Fogy az Európai Unió újjáépítésére fordítható idő, ugyanis egyebek mellett egyszerre kell helyrehozni a koronavírus-járvány okozta károkat, elfogadni az unió jövő évi és a 2020 utáni hétéves költségvetését - mondta Ursula von der Leyen, az EB elnöke. A nyár végéig feltétlenül meg kell állapodni a koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozását szolgáló európai uniós helyreállítási alapról és a 2021-ben kezdődő hétéves ciklusra szóló közös költségvetésről - mondta Angela Merkel német kancellár. A világon 10, 7 millió ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 517 ezer, a gyógyultaké pedig 5, 5 millió a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem összesítése szerint. Debreceni nemzeti színház Budapest ostroma képek Glutenmentes diet hátrányai IHO - Közút - VÖV szabványú Ikarus autóbuszok Budapest ostroma 1944-1945 Az éjszaka királynője 8 rész A német-magyar katonai veszteség - halottak és sebesültek - is elérte a százezret. világháborúban a Magyarország német megszállás alóli felszabadításában résztvevő 2. és 3. szovjet Ukrán Front csapatai Esztergomnál egyesültek.
Salomon van Ruysdael "Beverwijk látképe" című alkotása 1982 óta volt a Bostoni Szépművészeti Múzeum gyűjteményében, az – az eladó, egy londoni műkereskedő akkori közlése szerint – egy svájci gyűjteményből származott. Az 1646-ban festett kép eredeti tulajdonosa azonban Chorin Ferenc volt, egy zsidó műgyűjtő, aki a festményeit 1943-ban a Magyar Kereskedelmi Bankban helyezte biztonságba, mielőtt családjával 1944-ben elmenekült az országból. A bank bejelentette, hogy Chorin széfjét 1945 januárjában, Budapest ostroma idején kiürítették, és a kép további sorsa ismeretlen – számolt be róla az AP hírügynökség tudósítása. Chorin a két világháború között jelentős gyáriparos és ismert mecénás volt Budapesten, 1947-ben New Yorkban telepedett le a családjával, és 1964-ben halt meg. A most visszaadott kép szerepelt a magyar háborús veszteségek egy 1988-ban kiadott listáján, de a múzeum ebből nem tudta meg, hogy Chorin tulajdonát képezte, mert a listán szereplő leírás nem volt megfelelő. Matthew Teitelbaum, a múzeum igazgatója hangsúlyozta, " A kép visszaadása az eredeti tulajdonosoknak hangsúlyozza, mennyire fontos az átláthatóság és a gyűjteményünk online megtekintésének a lehetősége ".
Az eltérő tartalmú tartályokat az ernyők háromféle színével jelölték: a fehér ejtőernyők kötszereket, a kékek élelmiszert, a pirosak lőszert tartalmaztak. 10. Az ostrom ideje alatt a németek háromszor próbálkoztak Budapest felmentésével, de egyik kísérlet sem járt eredménnyel. A Konrád I., II, és III. támadássorozat közül a harmadik volt a legsikeresebb, mintegy 30 kilométerig tudták megközelíteni Budát a déli oldalról. A felmentési kísérletek nagyban hozzájárultak az elhúzódó harcokhoz, ezáltal a fővárosiak szenvedéseinek elhúzódásához. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a megemlékezésen hangsúlyozta: az ostromban meghalt magyar emberek áldozata arra tanít bennünket, hogy becsüljük meg az emberi életet, országunk fennmaradását, szabadságát, függetlenségét és a békét. Ugyanakkor tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, törekedjünk együttműködésre a világ minden nemzetével - tette hozzá. Az államtitkár felidézte, hogy a több mint száz napig tartó ostrom a második világháború egyik legpusztítóbb városi csatája volt. Berlin és Sztálingrád után a magyar fővárost érte a legnagyobb veszteség. Magyarország ekkorra már elveszítette szuverenitását, a magyar katonáknak a német hadsereg vezetői parancsoltak, és különösen szégyenletes szerepet játszottak az ostrom alatt a nyilaskeresztes pártszolgálatosok - mutatott rá a politikus. Az ostromnak mintegy 100 ezer ember esett áldozatául, köztük 38 ezer civil. A civilek közül 15 ezren zsidó honfitársaink voltak. Különösen fájdalmas annak a 7 ezer zsidó polgártársunknak a halála, akiket a nyilasok gyilkoltak meg, többnyire a Dunába lőttek - emlékeztetett Répássy Róbert.
November végén Tolbuhin marsall 3. Ukrán Frontja a Dunántúlon dél felől egészen a Balaton vonaláig nyomult előre, és a Duna jobb partján tört észak felé Budapest irányában. Az első szovjet harckocsi már november 3-án elérte a mai Budapest közigazgatási határát, de a támadás az Ecser-Vecsés-Soroksár vonalban kiépített Attila vonalon megállt. A nyilas "nemzetvezető", Szálasi Ferenc eleinte nem akarta, hogy a főváros csatatérré váljon, és december 4-i berlini bemutatkozó látogatásán felvetette Hitlernek, hogy Budapest legyen nyílt város. A magyar fővárost már november végén erőddé nyilvánító Führer erről hallani sem akart, parancsa szerint az általa az Ausztriába vezető út kapujának tartott Budapestet házról házra kell megvédeni. A Magyarországon harcoló Dél hadseregcsoport parancsnokát, az utasítását irreálisnak nevező Hans Friessner vezérezredest leváltotta, helyére Otto Wöhler tábornokot állította, a "Budapest erőd" parancsnoka pedig a harctéri tapasztalattal nem rendelkező, de vakbuzgó Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-rendőrtábornok lett.
Miután a németek utánpótlását biztosító városkörnyéki repülőterek is szovjet kézre kerültek, a védők a Vérmezőre ejtőernyőkkel ledobott tartályokból biztosították tartalékaikat. Az eltérő tartalmú tartályokat az ernyők háromféle színével jelölték: a fehér ejtőernyők kötszereket, a kékek élelmiszert, a pirosak lőszert tartalmaztak. Az ostrom ideje alatt a németek háromszor próbálkoztak Budapest felmentésével, de egyik kísérlet sem járt eredménnyel. A Konrád I., II, és III. támadássorozat közül a harmadik volt a legsikeresebb, mintegy 30 kilométerig tudták megközelíteni Budát a déli oldalról. A felmentési kísérletek nagyban hozzájárultak az elhúzódó harcokhoz, ezáltal a fővárosiak szenvedéseinek elhúzódásához. Február 11-én a budai Várban rekedt védők kétségbeesett kitörésre szánták el magukat. A több mint 40 ezer katonából 20 ezren haltak meg, a többiek – részben sebesülten – fogságba estek, saját vonalaikat csak 624-en érték el. Másnap a megmaradt védők nagy része megadta magát, február 13-án az utolsó ellenálló egységek is letették a fegyvert.