Kerületi életünk egyik kínzó társadalmi problémája – a hajléktalankérdés mellett – a jogcímnélküli lakáshasználat. Az önkormányzat már tavaly hozzákezdett a helyzet felméréséhez. A begyűjtött adatok alapján a képviselő-testület a lakásrendelet módosításával szeretné rendesen fizető bérlőkké tenni az eddigi jogcímnélküli lakáshasználókat. Önkényes lakásfoglaló v. jogcím nélküli lakáshasználó? - Curtiss. Önkormányzati bérlakásainkban az elmúlt évek során szinte kezelhetetlen mértékűre duzzadt fel a jogcím nélküli lakáshasználat, ami mögött különböző élethelyzetek, jogi hátterek húzódnak meg. Vannak, akiknek lejárt vagy felmondásra került a bérleti vagy használati szerződése. Van, aki soha nem is rendelkezett ilyen szerződéses jogcímmel, vagy pedig a bérlő halálát követően vált visszamaradott lakáshasználóként jogcím nélkülivé. Képviselő-testületünk már tavaly nyáron megbízta a Kisfalu Kft-t, hogy mérje fel a jelen állapotokat, és tegyen javaslatot a rendezésre is. Időközben kiderült, hogy kerületünkben csaknem 700 jogcím nélküli lakáshasználattal kell számolnunk.
Nem ingyen lakik tehát a lakásban az, aki a moratórium idején a lakásban marad. A tartozás azonnal érvényesíthető. Végrehajtás esetén a tartozás összegét levonják a lakáshasználó jövedelméből. 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) 20. § (1) A lakást jogcím nélkül használó, a jogosult részére lakáshasználati díjat (a továbbiakban: használati díj) köteles fizetni. A használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg. (2) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével a használati díj emelhető. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat igényt. A jogcím nélküli lakáshasználat rendezése - jozsefvaros.hu. 2) A lakcímkártyának semmilyen jelentősége nincs a lakás használata kapcsán. 1992. évi LXVI. törvény (Lakcímtörvény) 26. § (5) A lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás vagy az ingatlan használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet és nem szüntet meg. Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a polgárnak a lakás használatára vonatkozó joga megállapodás alapján már nem áll fenn, illetve jogerős bírósági vagy véglegessé vált hatósági határozat alapján megszűnt és a határozatot végrehajtották.
A módosítás lényege, hogy ha az állam, önkormányzat, azaz a kisajátítást kérő nyilatkozik, hogy nem tud felajánlani lakást és valószínűsíti, hogy a cserelakás felajánlása miatt a kisajátítás elhúzódna, akkor nem köteles cserelakást biztosítania. Akkor sem, ha ezt a lakó kifejezetten kéri. Jogcím nélküli rosszhiszemű lakáshasználó. Ilyen esetben maradna tehát a kártalanítási összeg, amit vita esetén a bíróság határoz meg, általában szakértő véleménye alapján. A kormány indoklása szerint a módosításra a közérdekű beruházások védelme érdekében van szükség. Értékelés Az Utcajogász Egyesület önkéntes jogászai szerint a módosítás kedvezőtlenül fogja érinteni a kisajátítással érintett lakások lakóit, hiszen szűkül a választási lehetőségük otthonuk elvesztése esetén. A kisajátítási eljárás egyébként is egyenlőtlen helyzetbe hozza a lakót, hiszen egy rendkívül gyors és (a felek közötti vita esetén) költséges eljárásban kell fellépnie az állammal szemben. Figyelemmel azonban a lakóingatlanok árának emelkedésére, azaz a vételárra fordítható összegek inflálódására, a lakók számára erősebb védelmet nyújtott a cserelakás lehetősége, mint a kártalanítási összeg meghatározása.
2017. 08. 22. Mennyi lehet a bérlőtől kért kaució, ha kristálycsillár lóg a nappaliban? Lelakhatjuk-e, ha nem tudjuk fizetni a bérleti díjat? Mi van, ha nem akarja a tulaj visszaadni? Le is vonhatnak belőle, ha elmaradunk a közüzemi számlákkal? Sokan nem tudják mire való, pedig sok konfliktust lehet elkerülni, ha tisztában vagyunk a szabályokkal. Kaució-kisokos bérlőknek és bérbeadóknak. A gyakorlatban jól bevált megoldás, hogy a bérbeadó a bérlőtől (a közbeszédben kaució névvel illetett) biztosítékot kér, amelyet jellemzően a bérleti időtartam lejárta után visszaad a bérlőnek. De mire való a kaució, van-e olyan körülmény, amikor azt a bérbeadó visszatarthatja? A kaució arra szolgál, hogy fedezze például az esetlegesen meg nem fizetett bérleti díjat, a be nem fizetett közüzemi számlákat vagy az ingatlanban keletkezett bizonyos károk helyreállítását. A kauciót a szerződésben meghatározottak szerint kell felhasználni, attól eltérő okokból nem tartható vissza. Általában a bérbeadó rendelkezik a kaucióval, de felhasználásáról el kell számolnia a bérlővel.