A Figyelj Ránk! vezetője szerint céljaikkal egyetértett az Ifjúsági, Szociális és Családügyi bizottság elnöke, Vidorné Szabó Gyöngyi is, aki megígérte, hogy egyeztetést kezd az igazságügyi tárcával az ügyben. Vidornét az [origo] nem tudta elérni, mivel jelenleg szabadságát tölti. Apák: tartásdíj csak láthatásért cserébe Bár azzal az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesülete is egyetért, hogy a jogszabályok végrehajtására nagyobb figyelmet kellene fordítani, a szervezet elnöke, Hegedűs István szerint a fent felsorolt jogszabályváltozások csupán azt eredményeznék, hogy még több elvált apa lenne hajléktalan. Gyerektartás fizetve, láthatás mégsincs.. "Változatlanul az a szemlélet az uralkodó, hogy mindenről az apa tehet" - közölte. Az [origo]-nak azt mondta: szerintük a végrehajtás épp elég szigorú Magyarországon, gyakran autót, lakást is lefoglalnak, még akkor is ha csak pár tízezer forintos tartozása van az apának korábbi családja felé. A gyermektartási díjat a fizetés maximum 10 százalékában határoznák meg az elvált apák, Hegedűs szerint ugyanis teljes családon belül sem fordítanak ennél többet gyereknevelésre a családok.
"Ők nem mérlegelnének, hanem azonnal kiutalnák az összeget a bajbajutott szülőnek, ha a másik fél nem fizet gyerektartást. Eközben a rendőrség pedig elszámoltatná a nem fizető szülőt" - fejtette ki Major, aki külföldi példákat hozott fel: Angliában zárolhatják a nem fizető szülő számláját, lakhelyelhagyási tilalmat rendelhetnek el vagy szégyentáblára teszik fel a nevét, az Egyesült államokban pedig egy hátralékbehajtó ügynökség tejesdobozokra nyomtatta a nem fizetők fotóját. Törvényben rögzítenék emellett a gyerektartási díj minimumösszegét is, ami a tartásdíj fizetésére kötelezett szülő fizetésének 20 százaléka, de minimum 25 ezer forint lenne az elképzeléseik szerint. Jelenleg a bíróság szabja meg a gyerektartás összegét, nincs se minimum, se maximum kijelölve. Pénzen, láthatáson veszekednek az elvált szülők. A szervezet másik javaslata, hogy a terhes nők vizsgálatait tartalmazó úgynevezett kiskönyvben nyilatkoznia kelljen az apának arról, hogy közös akarattal vállalják a gyereket. Ebben az esetben válás után kötelessége az apának fizetnie a gyerektartást.
A szülői felügyeletre vonatkozó leglényegesebb változás például az, hogy a felügyeleti jogokkal kapcsolatos vitákról a tervezet szerint a jövőben nem a bíróság, hanem a gyámhatóság döntene. A tárca ettől azt várja - áll az [origo]-nak eljuttatott levélben -, hogy gyorsabb, gyerekközpontúbb és a "családhoz közelebb álló" lesz a hatósági eljárás. A szülői felügyelet gyakorlásával kapcsolatban a szülők megállapodását tekintik irányadónak. Ha a szülők nem tudnak megállapodni, akkor továbbra is a bíróság dönt, viszont a jelenleginél tágabb teret adnak az egyedi körülmények bírói mérlegelésére. Apai jogok megvonása, valóban létezik?. A gyermektartásdíj mértékére és megfizetésére vonatkozóan továbbra is a szülők megállapodása lesz az irányadó, és csak megegyezés hiányában dönt a bíróság. A tárca tájékoztatása szerint a szülők megállapodhatnak abban, hogy a tartási kötelezettségnek a különélő szülő megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg juttatásával tesz eleget, ezt bírói egyezségbe lehet foglalni, és a bíróság dönt arról, hogy a gyerek érdekének ez megfelel-e. Vagyis ezzel az elvált apák egyik kérésének tett eleget a tárca, hogy ha ruhát, cipőt, ajándékot vesznek a gyereknek, akkor az számítson bele a tartásdíjba.
A szervezet elnöke szerint, ha jogszabályokról van szó, inkább a láthatás kérdését kellene rendezni. "A gyerekeket el lehet téríteni a kapcsolattartástól" - állította Major Éva egyik felvetésére, miszerint a gyereknek joga legyen azt mondani, hogy nem kíván a külön élő szülőjével találkozni. "Inkább még szigorúbban kellene betartatni a láthatást, és e tekintetben a bíróság legyen a végrehajtási szerv is" - érvelt Hegedűs. Hozzátette: a jelenlegi jogszabályok szerint előbb felszólítják a szülőt a láthatás betartására, csak ezt követően lehet bírósághoz fordulni, végső esetben végrehajtási bírságot szabnak ki, de attól még nem biztos, hogy az apa láthatja a gyerekét. A jogi procedúrával viszont sok idő elvész, amikor az egyik szülő - a legtöbb esetben az elvált apa - nem láthatja a gyerekét. Az elvált apák épp ezért azt javasolják, hogy ha a kapcsolattartást nem biztosítja valamelyik szülő, akkor arra az időre zárolják a gyerektartást. "Miközben az egyik irányba működik a hatóság, hogy az apák fizessenek gyerektartást, a másik irányba - vagyis hogy cserébe láthassák is rendszeresen a gyereküket - már nem" - állította Hegedűs, miközben az egyedülálló anyák történeteiből az derül ki, hogy sokszor hiába kötelezik az apákat a gyerektartás fizetésére, azok eltűnnek, nincs bejelentett munkahelyük vagy azt állítják, hogy minden vagyontárgy az új barátnőé vagy feleségé, hogy ne legyen lefoglalható ingóságuk.
Ez így ebben a formában nem igaz. Annyi igaz, hogy ha később, mondjuk évek múltán mégis beállít, hogy látni akarja a gyereket, és te akkor már nem engeded neki, és ezért bírósághoz fordul, akkor lehet rá hivatkozni, hogy 2-3-4-5-x évig nem kereste, ilyenkor előfordul, hogy nem kap újra láthatást, mert megzavarná a gyereket, vagy a korábbi viselkedéséből kiindulva számítani lehetne rá, hogy újra eltűnik. Ettől eltekintve, a szülői jogokat akkor vonják meg, ha valamilyen módon veszélyezteti a gyereket. De azzal, hogy nem csinál semmi, azaz itt pl. nem látogatja, még nem teszi ki veszélynek. Ha a láthatás alatt mondjuk magára hagyná (mondjuk egy 2-3 éves gyereket), vagy elvinné egy sztriptíz bárba, vagy engedné töltött fegyverrel játszani, és esetleg valami baj is történne, na akkor az már veszélyeztetés lenne, és akkor jó eséllyel megvonnák a jogait. Így viszont, hogy nem látogatja, a jogai megmaradnak, élhet velük, ha akar. Különben ismerős a probléma, ez sok kényelmetlenséget okozhat.
A gyámhivatal helyett március elsejétől a bíróságokhoz kell fordulni, ha valakinek a volt párja nem engedi el közös gyermeküket a láthatásra. Szakemberek szerint ez nemcsak gyorsíthatja az eljárást, hanem visszatartó erő is lehet. Apajogi szervezetek viszont már régóta az osztott felügyeletért és a váltott nevelésért küzdenek, hiszen a jelenlegi magyar rendszerben az egyik fél mindig jogfosztott lesz. Elsőre jelentéktelennek tűnő, de annál fontosabb törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés tavaly decemberben. Az új jogszabály értelmében március elsejétől nem a gyámhatósághoz, hanem a területileg illetékes bírósághoz kell fordulnia az elvált szülőknek, ha valamelyik fél nem tartja be a meghatározott kapcsolattartás szabályait. Az ilyen esetekből pedig sokkal több van, mint azt gondolnánk. Másfél éve a bíróságig is eljutott annak a 32 éves zalai nőnek az ügye, aki hétéves lányát a folyamatos figyelmeztetések ellenére több mint egy évig nem engedte találkozni az édesapjával. * Tavaly pedig a írt arról az édesanyáról, aki nyolc hónapja csak egy rácson keresztül találkozhat ikerlányaival, mert az apa egész egyszerűen nem engedi őt be a lakásba.
Ami még fontos, hogy több százezer forintos tartozása van felénk gyermektartásdíjból, amit nem tudnak rajta behajtani, mivel se munkahelye, se keresete nincs. Ő maga is alultáplált, mi alapján feltételezhetem azt, hogy egyáltalán képes az ellátásukra? Várom válaszát. Tisztelettel,