Ingatlan bérbeadás esetén nem minősül bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó más személytől vásárolt szolgáltatásnak a bérlőre áthárított díja. Gyakori kérdés, hogy alkalmazható-e ez a szabály a bérlő által fizetett közös költségre is? A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 17. § (3a) bekezdése szerint ingatlan bérbeadása esetén nem minősül bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak a bérbeadó által a bérbevevőre – az igénybevétellel arányosan – áthárított díja, különösen a közüzemi szolgáltatásnak a díja. Vannak azonban kivételek. Lássuk, melyek ezek! Adópraxis.hu - Mi minősül bevételnek ingatlan bérbeadása esetén?. Közös képviselő díjazása A társasház által kötött biztosítás és takarítás díjára, a közös képviselőnek kifizetett díjazásra, a lakók által a felújítási alapba fizetett összegre nem vonatkozik a szabály. Társasházi közös költség Nem alkalmazható a szabály a bérlőre áthárított társasházi közös költségre sem, még ha az tartalmaz is például vízdíjat, szemétdíjat.
18. §). Ennek alapja az ingatlan bekerülési (szerzési) értéke, az az érték, amennyiért annak idején a tulajdonjogot megszerezte. Ha ez nem ismert, úgy írásos szakértői vélemény támaszthatja alá az adott ingatlan szerzéskori értékét. Az ismert, bizonylatokkal alátámasztott – illetve a szakértő által igazolt – érték évi 2 százalékának megfelelő összeget számolhat el értékcsökkenésként. Amennyiben a lakásnak csak egy részét adják bérbe, akkor a bérbeadót területarányosan illeti meg az értékcsökkenés elszámolása. Ugyancsak arányosítani kell az elszámolható értékcsökkenést, ha csak az adóév egy részében adja bérbe az ingatlant. Fontos, hogy ha később a bérbeadással hasznosított lakást el akarja adni, akkor az adókötelezettség megállapításakor a bevételben figyelembe kell venni a fentiek szerint elszámolt értékcsökkenést, azaz a jövedelem számításakor a lakás levonható bekerülési értéke ennyivel csökken. Amennyiben a fenti módszerek valamelyikével megállapított adóalap eléri az 1 millió forintot, úgy 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie.
Az ingatlan megszerzésére fordított értéknek számít ráépítés, bővítés esetén az az összeg, amely az építő (építtető) magánszemély vagy házastársa nevére kiállított számlákon szerepel, de legalább a beépített anyag értéke. Örökölt vagy ajándékba kapott ingatlan átruházása esetén az illetékkiszabáshoz figyelembe vett érték az ingatlan szerzési értéke, egyenes ági rokonok között a hagyatéki eljárás során feltüntetett érték 1995/XCVII tv. 59-63§ IV. Adóalap, adófizetés: A magánszemélynek a bérbeadásból származó jövedelmét – kivéve, ha egyéni vállalkozóként végzi ezt a tevékenységet – minden esetben az összevont adóalapja részének kell tekinteni, és önálló tevékenységből származó jövedelemként kell adóznia utána. V. Adóelőleg Kifizetőnek történő bérbeadás esetén – függetlenül attól, hogy a bérbeadó magánszemélyrendelkezik-e adószámmal vagy sem – a bérlőnek adóelőleget kell megállapítania. Amennyiben a magánszemély a költségeiről nem nyilatkozik, jövedelemként a bevétel 90 százalékát kell a kifizetőnek figyelembe vennie.