Egyre több kérés érkezik a Városgondnoksághoz, hogy "vágják ki a városban található nyárfákat, mert allergiát okoznak, nem lehet ablakot nyitni és látványban sem esztétikus a sok fehér vattapamacs". Sokan tartják úgy, hogy a nyárfák allergiát okoznak a nyárfavatták miatt, azonban ezek legfeljebb kellemetlenséget, de allergiát nem okoznak. Amit az emberek a nyárfa virágának gondolnak, az nem más, mint a fa apró magvainak (termésének) úgynevezett repítő-szőrök segítségével való terjedése. A jelenségnek tehát nincs köze a pollentermeléshez, így allergiás tüneteket sem okoz. A nőivarú nyárfák magtermésein lévő szép, hófehér pihe szem vagy orrnyálkahártya közelbe érve ingerlő hatás okozhat, de allergiát. Megtévesztő lehet azonban, hogy a fűfélék májustól virágoznak, amikor a nyárfa termése kiszabadul. A nyárfa pollenje márciusban kerül a levegőbe, ekkor okozhat allergiás tüneteket (a nyárfa-pollenallergiás betegek száma bizonyítottan nagyon kevés). A nyárfák nem fejtenek ki környezetre, egészségre ártalmas hatást maximum egy-két hétig okoznak némi kellemetlenséget, viszont gyorsan gyarapodó lombozatuk a hosszan tartó vegetációs időszakuk alatt a levegőszennyezés ártalmas összetevőinek kiszűrésében, megkötésében (melyet mi emberek zúdítunk a környezetünkre), a helyi mikroklíma javításában jelentős szerepet játszik.
Az elmúlt napokban több diák, tanár és szülő is azzal szembesült, hogy a húsvéti szünet sok éve megszokott rendje megváltozott. Húsvét után már kedden kezdődik az iskola - legalábbis a vonatkozó rendelet értelmében. Az egyes iskolák esetében persze lehetnek eltérések. Az elmúlt években megszokhattuk, hogy a tavaszi szünet a húsvét előtti és utáni néhány napból áll, általában a teljes hossza kevesebb, mint egy hét. Ebben az évben viszont többen tanácstalanok, vagy éppen mostanában kapnak a fejükhöz, amikor kiderül, hogy a szünet bizony nem pontosan akkor van, mint gondolták. Ez a szabadságok, utazások, családi programok tervezésekor azonban nagyon nem mellékes. Miért lehet a keveredés? Az iskolai szünetek hosszát és időpontját évről évre miniszteri rendelet szabályozza, tehát nincs előre rögzítve a dátuma. Persze vannak hagyományaink, például az, hogy a téli szünet a karácsonyhoz kapcsolódik, a tavaszi meg a húsvéthoz, vagy hogy a tanév szeptember elején kezdődik és június közepéig tart.