Budapest – 2018. november 4-én, nemzeti gyásznapunkon az ősök hitére is emlékezett a Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközség, amikor hálaadó, megemlékező istentiszteletet tartottak a rákoskeresztúri evangélikus templom felszentelésének 75. évfordulóján. Igét hirdetett Kondor Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke, közreműködött a Rotunda Énekegyüttes. Az alkalmon a liturgiában szolgált a gyülekezet lelkésze, Nagyné Szeker Éva, köszöntő beszédet mondott a gyülekezet felügyelője, Sámel László. A püspök Lk 17, 1–6 versek alapján hirdetve Isten igéjét rámutatott arra, hogy mindig is hatalmas küzdelem és erőfeszítés volt egy templom felépítése. Hetvenöt évvel ezelőtt hosszú gyűjtés eredménye volt, hogy végül felépülhetett a rákoskeresztúriak Bakancsos utcai temploma. ( A templom történetéről a gyülekezet honlapján olvashatnak. Egy mustármagnyi hit is elég – 75 éve szentelték fel a rákoskeresztúri evangélikus templomot. ) Az ünnepen tehát összefonódott az egyházért és a hazáért való hálaadás és emlékezés. "Az ősök hitéért és küzdelmeiért lélekben hálát adva kell betöltenünk szerepünket a mai világban" – magyarázta a püspök, majd a megbocsátás fontosságáról szólt.
A bejárat fölött az " Erős vár a mi Istenünk " felirat teszi egyértelművé, hogy ez egy evangélikus templom. Mivel a telek, amin áll a Gózon Gyula utca vonalában található, ami azt megkerülve ugyanabban a vonalban folytatódik, így a templom az utca teljes hosszában már messziről is látható. A látványt csak fokozza, hogy Rákosliget egy domboldalra épült, a templom pedig az utca magasabban fekvő részén található. A toronyba 1936-ban kerület be a harangok, amiket Szlezák László öntött Budapesten. A két harang 245, illetve 130 kilogrammos, átmérőjük 78 illetve 62 centiméter. A nagyobbikon "Halljátok meg egek, vedd füledbe föld, mert az Úr szól! ", míg a kisebbiken a "Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik fáradtak és terheltek vagytok és én megnyugosztallak titeket", valamint az "Erős vár a mi Istenünk" sorok olvashatóak. külön-külön 980 és 520, együttesen pedig a hozzájuk tartozó felszerelésekkel együtt 1923, 5 magyar pengőbe kerültek. Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközség rákosligeti temploma , Budapest(+36 1 256 4224) , Hungary. Rákosligetet 1950. január 1-én Nagy-Budapesthez tartották, amivel a helyi fiókegyház megszűnt és a rákoskeresztúri evangélikus egyházközség része lett.
Érvényesítés XHTML 1. 0 és CSS használtunk, alkalmazkodva a specifikációhoz, ahogyan azt a W3C megtervezte, mivel hiszünk abban, hogy a használhatóság eléréséhez szilárd alapokra van szükség. Ha ezen a honlapon talál olyan dolgot, ami nem illeszkedik ezekhez a szabványokhoz, kérem vegye föl a kapcsolatot a portál adminisztrátorával ( Portál szerkesztősége), és ne pedig a Plone csapattal. Törekedtünk arra is, hogy az AA kisegítő lehetőségeket beépítsük, ahogy azt a WCAG 1. 0 verziója megköveteli. Tisztában vagyunk azzal, hogy a WCAG bizonyos részei szubjektívek, és bár biztosak vagyunk benne hogy tisztességesen teljesítettük a követelményeket, lehetnek olyan esetek, ahol az interpretáció különböző.
Rákoskeresztúri templom Rákoshegyi templom Rákosligeti templom Rákoscsabai templom Rákoskeresztúri templomunk Rákoskeresztúr meghatározó épülete, az impozáns méretű evangélikus templom Sándy Gyula tervei szerint készült. Magyaros neoreneszánsz megjelenésében a felvidéki reneszánsz templomok motívumai kapnak hangsúlyt. Szerkezetileg háromhajós, álbazilikális épület, amelynek keleti homlokzata előtt emelkedik a 60 méter magas torony, két oldalán lépcsőtornyokkal. A kapu kiképzése hasonlatos egy nyitott szárnyasoltárhoz, fölötte az éjszaka kivilágítható körablak Luther-rózsát mintáz. A korábban elpusztult toronyóra néhány éve került pótlásra. A padok, a szószék és a fal menti faborítás szintén felvidéki stílusban készültek, a torony és a kapuzat díszítését idéző szegéllyel. A két szélső hajó egészen keskeny kialakítású, szinte csak egy szűk átjárót rejt, a főhajó viszont rendkívül tágas és jól áttekinthető. Deszkamennyezetét kecsesen ívelő, vékony boltívek tartják. A kicsiny szentélyben lévő oltárkép az isenheimi Golgota-oltárkép hiteles másolata, amely a Kossuth- és Munkácsy- díjjal kitűntetett Csáky Maronyák József műve.