Copyright © 2022 KECSKEMÉTI RÓMAI KATOLIKUS FŐPLÉBÁNIA. All Rights Reserved.
Azóta beteg nem volt. " Az adatok alapján kijelenthető: a Szentkút tisztelete az 1860-as, 1870-es években keletkezett. Hivatalos egyházi engedéllyel nem rendelkezik! Pontos szabályozás híján a népi kultusz szabadon formálódik. Az engedély hiánya ugyanis sohasem zavarta az isteni szeretet után sóvárgó lelkeket. " (Soós Sándor: Szent helyek - csodatevő források) Képgaléria Szentkút-Hírforrá
Mátraverebély-Szentkútra szervezünk autóbuszos zarándoklatot október 22-én, hétfőn egyházközségünk tagjai részére. A tervek szerint 9. 30-kor érkezünk Palócföld leghíresebb zarándokhelyére, ahol a Nagyboldogasszony-bazilikában ünnepi szentmisén veszünk részt, majd a ferences atyák bemutatják az általuk őrzött kegyhelyet. Közös ebéd után felkeressük a Remete-barlangot és a szentkúti forrást. A programot 14. 30 körül közös litániával zárjuk, majd visszaindulás Nyíregyházára autóbusszal. A részvételi díj 5 000 Ft/fő, 18 éven aluliaknak 2 500 Ft/fő, mely magába foglalja az útiköltség és az ebéd díját. Jelentkezni lehet az irodában és a sekrestyében. Gyülekezés, indulás október 22-én, hétfőn reggel 6 órakor a társszékesegyház melletti parkolóból. Mátraverebély-Szentkút a szlovák–magyar határ mentén, többnemzetiségű területen található, hasonlóan számos egykori magyar ferencesek által vezetett kegyhelyekhez. Egyázközségi zarándoklatot szervezünk Mátraverebély-Szentkútra - Nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Egyházközség. Több mint nyolcszáz éve érkeznek ide zarándokok, hogy a hétköznapok megszokottságából kilépve Istenre találjanak, ahogyan a 83. zsoltárban imádkozzuk: "Boldog ember, akinek te vagy erőssége, és zarándokútra indítja szíve.
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, kéttornyú, barokk stílusú templom 1763-ban épült. A tornyokat hagymasisak fedi. A főoltár, a szószék és több szobor rokokó stílusú, a két mellékoltár copfstílusban készült a XVIII. században. A búcsújáró helyhez több, Szent Lászlóval és csodálatos gyógyulásokkal kapcsolatos monda fűzõdik. Szentkút miserend 2019 1 docx. A forrást 1290-ben említették elõször. Korábbi fa kápolnája helyett 1705-ben kõkápolnát építettek, de ez 1755-ben már romos volt. A templomot Bellágh Antal remete kezdte el alapozni, majd az Almásy család segítségével 1758-63 között készült el a mai formájában. A barokk stílusú templom kéttornyú, egyhajós, észak-dél tájolású, melyhez késõbb kolostorépületet toldottak. Tornyai enyhén elõreugranak, a fõhomlokzatot falpillérek, öv- és órapárkány, szoborfülkék díszítik. A tornyokat hagymasisak fedi, a köztük lévõ falat háromszög oromzat zárja le. A hajó törtvonalú oldalfalai a tengelytõl eltérõ irányúak, a szentély félköríves. A nyugati oldalhoz kapcsolódik az Almásy sírbolt.
Némelyek fehér galambot láttak vizében fürödni, mások Mária képét látták benne. " Mondták, hogy "Urbánéknak két ízben is megjelent volna a "Szentkútnál" a Boldogságos Szűz. (... ) Amióta vizétől (amelyben valami kevés ásványi alkatrész is van) néhányan meggyógyultak, "szent helynek" mondják, s évről évre nagyobb gondozásban részesítik. Vizét más megyékbe is hordják. Ez az üdülőhelyekkel is ellátott, állandóan árnyékos hely a pilisszentkeresztieknek kedves sétahelyük. " A plébánia Historia Domusa szerint: "1910. szeptember 14. szent kereszt felmagasztalása ünnepén (búcsú). Budapestiek (Józsefváros) Dr. Metzker lelkész vezetésével sokan jöttek. Megelőző nap 13-án 4-5 óra tájban felkoszorúzott leánykákkal, zászlókkal elejökbe mentünk egészen a keresztig. Bevezető áldás és Tedeum éneklése alatt megtartatott az offertorium. Buzdítás a szentgyónás elvégzéséhez. Kivált azok gyónjanak meg, akik a húsvéti gyónásukat elmulasztották. Azután felmentek a Kálváriára. Nagyboldogasszony-bazilika (Mátraverebély) | Miserend. Gyóntatás egészen vacsoráig. Reggel korán gyóntatás, áldoztatás, 8 órakor német szentbeszéd.