Arany János Buda halála című elbeszélő költeménye 1863-ban keletkezett. A költő által tervezett, de soha el nem készült Csaba-trilógia első része. Önállóan is megállja a helyét, teljes egész, kerek mű. Keletkezés: Aranynak régi álma volt egy három részből álló epikus ciklus, egy hun eposz megírása, melynek hőse Attila hun király, illetve Csaba királyfi lett volna. Nagyon alaposan megtervezte a cselekményt, melynek lényegét a következő szavakkal foglalta össze: " A körülményekben rejlő végzetesség által, melyet Detre ármánya elősegít, Etele oda sodortatik, hogy bátyját, Budát megöli. – Nagy tulajdonai s a látszó igazság bocsánatot nyernek neki a népnél, de az isteni nemesis [büntetés, bosszúállás] ily könnyen ki nem engesztelhető. Jóslatot kap, hogy birodalma el fog enyészni, de az a fia, kit még nem ismer, helyreállítja újra. " Ez az ismeretlen fiú Csaba királyfi. Arany 1852-53 körül belefogott terve megvalósításába, a trilógia címe Csaba királyfi lett volna, de töredékben maradt. Könyv: Arany János: Toldi - Toldi estéje - Buda halála - Hernádi Antikvárium - Online antikvárium. 1855-56-ban újra elkezdte kidolgozni (Nibelung-strófákban), de ez a próbálkozás is abbamaradt.
A viszálykodás magja azonban már el van hintve a két testvér lelkében. Az ismertetőnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3
Buda aggodalmát Detre félelemmé fokozza és azt a tanácsot adja, hogy Buda ne engedjen beleszólást az öccsének a saját hatáskörébe tartozó döntésekbe. A III. ének rövid tartalma: Etele kellemesen tölti az időt Budaszálláson. Rózsafavesszőre rovott levéllel feleségét, Ildikót is odahívja. Buda felesége, Gyöngyvér is sürgeti a meghívást. Detre nem pihen, megjelenik Etelénél is, és elmondja, hogy hosszú élete során sok mindent látott, tapasztalt, ezért óvni akarja a hadak vezérét, Etelét a fülbesúgóktól, nehogy ezek az alattomos emberek megrontsák a Budával való jó kapcsolatot. Detre ravaszul szóba hozza Buda gyanakvó természetét és említést tesz arról az irigységről is, ami Etele népszerűségének láttán támadt fel a szívében. Detre azzal a feltételezéssel is bogarat ültet Etele fülébe, hogy Buda csupán félelemből osztotta meg vele a hatalmát. Arany János: Buda halála (elemzés) – Jegyzetek. Ezután magasztalja Etelét, a vezért és azt ajánlja neki, hogy hunyászkodjon meg a bátyja előtt, ha békében akar élni. Etele átlát a fondorkodó öregen és keményen megfenyíti, de végül Detre könyörgésére kiengesztelődik és megbocsát.
Társadalmi háttér: a mű a Világos és a kiegyezés közti időszak terméke, e korban a testvérharc, a nagy hivatás eljátszása jól kifejezte azt az önvádfélét, ami a nemzet szellemi vezetőit eltöltötte. Arany egy olyan generációhoz tartozott, melynek társadalmi alapélménye volt nagy politikusok, államférfiak porondra lépése. Az irodalomban, a költészetben is nagy, zseniális tehetségek jelentek meg a reformkor és a szabadságharc idején. A Buda halála szintézise mindannak, amit a költő élete első, nagyobb felében átélt, ami benne az emberről, a társadalomról és a természetről alapvető élményként kialakult. Arany jános budaya. Helye a költő pályáján: a művet érzékeny lélekábrázolása, az intrika, a cselszövény, az emberi indulatok születésének-felnövésének bemutatása Arany "irracionálisabb" balladáival rokonítja (pl. Vörös Rébék, Ágnes asszony). Korstílus: romantika, realizmus. A romantika követelményeinek megfelelően a múltból veszi tárgyát, a nemzet mitikus hőskorából, de realista lélekábrázolási eszközökkel él (az Arany-balladákra jellemző lélektani kidolgozottság figyelhető meg).
Tündér lyányok ott eltűntek, Szárnyok lévén elrepűltek; De a többi hova legyen? Földbe bújjon? elsülyedjen?... Abbul immár nincsen semmi: Szűzi daccal tündér lenni; Vágtat a ló, és a pusztán Nagy üres éj hallgat oztán. Két fiáról szép Enéhnek. Dúl leányi, a legszebbek, Hunor, Magyar nője lettek; S a leventék, épen, százan, Megosztoztak mind a százon. Büszke lyányok ott idővel Megbékéltek asszony-fővel; Haza többé nem készültek; Engesztelni fiat szültek. Arany jános buda halála pdf. Tó szigetje édes honná, Sátoruk lőn szép otthonná, Ágyok áldott nyúgalommá: Nincs egyéb, mi őket vonná. Fiat szűltek hősi nemre, Szép leányt is szerelemre; Dali törzsnek ifju ágot, Maguk helyett szűz virágot. Hős fiakból ketten-ketten, Két vezéré kétszer-ketten, Feje lőn mind egy-egy nemnek Száznyolc ágra ezek mennek. Hunor ága hún fajt nemzett, Magyaré a magyar nemzet; Szaporaság lőn temérdek; A szigetben nem is fértek. Szittya földet elözönlék, Dúl királynak dús örökjét; - És azóta, hősök párja! Híretek száll szájrul szájra.