Két tag összegének négyzete Két tag összegének négyzete ( a + b) 2 = ( a + b)( a + b) = a 2 +ab + ab + b 2. Összevonás után: ( a + b) 2 = a 2 + 2 ab + b 2, (1) azaz kéttagú összeg négyzete háromtagú kifejezésként felírható. Ez a három tag: az első tag négyzete; az első és a második tag szorzatának kétszerese; a második tag négyzete. Az ilyen háromtagú kifejezést teljes négyzetnek nevezzük. Okos Doboz digitális feladatgyűjtemény - 9. osztály; Matematika; Nevezetes szorzatok. Három tag összegének négyzete Három tag összegének négyzete ( a + b + c) 2 = ( a + b + c)( a + b + c) = = a 2 + ab + ac + ab + b 2 + bc + ac + bc + c 2 = = a 2 + 2 ab + b 2 + 2 ac + 2 bc + c 2 = = a 2 + b 2 + c 2 + 2 ab + 2 ac + 2 bc, (3) azaz három tag összegének a négyzetét megkaphatjuk úgy is, hogy a tagok négyzetének összegéhez hozzáadjuk - a minden lehetséges módon kiválasztott - két-két tag kétszeres szorzatait. Két tag összegének és különbségének szorzata Két tag különbségét ugyanannak a két tagnak az összegével szorozzuk: ( a-b)( a + b) = a 2 + ab - ab - b 2. Összevonás után: ( a - b)( a + b) = a 2 - b 2, (4) ennek megfelelően, ha két tag különbségét szorozzuk ugyanannak a két tagnak az összegével, akkor a szorzat felírható a két tag négyzetének különbségeként.
(3r 2 +rs +s 2) · (-4rs + s 2) = MEGOLDÁS -12r 3 s – r 2 s 2 – 3rs 3 +s 4 elrejt k. ) (x 2 + 5x – 2) · (2x 2 – 3) = MEGOLDÁS 2x 4 + 10x 3 – 7x 2 – 15x + 6 elrejt l. ) (3a + 2) · (9a 2 + 6a +4) = MEGOLDÁS 27a 3 + 36a 2 + 24a + 8 elrejt m. ) (2a – 3b) · (-3a + b) + (4a – b) · (2a + 5b) = MEGOLDÁS 2a 2 + 29ab – 8b 2 elrejt n. ) (2a + 3b) · (-3a + b) – (4a – b) · (2a + 5b) = MEGOLDÁS -14a 2 – 25ab + 8b 2 elrejt o. ) (10x + 3) · (2x – 5) – (8 – 3x) · (4x + 9) = MEGOLDÁS 32x 2 – 49x – 87 elrejt p. ) (3r 2 – s 2) · (2r + 3s) + (2r – 5s) · (4r 2 – 2s 2) = MEGOLDÁS 14r 3 – 6rs 2 – 11r 2 s + 7s 3 elrejt q. ) (-3r 2 – s 2) · (2r + 3s) + (-2r – 5s) · (4r 2 – 2s 2) = MEGOLDÁS -14r 3 – 29r 2 s + 2rs 2 + 7s 3 elrejt r. ) (3z 2 – 5z +2) · (1 – 7z) + (4z – 7) · (6z 2 + z) = MEGOLDÁS 3z 3 – 26z + 2 elrejt s. 9. o. Algebra - Nevezetes azonosságok - YouTube. ) (3z 2 – 5z +2) · (1 – 7z) – (4z – 7) · (6z 2 + z) = MEGOLDÁS -45z 3 +76z 2 -12z+2 elrejt 2. 1 Algebrai kifejezések összevonása a zárójel felbontása után a. ) (3a + 1) 2 = MEGOLDÁS 9a 2 + 6a + 1 elrejt b. )
Válaszd ki, hogy melyik év középszintű érettségi feladataival szeretnél gyakorolni.
Nevezetes azonosságok gyakoroltatása KERESÉS Információ ehhez a munkalaphoz Szükséges előismeret A nevezetes azonosságok ismerete. Módszertani célkitűzés Az (a+b) 2 =a 2 +2ab+b 2 és (a-b) 2 =a 2 -2ab+b 2 az (a+b)∙(a-b)=a 2 -b 2 azonosságok gyakorlása váltakozó nehézségű példákon keresztül. Az alkalmazás nehézségi szintje, tanárként Könnyű, nem igényel külön készülést. Algebra: nevezetes azonosságok - YouTube. Felhasználói leírás Írd be az üres mezőbe, a négyzetre emelés utáni eredményt többtagú alakban (a program elfogadja a feladat változatlan beírását is jó megoldásként, de nem az a cél, hogy megkerüld az igazi kérdést). Az x 2 -et két módon tudod beírni. Vagy x^2 alakban (ebben az esetben magyar billentyűzet esetén az Alt Gr gomb és 3-as gomb egyidejű megnyomásával tudod létrehozni a "^" szimbólumot, angol billentyűzet esetén a Shift és 6-os gomb egyidejű megnyomásával), vagy x*x alakban. Az Ellenőrzés gombra () kattintva azonnal leellenőrizheted magadat. Helytelen válasz esetén látni fogod, mi lett volna a jó megoldás. Tanácsok az interaktív alkalmazás használatához A megoldásokat a téglalapba kell beírni.
Az első tagot szorzattá alakítva, majd elvégezve a beszorzást, háromtagú összeggé tudod átalakítani a kifejezést. Van esetleg ennél gyorsabb kiszámolási mód is, amelyet minden hasonló feladatnál tudnánk használni? Hogyan kellene két tag összegét vagy két tag különbségét négyzetre emelni? Az összeszorzás helyett használhatod a képletet! Vedd az első tag négyzetét, majd az első és a második tag kétszeres szorzatát, és ehhez add hozzá a második tag négyzetét! Így megspórolod a levezetést. Ha mindkét tag pozitív, tudjuk szemléltetni a képletet. Hasonlóképpen vezetheted le két tag különbségének négyzetét is. Figyelj az előjelekre! A kétszeres szorzat előjele negatív lett. Az azonosság alkalmazásával nem kell végigszámolnod a kifejezést, elég, ha behelyettesítesz a képletbe. Geometriai bizonyítása hasonló az előzőhöz, de itt a négyzetek egymásba vannak építve. Az egész négyzet területe ${a^2}$ (ejtsd: a a négyzeten), melyet most feldarabolunk 4 részre. Ha összeadod a területeket, tényleg ${a^2}$-et kapsz.
⋅(a⋅b)=(a⋅a⋅a⋅…⋅a)(⋅b⋅b⋅b⋅b⋅…. ⋅b) Ebben a szorzatban n-szer szorozzuk a-t és n-szer b-t. A hatványozás definíciója szerint ez = a n ⋅b n. 2. \( \left( \frac{a}{b} \right)^n=\frac{a}{b}·\frac{a}{b}·\frac{a}{b}·…·\frac{a}{b} \) n-szer a hatványozás definíciója szerint. A jobb oldali kifejezésben a törtekre vonatkozó szorzás és a szorzás asszociatív tulajdonsága szerint: \( \frac{a}{b}·\frac{a}{b}·\frac{a}{b}·…·\frac{a}{b}=\frac{a·a·a·a·…·a}{b·b·b·b·…·b} \) Itt a számlálóban n-szer szorozzuk a -t önmagával és a nevezőben pedig n-szer b-t. A hatványozás definíciója szerint ez = \( \frac{a^n}{b^n} \) . 3. (a n) k ==a n ⋅a n ⋅ a n ⋅ a n ⋅…. ⋅a n n-szer. Itt mindegyik tényezőt szorzat alakba írva: a⋅a⋅a⋅…. ⋅a⋅a⋅a⋅a⋅…. ⋅a⋅…. ⋅a⋅a⋅a⋅…⋅a. Ebben a szorzatban n⋅k-szor szerepel az a szorzótényezőül, ezért a hatványozás definíciója szerint= a n⋅k. 4. a n ⋅a m Írjuk szorzat alakba az a n -t és az a m -t is: (a⋅a⋅a⋅…. ⋅a)⋅(a⋅a⋅a⋅a⋅…. ⋅a). Így n+m-szer szoroztuk össze önmagával az a -t. Ezért a hatványozás definíciója szerint: (a⋅a⋅a⋅….