A Mosoly Országa

Végtelen Szerelem Kemal Halála

Mindez A mosoly országa című operettben csodálatosan érvényesül. " Túri Erzsébet díszlettervező kiemelte: " Tulajdonképpen két helyszínen játszódik a történet, mi pedig Stephen kérésére ütköztettük ezt a két világot. Az első egy palota Bécsben, ami hideg színekkel van felvázolva, de a női lélek leírása miatt éppen a szecessziónak egy gyönyörű organikus részét idézi meg. Ezzel szemben a meleg színek a pekingi császári palotában jelennek meg, ahol piros és arany szerepel gyönyörű pompában. A tér szervezésében az organikus motívumokat szigorú, szabályos, vízszintes és függőleges keretekbe foglaltuk a császári palotát illusztrálva. " Berzsenyi Krisztina, az előadás jelmeztervezője hozzátette: " A kék nálam a víznek is a szimbóluma. A kínai képben ugyanazokat a színeket használtam, mint Túri Erzsébet. A jelmezeket a kínai tradicionális alapokra épülve terveztem hernyóselymeket használva. Ragaszkodtam a kínai szabásmódokhoz, hiszen ez emeli ki a hatalmas kontrasztot. Egy európai ruha például abban a korban nagyon sok részből, ívesen volt szabva, míg mondjuk egy tradicionális kínai viseletben csak egyenes vonalak jelentek meg.

  1. Simándy József: Lehár Ferenc - A mosoly országa - YouTube
  2. Budapesti Operettszínház

Simándy József: Lehár Ferenc - A Mosoly Országa - Youtube

A fényekkel, formákkal, színekkel ezt a két különböző világot teremtjük meg a színpadon. Látni fogjuk, hogy Lizának mennyire nehéz megérkeznie ebbe a kínai világba, és fordítva Szu-Csongnak is a bécsibe. A mosoly országa című operett karmesterei: Pfeiffer Gyula, az Operettszínház főzeneigazgatója, valamint Sándor Szabolcs, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem opera mesterszakának vezetője, aki többször vezényelt már szerte a nagyvilágban: Mexikóban, Oslóban, Svájcban, Ausztriában, Németországban és Olaszországban, ahol harmadik helyezést ért el Puccini Bohémélet című operájának dirigálásáért. A mosoly országa zenei eleganciával, bécsi keringővel, távolkeleti-motívumokkal teli mű, amelynek grandiózus zenéje filmzeneként is megállná a helyét. - mondta Sándor Szabolcs karmester Nagyon boldog vagyok, hogy vezényelhetem a művet itt a Budapesti Operettszínházban. Nem véletlen, hogy Giacomo Puccini is elismerte a magyar zeneszerző művészetét. A mosoly országának mondanivalójával kapcsolatosan kiemelném, hogy mivel világunkban egyre inkább elsikkad a hit és a szeretet, ezért egyre fontosabbá válik az az értékrendszer, amit a két nagy komponista képviselt: Lehár Ferenc és Puccini erős hittel és egyfajta lángoló szeretettel komponálta műveit.

Budapesti Operettszínház

Jelentős drámaírók alkottak keleti hercegekről és hercegnőkről színpadi műveket. A zeneszerzők elkezdték mindinkább beleszőni dallam szöveteikbe a "keleti színes selymek fonalait. "Ez már a romantika időszakában is számos alkotásban megmutatkozott, de ennek a fajta törekvésnek a XX. század első negyedében a szecesszió, art deco időszakában újabb fellángolása volt felismerhető. Lehár Ferenc Puccini mellett a legnépszerűbb zeneszerző volt a maga idejében. Mindketten megalkották életművűk kelet centrikus opuszát. A Turandotot 1926-ban, a Mosoly országát 1929-ben mutatták be. " A Párisi Udvar Hotel Budapest impozáns csarnokának egyik éke a sajtótájékoztatón az a Kemenes Fanni által tervezett sárga kabát volt, amelyről Kiss-B. Atilla főigazgató így mesélt " A 90-es évek végén a Budapesti Operettszínházban Halasi Imre rendezésében volt szerencsém az itt jelenlévő Fischl Mónika oldalán Szu-Csongként bemutatkozni. Viszonylag a pályám elején voltam, nagy megmérettetésnek és mérföldkőnek számított szakmai előmenetelemben Szu-Csong szerepe.

Miért jó ez nekem, egyszerű magyarnak? Ez persze – mint tudható - nem más, mint az oroszországi posztszovjet hatalmi struktúra az EU politikai és gazdasági közösségébe való beépülésének első hazai támaszpontja. Amit Orbán Viktor – nem túlságosan ismert – hatalmi és gazdasági megfontolásai (vagy képzelgései) szerint, a magyar döntési szuverenitás egy jelentős darabjának eladása árán hozott létre. Nagy valószínűséggel a mi bőrünkre. De ez még nem minden. A "keleti nyitás" másik jelentős "puha" gyarmatosítási eleme az ominózus Budapest-Belgrád vasúti beruházás kínai elköteleződése. Mert mi is történik? A Kínai Népköztársaság elindította az Új Selyemút (Belt&Road Initiative) világméretű terjeszkedésének folyamatát. Megteheti. Egypárti hatalmi diktatúrájának következtében – nagyrészt saját népe kárára – hatalmas költségvetési többlettel világméretű fejlesztési (értsd: befolyásolási) projekteket kezdett megvalósítani. Főleg a harmadik világ fejlődő országaiban (Afrika, Ázsia). De megvásárolta – a pénzügyi szükségben lévő – Görögországtól a pireuszi kikötőt, amivel a kínai áruk európai beözönlésének folyamatosságát akarja megkönnyíteni.