A szabadkőművesek persze nem az erényes, keresztényi életvitele miatt, sokkal inkább PR-okokból vették be a soraikba Adyt. A Nyugat nem volt kimondottan szabadkőműves folyóirat (a Kelet, a Dél és a Világ ellenben igen), de a páholytagságát az újságcikkeiben is nyíltan vállaló Ady miatt sokan annak könyvelték el. Ady És A Szabadkőművesség – Anna És A Barbies. Az Athenaeum Nyomda közelsége miatt a Centrál kávéházban működő szerkesztőség író-költő tagjai között azonban elég sok szabadkőműves volt (lásd az oldalsó keretest). De Ady és Csinszka házasságát is szabadkőműves esküvőként tartják számon, mivel Csinszkán és Ady előző barátnőjén, Dénes Zsófián kívül jóformán mindenki páholytag volt. Például Bárczy István polgármester, aki a Városházán adta őket össze, Hajpál Benő, aki a református szertartást vezette, Ady öccse, Ady Lajos, és a Nyugat munkatársai. Ady 1912-től halálig tagja volt a radikális Martinovics Páholynak, viszont összesen csak négy ülésen vett részt. Reklámarcnak viszont kiváló volt, olyannyira, hogy soron kívül, szabályellenesen mesterré is avatták – mesterköténye ma a Petőfi Irodalmi Múzeumban látható.
században, Angliában a XVII. századtól megkezdődött a szabadkőműves tevékenység, majd négy londoni páholy 1717-ben megalakította az Angliai Nagypáholyt. 1728-ban Párizsban létrejött a Francia Nagyoriens, később az előbbit a reguláris, utóbbit az irreguláris testvériség megnevezéssel illették. James Anderson 1723-ban összeállította és kiadta a szabadkőműves alkotmányt. Ady és a szabadkőművesség Raffay Ernő előadása I. rész - YouTube. 1929-ben az angolok kiadták a regularitás alapelveit tartalmazó dokumentumot, amelyben deklarálták, hogy melyik szervezetet tekintik szabadkőművesnek és melyiket nem. Ennek főbb pontjai: a tagoknak valamely vallás szerint hinniük kell Isten létében; a páholyoknak csak férfiak lehetnek a tagjaik; a páholyokban vallási és politikai kérdések taglalása tilos; nem tartható fent szabadkőművesi kapcsolat olyan szervezetekkel, amelyek ezen elveket nem tekintik a magukénak. Szabadkőművesség Magyarországon Nem sokkal a kiegyezést szentesítő törvények kihirdetése után, 1868 februárjában a belügyminiszter engedélyt adott szabadkőműves-páholyok alapítására Magyarországon.
Napjaink eszmei-politikai folyamatainak megértése szempontjából is jelentős, hogy Ady Endre sorsát, életét és munkásságát – valamint a korszakot, amelyben élt, és amely a Magyar Királyság megsemmisítéséhez vezetett, hogyan ítéljük meg. A szerző Ady Endre és a szabadkőművesség viszonyát taglaló könyvei közül ez a második, az első "Szabadkőműves béklyóban" címmel jelent meg 2013-ban. * RAFFAY ERNŐ szerző (Borjád, /Baranya megye/ 1948. -) történész, politikus. Pécsett érettségizett 1968-ban. 1977-ben végzett a szegedi József Attila Tudományegyetemen, történelem-Kelet-Európa története szakon. 1977-1993 között a JATE történészoktatója volt: gyakornok, tanársegéd, adjunktus, 1989-től docens. 1981-ben doktorált, 1987-ben kandidált. Társalgási szinten beszél angolul és románul. Ady és a szabadkőművesség. A rendszerváltás alatt és után országgyűlési képviselő és az Antall-kormányban a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára volt. Kutatási területe a XIX-XX. századi magyar történelem és a balkáni népek története. Szűkebb kutatási területe: magyar-román kapcsolatok, valamint Erdély és a trianoni békediktátum.
2007-ben Szidiropulosz Archimédesszel létrehozott egy Trianon Kutató Intézet nevű intézményt. Az intézet keretében Trianoni Szemle néven ad ki történelmi folyóiratot 2009 januárja óta.
Ady szabadkőműves köténye Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár Rákosi szabadkőművesekkel bulizott az Ankerben Az Anker köz egyik bérházának 3. emeletén székelő Galilei Kör a szabadkőművesek anyagi támogatásával működő, ateista természettudományos diákegyesület volt az 1900-as évek elején. Az egyesület a múlt század eleji Magyarország korrupciós botrányoktól hangos, hivatalos diákegyesülete, az Egyetemi Kör ellenében jött létre. Mivel a vallásosság itt nem volt felvételi követelmény, asszimilálódott zsidó fiatalok tömegei léptek be a Galilei Körbe. Ide járt többek között Rákosi Mátyás is, akinek ebben az időben még volt haja, és aki egészen a titkári pozícióig eljutott (igaz, visszaemlékezéseiben és emlékirataiban nem említi, hogy szabadkőműves páholytag lett volna, csak azt, hogy ösztöndíjat kapott radikális szabadkőműves páholyoktól). A Galilei Kör azonban az első világháború alatt markáns antimilitarista színezetet öltött, és mivel az egyenlőséget és a társadalmi osztályok közötti különbség megszűnését hirdette, 1917 után szinte törvényszerűen elsodródott a bolsevizmus felé.