Ilyen - sok szempontból is jeles nap - november 11 -e, Szent Márton ünnepe. Márton nap épp a Karácsonyt megelőző negyven napos nagyböjt előtti nap. A néphagyomány úgy tartja, hogy ezen a napon lehet utoljára bőségesen étkezni. Sok helyen a gazdasági év fontos állomása volt ez a nap. Szent Márton napjára általában megforr az újbor. "A bornak Szent Márton a bírája" - tartja a mondás. Úgy gondolták, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget vesznek magukba. Ekkor hajtották be a jószágot az istállóba, ekkor számoltak el a pásztorok, s Márton-napkor kérdezte meg a gazda a pásztort, hogy marad-e jövőre is? Az elszámoláskor leadott járandóságot néhol Márton adójaként emlegették. A pásztoroknak Rábagyarmaton minden háztól Márton-rétes járt, amelynek összeszedése újévig is eltartott. A hosszúperesztegi gazdaasszony azonban azért sütött rétest Márton-napkor, hogy Szent Márton köpenyét kinyújtsa, s így a család ne nélkülözzön és másokon is segíteni tudjon. 1649-ben Nádasdy Ferenc utasítja pásztorait egy Vas megyei pásztor-céh szabályzatban, hogy Szent Márton napján a régi szokásokat megtartsák... "egy böcsületes személyt magok között bíróvá tenni és megesküdtetni" kötelesek.
2019. 07. 27. Szent Márton a középkor egyik legnépszerűbb szentje volt. Védszentje volt többek között a koldusoknak, a katonáknak (gyalogosoknek és lovasoknek egyaránt), a ló- és lúdtartók, valamint a szőlőművelőknek, a hordókészítő kádároknak, továbbá Franciaország védszentje volt. Alapvetően háromféle csodát tulajdonít neki: gyógyító csodákat, térítő csodákat, valamint részletezi Márton küzdelmét a Sátánnal. Ezek a csodák tipizálhatók, amelyek tematikus rendben helyezkednek el a műben. A szerző részletesen elbeszéli a koldussal tett csodát, amely szerinte eldöntötte, hogy Márton milyen életpályát választ. A XX. században bebizonyosodott, hogy Márton szülőhelye a mai Szombathellyel azonos. ) Másrészt a középkorban a tours-i püspök a királyi hatalom, a királyság védőszentjévé vált, így Szent István király a lázadó Koppány elleni csatájában az ő támogatását kérte. A győzelem után Márton az Árpád-ház, majd a magyar királyok patrónusa, és Magyarország védőszentje lett. Szent Márton kultusza Magyarországon Márton kultusza feltehetően már a honfoglalás előtt virágzott hazánkban.
A holttest Tours városába kerülése kalandos módon történt, mivel a testet több város is magának követelte, így Tours városának el kellett azt lopnia. Az őröket kijátszották, a maradványokat pedig kiemelték az ablakon. Nevezetes a herma arról is, hogy II. János Pál pápa szombathelyi látogatásakor annál az oltárnál imádkozott, melyen a herma található. A herma alapzata Tóth István szobrászművész alkotása. [1] Források [ szerkesztés] Jegyzetek [ szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Herma Szent László hermája Szent István-hermák szent Kálmán hermája