2012 óta a CHEOPS-űrtávcső előkészítésében és tudományos programjának kidolgozásában dolgozott, majd a 2019-es pályára állítást követően a várhatóan 2024-ig működő európai űrteleszkóp tudományos hasznosítására fókuszál. Mint írják, Kiss László rendkívül fontosnak tartja az utánpótlás-nevelést, hogy tudását átadja a fiatal generációnak: számos diákprojekt, diplomamunka és doktori dolgozat témavezetője, de a XIII. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia szakmai koordinátora és feladatkitűző tudományos bizottságának elnöke is volt. 2006 óta, a hírportál főszerkesztőjeként az általa irányított csapat tevékenységének eredményeit olvasók százezreihez juttatja el. Az év ismeretterjesztő tudósa díj átadására és a díjazott hagyományos előadására egy későbbi időpontban kerül sor, a járványhelyzettől függően. Forrás: MTI
Már csak néhány napig lehet különleges látványban lehet része azoknak, akik a hajnali égboltra tekintenek. Egészen június 28-ig a Naprendszer összes bolygója látható egymás után sorakozva, akár szabad szemmel is. A ritka együttállásra több mint ezer éve nem volt példa, viszont a következőre nem kell ennyit várni, "mindössze" 470 évet – hangzott el az M1 Ma reggel című műsorában. Kiss László professzor a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója elmondta, hogy a bolygóvonat észleléséhez mindenképpen érdemes olyan helyre elmenni, ahonnan látszik az egész délkeleti horizont, nem takarják fák, hegyek, vagy házak a kilátást. "A Szaturnusszal kezdődik, mellette kicsit messzebb a Jupiter. Mindkettő nagyon fényes, könnyű őket felismerni. A két bolygó között távcsővel megfigyelhető a Neptunusz. A Jupitertől balra, található a Mars, amit szintén könnyű felismerni a vörös színéről" – magyarázta a professzor. Kiemelte, hogy a hétvégén hajnalban a bolygóvonat mellett nagyon látványos lesz a Hold sarlója is, ami mellett távcsővel az Uránusz is felsejlik az égbolton.
"Ha megyünk tovább a szemünkkel, balra lefelé a Holdtól megláthatjuk a Vénuszt, ha pedig türelmesek vagyunk és nagyon jó az átlátszóság, akkor még akár a Merkúrt is megpillanthatjuk" – mondta Kiss László. A jelenség azért ilyen ritka, mert a bolygók nagyon különleges periódusokkal keringenek. Kiss László elmondta, hogy míg a Merkúr 88 nap alatt járja körbe a Napot, addig a Neptunusz 185 év alatt. "Tehát hogy a bolygók mennek körbe-körbe, párszáz évenként megtörténik, hogy egy körülbelül 90 fokos negyedben relatíve egy tartományba kerülnek" – mondta a professzor. Hozzátette, hogy egyenként folyamatosan fel-feltűnnek az évek során, de így egyben nem mutatkoznak. Kiemelte, hogy a június 28-ig, tehát jövő keddig látható égi jelenségnek az esztétikai élmény a legfontosabb üzenete, hiszen így egyben több mint ezer éve lehetett látni a bolygókat, a következő pedig csaknem ötszáz év múlva lesz. Címlapfotó: A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) által készített illusztráció a Naprendszerről (Fotó: MTI/EPA/Martin Kommesser)
Kiss László Széchenyi-díjas csillagász, kutatóprofesszor kapta idén Az év ismeretterjesztő tudósa díjat. Dürr Jánosnak, a Tudományos Újságírók Klubja elnökének indokolása szerint ebben az évben azért esett a választás Kiss Lászlóra, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatójára, mert a neves kutató nemcsak tudományterületének kiválósága, hanem tudásának közkinccsé tételét is a szívügyének tekinti. Kiss László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, egyben a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke elsősorban a csillagok szerkezetével és fejlődésével foglalkozik. Szakterülete a csillagpulzáció, a szoros kettőscsillagok kölcsönhatásai, valamint a csillaghalmazok asztrofizikájának kiemelt kutatása, továbbá a bolygók keletkezése és az exobolygók vizsgálata űrcsillagászati módszerekkel. Kiss László az MTA Lendület-programjában más csillagok körül keringő bolygókat vizsgált, jelenleg részt vesz a Kepler-űrtávcső asztroszeizmológiai konzorciumának a munkájában, de egy különleges hármas csillagrendszer felfedezésében és jelentőségének értelmezésében is kulcsszerepet játszott.
Kiss László csillagász, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója lett az év ismeretterjesztő tudósa | ELKH Kihagyás A Tudományos Újságírók Klubja (TÚK) évzáró online rendezvényén egyhangú döntéssel Kiss László akadémikust, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatóját, a Magyar Csillagászati Egyesület elnökét választotta 2020-ban "Az év ismeretterjesztő tudósává". Az egyesületi keretek között működő TÚK fő célja a tudományos újságírók, illetve tudományos ismeretterjesztést végző tudományos kutatók közötti szakmai és emberi kapcsolatok erősítése, a szakmai továbbképzés támogatása, valamint az utánpótlás, a tudományos újságírás oktatásának elősegítése. A TÚK minden évben az "Év Ismeretterjesztő Tudósa" címmel ismer el egy-egy kutatót, emellett az "Enciklopédia" díjat adományozza az év legjobb ismeretterjesztő újságírói tevékenységéért. A díjat a TÚK tagságának szavazata alapján immár 1998 óta minden évben odaítélik annak a kutatónak, aki kiemelkedő szakmai tevékenysége mellett különös gondot fordít az igényes, magas színvonalú, a széles nagyközönség számára is közérthető ismeretterjesztésre, írásban és szóban egyaránt.
Meggyőződése, hogy ezt a minőségbiztosítást mind a NASA, mind a Roszkoszmosz, mind az együttműködő partnerek, az ESA (Európai Űrügynökség), a Japán- (JAXA) és a Kanadai Űrügynökség (CSA) komolyan veszi. Ha most ott engedélyezik hét ember folyamatos jelenlétét, akkor a minőségbiztosítási szabályoknak megfelel az eszköz. "De a jelei már látszanak a romlásnak" – tette hozzá a csillagász, hangsúlyozva, hogy egy ilyen nagyon komplikált elektronikai-műszaki "csoda" exponenciális görbe mentén kezd el romlani, az elején még lassan növekszik a baj, aztán egyszer csak "elszáll a fenébe". Ezért ezt az exponenciális görbét kell minél jobban jellemezni és földeríteni. "Most még az elején járunk az egésznek, ezért mondom azt, hogy a minőségbiztosítási feltételeknek nyilvánvalóan megfelel, különben nem lehetnének ott emberek" – ismételte meg. Nyitókép: 3DSculptor/Getty Images
Itt kezdődött a már hét éve tartó, nagyon gyümölcsöző kapcsolatom Prof. Tim Bedding-gel, aki mellett szakmai látóköröm nagyon nagy mértékben kitágult. 2009 elején pályázatot adtam be az MTA frissen megalapított Lendület Fiatal Kutatói Programjára, ahol a pályaművem a hat nyertes egyike lett. Ennek köszönhetően tértem vissza Magyarországra 2009 októberében. Itt már az akadémiai csillagászati kutatóintézet munkatársaként folytathatom kutatásaimat az exobolygók és csillagrezgések területén. Jelenleg a Kepler-űrtávcső asztroszeizmikus vizsgálatai, illetve a piszkéstetői obszervatórium műszerfejlesztési munkálatai kötik le időm legnagyobb részét. Szakmai érdeklődésem eléggé szerteágazó és talán ennek is köszönhető az a több mint 90 referált szakcikk, amiben az elmúlt 10 év eredményeit publikáltam. Nemzetközi együttműködéseimben magyar, ausztrál, dán, amerikai, kanadai, osztrák, német és francia kutatókkal dolgoztam együtt. Több mint kétszáz, szinte kizárólag magyar nyelvű ismeretterjesztő írást is jegyzek, negyedik éve pedig a hirek.