§ 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15. § (16) a) Intézményi tanácsok nyilvántartása 2011. törvény a nemzeti köznevelésről 73. ) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 121. § A köznevelési intézmények információs tájékoztató rendszere (közzétételi lista) 229/2012. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 1. § (2) 7. pont, 23-24. § Személyi (gyermek/tanulói és alkalmazotti) nyilvántartás 229/2012. Nemzeti köznevelésről szóló 2011 évi cxc törvény eny a nemzeti koeznevelesről. § (2) 2. pont, 14-18. törvény az oktatási nyilvántartásról 1-4. § és 7. §, illetve 1. melléklet I - II. alcím 235/1997. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról 11/H - 11/J. § (16) b) Pedagógusok előmeneteli rendszere 2011. törvény a nemzeti köznevelésről 64-65. §; 97. § (21) – (21b) 2018. törvény az oktatási nyilvántartásról 1. melléklet II.
A 2. § (3) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontja szerinti fenntartók esetében a hozzájárulás mértékét a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg. " (2) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: "(5) A pedagógiai szakszolgálat keretében biztosított ellátás időkereteit jogszabály állapítja meg. (6) A nem állami fenntartású szakképző iskola esetében a költségvetési hozzájárulás igénybevételének feltétele, hogy a fenntartó szakképzési megállapodást kössön a kormányhivatallal. " 373. törvény 94. § (4) bekezdés v) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy) "v) 2015. szeptember 1. Nemzeti köznevelésről szóló 2011 évi cxc törvény változásai. és 2017. augusztus 31. között az egyes tanévekre vonatkozóan az illetményalapnak a mindenkori költségvetési törvényben rögzített vetítési alap százalékában meghatározott tanévenkénti mértékét, " (rendeletben állapítsa meg. ) 374. törvény 97. § (20a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(20a) 2015. január 1. és 2015. között az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap a) 118, 9 százaléka középfokú végzettség esetén, b) 163, 3 százaléka alapfokozat esetén, c) 179, 6 százaléka mesterfokozat esetén. "
A mellékletben három szám szerepel: a minimumlétszám, az átlaglétszám és a maximális létszám. A három szám közül a maximális létszám (25 fő) a legfontosabb, ugyanis azt jogszerűen csak a törvény 25. § (7) bekezdésében meghatározott esetekben lehet figyelmen kívül hagyni. Photo: designed by Freepik A csoportlétszám számításának speciális esetei A csoportlétszám megállapításánál a gyermekeket általában egy főként kell számításba venni. Vannak azonban sajátos esetek, amikor a gyermekkel való törődés több figyelmet kíván, ezért indokolt, hogy az adott csoport létszáma kevesebb legyen. Nemzeti köznevelésről szóló 2011 évi cxc törvény végrehajtási. Ebből kiindulva – a köznevelésről szóló törvény 47. § (7) bekezdése értelmében – az enyhe értelmi fogyatékos, a beszédfogyatékos vagy a pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű gyermeket az óvodai csoport létszámának számításánál kettő, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket három gyermekként kell figyelembe venni az óvodai csoport létszámának számításánál, ha nevelésük-oktatásuk a többi gyermekkel együtt történik.