"Kiterjesztjük a parkot, amely szinte egybefolyik a múzeumépülettel" - fogalmazott az olasz építész. Serena Di Giuliano elmondása szerint a tervezés első fázisában különböző napszakokban és évszakokban is bejárták a helyszínt, megfigyelték, hogyan használják az emberek a Városligetet, és úgy alkották meg az Új Nemzeti Galéria terveit, hogy az épület ne zavarja a park használatát, hanem illeszkedjen ahhoz. Az amerikai David Greenbaum, az International Museum Construction Congress (IMCC), a világ legjelentősebb múzeumépítési szakmai konferenciája vezető testületének elnöke arra is kitért, hogy mitől lehet ma sikeres egy város. Hangsúlyozta, azok a települések a legvonzóbbak, amelyek gazdag kulturális élettel és élhető közterekkel rendelkeznek. A kulturális nagyberuházások sajnos mindenhol költségesek és gyakran generálnak társadalmi vitákat, de ha jól illeszkednek a város szövetébe, életre keltik a környezetüket, akkor a társadalom és a gazdasági élet katalizátoraiként tudnak működni - közölte.
KONTAKTUSBAN TERMÉSZETTEL ÉS MŰVÉSZETTEL Az Új Nemzeti Galéria – a Liget Budapest projekt keretében – a Városligetben kap helyet. Az épület a Szedzsima Kazujo és Nisizava Rjúe által jegyzett japán SANAA építésziroda generáltervezői, illetve a Bánáti + Hartvig Építész Iroda felelős tervezői munkája révén jött létre. A SANAA által megalkotott koncepció alapját a természet és az épített környezet kapcsolatának megteremtése adja. A tervezői vízió szerint a múzeum a Városliget kiterjesztése, párbeszédet alkotva a park és a múzeum épülete között. Ezt a hatást, és ezáltal a látogatói élményt az épület szerkezete biztosítja. Megjelenésében transzparenciát képvisel, ily módon megszólítja, behívja a Városligetben sétálót, akit távozáskor a parkba enged vissza. Ezt a hatást támogatja, hogy az épület talajszinten minden oldalról megközelíthető, bejárható. A kül- és beltér közti átmenetet az üveghomlokzat mentén létesített külső- és belső lejtős utak adják, melyek a park sétányait meghosszabbítva felvezetnek az épület felsőbb szintjeire.
Az épület jogerős építési engedéllyel rendelkezik, hamarosan kiírják a kivitelezési közbeszerzést, így a tervek szerint a jövő év elején elindulhatnak a munkálatok. Az új Nemzeti Galéria látványterve Fotó: Liget Budapest A Liget Projekt egyik izgalmas eleme, a Magyar Innováció Háza, az épület modern megfogalmazásban, de Pfaff Ferenc 1896-os eredeti tervei alapján épül újjá ikonikus kupolájával együtt, amely kilátóként működik majd. A parkfejlesztés második üteme is a jövő év elején kezdődik a Hermina út-Ajtósi Dürer sor-Dózsa György út által határolt terület délkeleti harmadán, igazi családbarát újdonságokkal: felépítik a főváros egyik legnagyobb, de egész biztosan legjobb játszóterét integrált és korosztályokra lebontott különleges játszóelemekkel, az aktív pihenést kedvelők számára pedig létrehoznak egy két kilométeres, teljes hosszában kivilágított futókört, mely mellett új sportpályák is helyet kapnak. A terület teljes növényzete is megújul és egy hatalmas rózsakertet is létesítenek a Millennium Háza bejáratához.
Az Új Nemzeti Galéria egy olyan, világviszonylatban is korszerű, a 21. századi kihívásoknak megfelelő, közel 50 ezer négyzetméteres otthont kap, amely méltó a Városligetben már több mint egy évszázada megépült intézményekhez és az egyik legfontosabb nemzeti közgyűjteményünk anyagához. Az új múzeum küldetésének tekinti, hogy ne csak őrzője legyen a rá bízott örökségnek, hanem továbbadója is, és nyitott intézményként minél többek számára hozzáférhetővé, megismerhetővé, átélhetővé tegye azt. A galéria minden eddiginél átfogóbb jövőbeli állandó tárlataival, vonzó időszaki kiállításokkal és társművészeti programokkal a 21. századi magyar és európai művészeti élet izgalmas helyszínének ígérkezik.
Az új múzeum koncepciójának célja – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – a magyar művészet nemzetközi kontextusba való visszahelyezése és annak az állapotnak a visszaállítása, amely a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria 1957-es különválasztását megelőzte. Ez az új épület létrehozásával valósulhat meg teljes körűen: a felújított Szépművészeti Múzeum, tavaly év végi újranyitását követően, az 1800-as korszakhatárig együttesen mutatja be a nemzetközi és magyar anyagot, míg az Új Nemzeti Galéria a XIX. század elejétől a jelenkorig gyűjti, őrzi és mutatja be a magyar és az egyetemes művészettörténet kiváló alkotásait. A két múzeum határa tehát nem a nemzetközi és magyar anyag különválasztásánál húzódik, hanem a művészeti korszakhatárok mentén. A cél az, hogy az Új Nemzeti Galéria a minden eddiginél átfogóbb állandó tárlatokkal, vonzó időszaki kiállításokkal és társművészeti programokkal a X XI. századi magyar és európai művészeti élet egyik meghatározó, izgalmas helyszíne legyen.
A japán Sejima and Nishizawa and Associates (SANAA) és a norvég Snöhetta irodák nyerték el az Új Magyar Nemzeti Galéria nemzetközi tervpályázatának első díját. A tervpályázatból kizárták a Zoboki Építészirodát, amely a budai Várban, a Szent György téren helyezné el a galériát. Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa a pályázat április 14-ei eredményhirdetésén közölte: a második helyezett a spanyol Nieto Sobejano Arquitectos SLP, valamint Balázs Mihály Építész Műterme és a BME Építészmérnöki Kara közös terve lett a nemzetközi zsűri döntése szerint. A norvég Snöhetta nevéhez fűződik többek között a New York-i World Trade Center helyére tervezett September 11 Memorial Museum és a Norvég Nemzeti Opera épülete, míg a SANAA tervezte többek között a Louvre-Lens múzeum épületét. Baán László beszámolója szerint a kiíró Városliget Zrt. -nek most meghívásos közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia a bíráló bizottság által kiválasztott irodákkal. A zsűri esztétikai döntést hozott, ezután szakmai és pénzügyi szempontok alapján kell mérlegelni, ami szerencsés esetben akár árversenyt is hozhat a két pályázó között - jegyezte meg.