Ráöntjük a ketchupot, mustárt, fűszerezzük. Hozzárakjuk a felszeletelt májat, gombát, izesitjük vörösborral és kevés húslével puhára pároljuk. Rizzsel tálaljuk.
700 Ft Grillezett jércemellfilé fehérboros sajtmártással, burgonyakrokettel 1. 700 Ft Füstölt tarjával, sajttal töltött sertéskaraj rántva vegyes körettel 1. 700 Ft Cigánypecsenye fűszeres hasábburgonyával 1.
A napraforgó világszinten is egyre jelentősebb tényező: az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma, az USDA előrejelzése szerint a globális termelés idén már átlépheti az 57 millió tonnát, míg tíz éve csak 36 millió termett globálisan. Az élbolyt Ukrajna, Oroszország, Argentína, Románia és Kína alkotja. Magyarország a többiekéhez képest kicsinek számító termőterületéről a learatott 1, 8 millió tonna körüli termésmennyiségével az előkelő kilencedik helyet foglalja el. Tóth Tamás szerint ha a szegmens hazai fejlődésével sikerülne az egész európai termésátlagot növelni, akkor a helyben termesztett, feldolgozott napraforgóolajjal csökkenhetne a már említett pálmaolaj iránti óriási igény. A repce is tehet róla: 2022 a napraforgó éve lesz - Mezőhír. Ez a cél fenntarthatóság szempontjából is fontos, hiszen kevesebb az energiaköltség, rövidülnek a szállítási idők és az útvonalak rövidül a fogyasztó és a megtermelt élelmiszer közötti távolság. A teljes cikk a Figyelő április 28-tól kapható számában olvasható
Duna-Tisza köze 2021. 09. 29. 06:55 Kevés szemet mutatnak a napraforgótányérok a Homokhátság szántóin. A kukoricatermés pedig néhol szinte a semmivel egyenlő. A térségben a közelmúltban hozzáláttak a gazdák a napraforgó betakarításához. A sokéves átlaghozamnak alig felét, kétharmadát adja most ez az olajos növény. Calaris Pro - Gyomirtó szer | Syngenta. Szomjazott vegetációja nagyobb részében. Hektáronként körülbelül két tonna szemre számítanak a termesztők. A kukorica pedig legutóbb talán 2007-ben termett olyan keveset, mint idén. Pesti Gábor, a nagykőrösi gazdakör elnöke elmondta: – A gyengébb termőképességű földeken akadnak olyan táblák, ahol a kukorica kicsi csövein mindössze 2–3 tonna termés mutatkozik. Ilyen alacsony hozamok mellett nem sok vigaszt ad a termesztőknek az a tény, hogy a termények felvásárlási árai 20–30 százalékkal magasabbak a tavalyinál. Akkor a kukoricát 50 ezer forintért lehetett eladni tonnánként, ez idő tájt 75 ezret ígérnek érte. A napraforgóért tavaly 120–130 ezer forintot adtak tonnánként, idén 175–180 ezer forint körül kezdődik az új termény felvásárlása.
A fennmaradó nagyobb rész melléktermék, melynek jelentősebb része nem kerül vissza a talajba. A gabonafélék, ipari és takarmánynövények gyökér- és szármaradványa átlagosan a 8-10 tonnát is elérheti hektáronként. A talajlakó baktériumok, sugárgombák, gombák, enzimjeik segítségével bontják el a talajba került szerves anyagokat. Mivel a növénymaradványok különböző mennyiségben tartalmaznak cukrokat, fehérjéket, keményítőt, zsírokat, cellulózt, hemicellulózt és lignint, ezért a bontásuk sebessége és hatékonysága is változó. A napraforgó- és kukoricaszár, melyekben nagyobb mennyiségben található a nehezen lebontható lignin, természetes viszonyok között 2-3 év alatt, a repce és a kalászosok szára – amelyek kevesebbet tartalmaznak ebből a bonyolult kémiai összetételű szerves anyagból – néhány hónap alatt, mikroorganizmusok tevékenysége révén bomlik le a talajban. A növények cellulóz-bontását a talaj kémhatása is befolyásolja: savanyúbb talajokon főleg gombák (pl. Aspergillus), semlegesebb pH-n a baktériumok vesznek részt nagyobb arányban a tarlóbontás folyamatában.
A kis pénz, kis foci analógia mentén a kukorica esetében megfelelő csapadékmennyiség mellett, ha több a műtrágya, nagyobb a termés. A napraforgónál viszont nem egészen ez a helyzet, számtalan egyéb tényezőre is figyelni kell. Így a talajokban lévő tápanyagokra, az ásványi nitrogéntartalomra, a műtrágya-adagolás pedig nem egyenes arányosan hat a remélt, magasabb termésátlagra – árnyalta a képet a Syngenta szakembere. Fotó: Fűrjes Viktória Rámutatott, hogy a tápanyagellátásnak sokkal inkább alapos analíziseken szükséges alapulni, okszerűen kell történni. Nem utolsó szempont azonban, hogy az aszályt is jobban tolerálja a napraforgó, hiszen a gyökerei mélyebb talajrétegből táplálkoznak. Az orosz–ukrán háború hatásairól Tóth Tamás elmondta: drámai a helyzet, mert míg a világ napraforgótermése mintegy 20 millió tonna Oroszország és Ukrajna nélkül, addig az utóbbi két országé önmagában 15, illetve 17 millió. Iparágtól függetlenül, ha valamilyen területen kiesik a beszerzési források 10-20 százaléka, az fájó, de kezelhető probléma, mínusz 60 százaléknál viszont nincs miről beszélni.