűségnek is hívják – előzmény: felvilágosodás, francia forradalom  igény az alkotmányos berendezkedésre, polgári szabadságjogokra – a felvilágosodás eszmerendszeréből alakul ki – társadalmi bázis: középosztály – virágkora: 19. sz. közepe. – kifejtői: Rotteck, Welcker: Államlexikon c. Gyarmati függés és harc a világ újrafelosztásáért - A szövetségi rendszerek kialakulása - Történelem érettségi - Érettségi tételek. műve (a liberalizmus alapművének tartják) – cél: az egyén szabadsága (tehet, amit akar, de felelősséggel tartozik értük), jogegyenlőség, törvény előtti egyenlőség, véleményszabadság, sajtószabadság, vallásszabadság, gyülekezésszabadság, ellenállás szabadság, költözködési szabadság, a magántulajdon védelme, alkotmányos berendezkedés, gazdasági szabadság (korlátozás nélküli szabad verseny) polgári kormányzás. – elvei: hatalommegosztás, alkotmányosság, képviseleti választás, a parlament dönt a törvényekről és ellenőrzi a kormányt, szabad verseny a gazdaságban, vállalkozás, iparűzés és kereskedés szabadsága – hisznek a fejlődésben és a javíthatóságban – pártként: rend, reform, haladás jellemezte – veszély: anarchiára való hajlam, az állami tekintély felbomlasztása az egyéni szabadság kedvéért – képviselők: Locke, Smith, Mill, Tocqueville Konzervativizmus: – a latin conservare szóból származik (jel.

Végső céljuk az összes szláv egyesítése volt (pánszlávizmus), ez azonban csak a monarchia rovására sikerülhetett volna. 1912 Bulgária, Szerbia, Montenegró, Görögország szövetséget kötnek, és hadat üzennek Törökországnak. Fényes győzelmet aratnak, Törökország csaknem minden európai területét elveszítette. 1913 A győztesek között viszály robbant ki Macedonia birtoklásáért (második Balkán -háború). Bulgária szembetalálta magát Szerbiával, Törökországgal, Görögországgal valamint Romániával. A harcban alulmaradt, sok területét elveszítette. A vereség a központi hatalmakhoz közelítette. A háború után Albánia elnyerte függetlenségét. 1914 június 28. a monarchia provokatív hadgyakorlatot tartott, ezen a szerbek lelövik a trónörököst. Minden feltétel megvolt a háborúhoz. Ferdinánd nem volt túl népszerű. Trialista hatalmat akart. Ez 3-as központú monarchiát jelentett volna (Budapest, Prága, Bécs). Ezzel a magyar kiváltságok jelentősen visszaszorultak volna. Szövetségi rendszerek kialakulása történelem. Németország biztosította támogatásáról a monarchiát, így az július 23-án 10 pontból álló ultimátumot küldött Szerbiának.