A cseresznyetermesztők kedvezőbb helyzetben vannak az USA-ban, ugyanis a legtöbb ültetvény sivatagokban létesült. A cseresznye amúgy, a mandulával és az őszibarackkal együtt jó tenyészhely az ázsiai márványospoloska számára. Oregonban azonban nem ilyen száraz környezetben vannak a cseresznyeültetvények, védekezni kell tehát. A csapdázás során az első probléma az volt, hogy az általánosan használt aggregációs feromon, amivel a csapdába akarják csalni a poloskát, tavasszal nem működik olyan jól, mint ősszel. Ázsiai Márványos Poloska Védekezés. Tavasszal ugyanis az áttelelt poloskák szétrepülnek táplálékot és szaporodásra alkalmas helyet keresni, összegyűlni ősszel szoktak, hogy telelőhelyet keressenek maguknak. Az olyan korai gyümölcsök, mint a cseresznye esetében a csapdafogás adatai és a kártétel mértéke közt nem volt összefüggés. Helyette inkább csalogatóanyag és ragacsos lapok kihelyezését javasolják a kutatóintézet szakemberei a gyümölcsös környékére. Azért sem akarják átvenni a közép-atlanti államok gyakorlatát, mert az jóval gyakoribb rovarölő szeres permetezéshez vezetett, mint amit kívánatosnak tartanak.
Valódi kárt a mezőgazdaságnak okoznak kiskertektől egész a nagyüzemekig. Növényi nedvekkel táplálkoznak, sajnos gyakran a terméseket szívogatják speciális szájszervükkel. A vándorpoloska jelentős károkat okoz immár Magyarországon is elsősorban a hüvelyesekben, paprikában, paradicsomban, uborkában. Az ázsiai márványospoloska a gyümölcsöket sem kíméli, az Egyesült Államok keleti részén – ahol ugyancsak inváziós fajnak számít – mára az alma egyik meghatározó kártevője, ám jelentős veszteségeket okoz a körtében, őszibarackban, kukoricában, szójában is. A védekezés rendkívül nehéz, hiszen szedéshez közeli állapotban lévő termést elég kockázatos rovarölő szerekkel kezelni, illetve a poloskákra hatásos széles spektrumú készítmények a hasznos élőlényeket is válogatás nélkül elpusztítják. Az Ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys – Brown marmorated stink bug). Ez Magyaroszágon 2013-tól ismert, bevándorolt rovarfaj. Ázsiai Márványos Poloska Védekezés / Nagy Tömegben Rajzanak A Pattanóbogarak - Magas Az Ázsiai Márványos Poloska Egyedszáma Is. Hatékony fegyverek Térjünk vissza az otthonokhoz azzal a feltett szándékkal, miszerint ezeknek az idegenhonos kártevőknek nem jár kegyelem.
Ázsiai márványpoloska lárvái – fotó: Zsigó György Ázsiai márványospoloska szárnyas imágója – fotó: Zsigó György A lenti képeken "régi, jó ismerősünket", a zöld vándorpoloskát láthatják. Csodálatos átalakuláson megy át a tojásból való kikelésétől a zöld illetve a barna színű ivarérett, szárnyas imágóvá alakulásáig. Tehát a két fenti faj mellett már a zöld vándorpoloskát illethetik a barna jelzővel. A házikertekben és a hajtatott zöldségkultúrákban komoly gondot okoz. Globális ellenségünk az ázsiai poloska – ezek ellen a vasfüggöny se ér semmit – a rovarirtóktól csak megerősödnek – SzántóGráf. A szívásától, nyálától foltosodó paradicsomon önök is megfigyelhetik a kárképét. Vándorpoloska lárvái – fotó: Zsigó György Kifejlett vándorpoloska szürke színváltozata – fotó: Zsigó György Kifejlett zöld vándorpoloskák – fotó: Zsigó György A vándorpoloska elleni védekezésről Rédei Dávid, Vétek Gábor és Haltrich Attila cikke ad részletesebb tájékoztatást. Ahogy írják: jelenleg nincs még kifejezetten a vándorpoloska ellen engedélyezett növényvédő szer. A szerzők bár felsorolnak a kártevő ellen felhasználható szereket (hatásosak lehetnek a szerves foszforsav-észterek és a piretroidok), de felhívják a figyelmet arra, hogy ezek felhasználása előtt mérlegelni, kell, hogy a rovar jelenléte és várható kártétele az adott környezetben valóban elkerülhetetlenné teszi-e a növényvédő szerek használatát!
Hiába, hasztalan fújkáltam le, kinevettek, mintha csak ezen élnének ezek a csúf bűdős, csípős rovarok. Rendszertanilag a poloskák nem tartoznak a bogarak rendjébe, népi elnevezésük mégis nagyon találó: büdösbogár. Ha veszélyben érzik magukat bűzmirigyükből kellemetlen szagú váladékot lövellnek ki. Remek taktika, a ragadozók étvágya hamar elmegy tőle, de a lakásokat is bűzzel árasztják el, ha az ember eltapossa őket vagy csak meg akarja fogni, hogy kitessékelje. Ettől függetlenül is lássuk be, igen kellemetlen érzés sok tucatnyi jókora rovarral osztozni a lakáson. Betolakodók Kik ők? Hazánkban a poloskák számos faja honos, jellemzően imágó állapotban, azaz kifejlett formában telelnek át, ehhez pedig a hideg közeledtével védett zugokat keresnek. Egyes években lehetnek olyan területek, ahol őshonos poloskáink, mint például a bencepoloska emberi hajlékokba is betéved, de ez egyrészt ritka, másrészt azt a pár egyedet sokszor észre sem vesszük. Ami most folyik valódi invázió, a "támadók" pedig az emberi tevékenységgel behurcolt fajok: a "barna" becsületes neve ázsiai márványospoloska, a "zöldet" vándorpoloskaként szólíthatjuk.
A kártétel miatt a termés értékesíthetetlenné válik. Jelenleg így tudunk védekezni a poloskák ellen: Ahogyan az időjárás hűvösebbre fordul, a rovarok védett helyet keresnek, és így a lakásokban is megjelennek. Ez ellen szúnyoghálóval lehet védekezni, továbbá a hűvösebb időszak közeledtével tartsuk zárva az ajtókat és ablakokat. Jelenleg csak kémiai eszközöket, vagyis rovarirtó szereket tudnak alkalmazni. Mindenképp fontos mielőbb elpusztítani a lakásba bejutó poloskákat, mert a védett helyeken áttelelő egyedek lesznek az alapítói a következő évi populációknak. Előszeretettel húzódnak fáskamrákba, sufnikba, pincékbe, ahol a körülbelül 1 centiméteres résekben, repedésekben sokszor több tucat egyed is elrejtőzhet. Az MTA szerint a két poloskafaj magyarországi természetes ellenségei jelenleg még nem ismertek. Az MTA ATK Növényvédelmi Intézetének kutatói a vándorpoloska és a márványos poloska külső és belső parazitáit próbálják feltárni, azzal a hipotézissel dolgozva, hogy ezek az élősködők segíthetnek a populációk egyedszámának csökkentésében.
Zöld vándorpoloska kifejlett egyede Mindazok számára, akiknek növényvédelmi problémát okoznak ezek az idegenhonos fajok, adja magát a kérdés, hogy mit lehet tenni ellenük? Sajnos ebből a szempontból sok biztatót nem tudunk mondani. Bár természetesen a széles hatásspektrumú rovarölő készítmények megfelelő hatással bírnak ellenük, hatékonyan irtják ezeket a kártevőket is. A probléma abból adódik, hogy a tápnövények nagy száma, és a tömeges felszaporodás miatt mindig lesz a környezetünkben "elegendő" poloska, vagy poloska-lárva, amelyek folyamatosan fognak betelepülni a kertünkbe. Így a hatékony megoldás az lenne, ha folyamatos vegyszernyomás alatt tartanánk a területünket. Ez azonban sok szempontból káros, sőt kifejezetten veszélyes! A széles hatásspektrumú rovarölő hatóanyagok nem válogatnak, a hasznos rovarokat éppen úgy irtják, mint kárt okozókat. Ezért a túlzott vegyszerhasználat komoly károkat okozhat a környezetünk rovarpopulációjában. Ezt pedig senki sem veheti félvállról, aki csak egy kicsit is fogékony környezetünk védelmére.
Azonban nagyobb veszélyt jelent, hogy a gyümölcsök, zöldségek, szántóföldi növények nagy rajongói. Szívogatásuk nyomán a termések elszíneződnek, foltosak, élvezhetetlenek lesznek. Nagy károkat okoznak almában, körtében, de még őszibarackban is. Tömegével károsítják a díszcserjéket és díszfákat is. Fotó: Bernadine C. Strik, © Oregon State University Az ázsiai márványpoloska elleni védekezés Leginkább a megelőzésre kellene fektetni a hangsúlyt. Szabadföldön a hajnali, inaktív állapotukban a begyűjtésükkel (pl. fáról lerázás ernyőbe), majd megsemmisítésükkel (vödör vízben), vagy fénycsapdázással (pl. UV lámpák) lehet sikeres gyéríteni az állományukat. Vegyszeres kezelésnél a széles hatásspektrumú szerek hatnak, szerves foszforsav-észterek, inszekticid karbamátok és piretroidok. Növényvédőszeres permetezésnél oda kell figyelni a megfelelő fedettség elérésére, a magasan ágkoronák kezelésére. Gyümölcsösben először a szegélyeken lehelyezkedő sorokat kell figyelni, és védeni. Nálunk sajnos nem ismertek természetes ellenségei, de az USÁ-ban folyó kísérletek reménnyel szolgáltatnak arra, hogy a tojásparazita Trissolcus tojásfürkészek bevetése lehet a biológiai védekezés egyik jövőbeni módja.