A belső energia (jele: U, mértékegysége: Joule) fizikai fogalom, a termodinamika egyik alapfogalma. Egy zárt rendszer összes energiatartalmát, egy anyaghalmazban tárolt összes energiát jelenti. Ez a részecskék (sokféle) mozgási energiájából, a vonzásukból eredő energiából, a molekulák kötési energiájából, valamint az elektronburok energiájából tevődik össze. Nagysága az adott halmaz belső szerkezetével, belső tulajdonságaival függ össze. Extenzív mennyiség, tehát mennyisége a vizsgált részecskék számával arányosan nő. A belső energia elméleti fogalom, a gyakorlatban tényleges, számszerű értéke nem állapítható meg. A "belső" szó arra utal, hogy nem a fizikában tárgyalt külsőleg látható energiaformáról (mozgási, helyzeti energia stb. Hő – Wikipédia. ), hanem a testet, rendszert alkotó részecskék által belsőleg, egymás között megosztva hordozott energiáról van szó. [1] A belső energiának egyik része, a rendszert felépítő részecskék mozgásával kapcsolatos mozgási energia. Az atomok, molekulák, ionok sokféle mozgási energiával rendelkeznek, haladó- (transzlációs), forgó- (rotációs) és rezgő- (vibrációs) mozgást is végeznek.
Ezért a rendszert alkotó részecskék atommagjainak az energiáját a kémiai reakciók és fizikai folyamatok szempontjából nem is tekintjük a belső energia részének. Ha egy rendszerben például egy folyadék párolgása megy végbe, tudjuk, hogy egy meghatározott hőt kell közölni a rendszerrel, ami arra fordítódik, hogy a folyadék és a gőz állapotban lévő anyag részecskéinek a belső energia különbségét fedezze. A belső energianövekedés független attól, hogy a molekulák elektronjainak mekkora az energiája, mert a párolgás során azok energia állapota nem változik. Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy egy rendszer belső energiája a részecskék sokféle mozgási energiájából, a vonzásukból eredő energiából, a molekulák kötési energiájából, valamint az elektronburok energiájából tevődik össze, de a tényleges, számszerű értéke nem állapítható meg. Belső energia – Wikipédia. Definíció [ szerkesztés] A belső energiát a termodinamika I. főtétele alapján definiáljuk. Ez hosszú megfigyelés, tapasztalat alatt megfogalmazott tétel az energiamegmaradás törvényével összhangban.
Ennek ellenére a jelölést általánosan használják. Az IUPAC Green Book nem tartalmazza, alkalmazása tehát kérdéses. A Green Book az energiára vonatkozóan több jelölést tartalmaz, például E g gap energy, E d donor energy, E a acceptor energy, E F Fermi energy. Ezért érdemes olyan betűt használni indexként, amely más célra nem használatos, például E f (az angol field; elektromos mező értelmében). Ezt alkalmazva a tömeg így fejezhető ki:, ahol a kifejezés valamennyi eleme egy-egy fizikai mennyiség jele. New York Times: Orbán továbbra is ellenáll az olajembargónak - PestiSrácok. A probléma abból ered, hogy a Planck-egységek között a fénysebesség értéke 1 (egy). Az elektronvolt és hőmérséklet [ szerkesztés] Összehasonlításul atombomba-robbanáskor a töltött részecskék mozgási energiája 0, 3-től 3 MeV-ig terjed. A légkör molekulájának mozgási energiája nagyjából 0, 025 eV. Általában ahhoz, hogy a részecske kelvinben mért hőmérsékletét megkapjuk az elektronvoltban mért mozgási energiájából, 11 604-gyel kell szorozni (0, 025 × 11 604 = 290 K). (Bővebben a Boltzmann-állandónál és a hőmérsékletnél. )
le vannak tojva a többiek. Hungarians must be winner. 2022-05-30 at 15:37 Nem kell senkivel sem torodni, figyelembe venni asetleg rahalgatni, hosszaban, keresztben ossze vissza hazudoznak, ami nekunk Magyaroknak jo azt kell csinalni, az ukranok jo par eve meg a balatonig akartak jonni, harom ora alatt. Most meg, unszimpatikus modon koveteloznek. @Dobos Róbert 907-ben nagyon érdekelte őket! El is jöttek egészen Pozsonyig! Tovább nem jutottak. Dobos Róbert 2022-05-30 at 14:35 Annyira érdekel Ukrajna sorsa, amennyire a nyugatot érdekelte bármikor is Magyarország sorsa. A cikk írója (new york times) valószínűleg az ELTE-n diplomázhatott, mert alapvető fogalmakkal nincs tisztában. 1 Enaki 2022-05-30 at 12:07 Times helyesen ìrja a Miniszterelnökūnk csak a jòzan èsz szavàt kö problèmànk az Oroszokkal megbìzhatòak, szavatartòak. Brūsszelnek ideje lenne èszheztèrni, hogy ne avatkozzon olyan àllam dolgàba, aki nem EU tag. Màr az eddigi szankciòkkal is tönkre tette Nyugat es Eròpa gazdasàgàt. Nem az USA vèdelmèben alakult meg, mert jelenleg ezt a feladatot làtja el.
Az elektronvolt egy SI-mértékegységrendszeren kívüli, csak az atom-, mag- és részecskefizikában, illetve a csillagászatban használható energia- mértékegység. Jele: eV. Használhatók vele az SI-prefixumok ( keV = 1000 eV, MeV = 1 millió eV, GeV = 1 milliárd eV, TeV = 1 billió eV. ). Egy elektronvoltnak nevezzük azt az energiát, amelyet az elektron 1 V (megfelelő irányú) potenciálkülönbség hatására nyer. 1 eV = 1, 602 176 487(40) · 10 −19 J. (Forrás: CODATA 2006-os ajánlott értékek) Mivel a munka a W = q · U képlet alapján számolható, egy gyorsított részecske energiája egyszerűen kiszámítható elektronvolt egységben. Pl. ha a kétszeresen pozitív α-részecskét gyorsítom 200 V potenciálkülönbségen, akkor 2 × 200 = 400 eV energiára gyorsítottam fel. Az elektronvolt és a tömeg [ szerkesztés] Einstein speciális relativitáselmélete szerint az energia ekvivalens a tömeggel, csak egy állandó szorzóban (a fénysebesség négyzetében) tér el: E = m c ². A részecskefizikusok ezért az eV/c² egységet használják a tömeg egységéül.