Ady Endre: Az eltévedt lovas - YouTube
Móré Mihály (1924 - 1997) Nézze meg, hogy mutatna a kép az Ön falán! Próbálja ki Látványtervező Képkeret Szoba Képfeltöltés Töltse fel saját szobájának fotóját, és nézze meg már most, hogy mutatna a falán! Minimális képméret: 800 x 600 px Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk! Önnek is van Móré Mihály képe? Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk. Hogyan működik a webshop? 85x60 cm linómetszet, papír Jelezve balra lent: Ady Endre: Az eltévedt lovas (linó), Jelezve jobbra lent: Móré Mihály 72/77 195 000 Ft 482 EUR / 497 USD / 479 CHF Érdekli ez az alkotás? - Hívjon minket: Telefonszám megjelenítése +36 30 186 6362 - Vagy Írjon nekünk Legnagyobb magyar festménygyűjtemény Több mint 100. 000 magyar művészi alkotás. Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez Személyes megtekintés galériánkban Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Az eltévedt lovas (1914) Néhány hónappal a háború kitörése után, 1914 novemberében jelent meg a Nyugatban. Ha a lovas alakja talányos is, a címben szereplő jelző utalása félreérthetetlen; a költemény alkotója mindenkinél hamarább és mélyebben döbbent rá a fenyegető történelmi katasztrófára. E versben a költői én alárendelt szerepet kap a megjelenített világ démonikus látványához képest. Már a felütés is (mely a vers végén ismétlődik, s így keretszerűen fogja egybe a többi szakaszt) démonikus világot idéz meg. A nyitó kép egyúttal a vers alapvető témáját, az Idő mitikus erejét is érzékelteti: a távoli, kultúra előtti vagy nélküli múlt, a volt erdők és ó-nádasok idejének jelenvalóságát s ennek értéktartományát is – infernó-jellegét, az elkárhozott lelkek kísértését ( "Volt erdők és ó-nádasok / Láncolt lelkei riadoznak"). A vers leginkább kibontott tematikus rétege a múlt és a jelen egymásba épülése. Az Idő mintegy térbelileg jelenik meg: a volt erdők és ó-nádasok ős-sűrűjéból bozótként rekedt meg, de a bozót megelevenedik, s az a veszély fenyeget, hogy újra a pőre sík fölé kerekedik.
A vers keretes szerkezetű. A keret szerepe a vers jelenének körülhatárolása lehet: eszerint az 1. strófa inkább a jelenre vonatkozik, míg a zárlatban, amely módosítva ismétli meg a nyitó strófát, a "hajdani" jelző kerül előtérbe. Az eltévedt lovas 5 szerkezeti egységre tagolható. Az 1. egység (1-2. versszak) a vershelyzet felépítése. A lírai én kifejtetlen lehetőségei korlátozottak: nem mindenható ura a szavai nyomán keletkező szimbolikus tájnak. A tájelemeket egytől egyig képileg jeleníti meg a vers, a címbeli eltévedt lovas azonban láthatatlan, csak az általa keltett zaj van jelen. A vidékre elsősorban a hiány jellemző: az egykori növényzetnek csak a nyomai maradtak. A két versszak utolsó sorai archetipikus helyzetté alakítják a vers kezdetét: az utat tévesztett vándor által keltett zaj régóta alvó szörnyeket ébreszt fel. A 2. egység (3-4. versszak) azt az illúziót kelti, hogy a beszélő azonos a lovassal. Ugyanis a mutató névmások változnak az előző egységhez képest, ami jelzi, hogy a lírai én nézőpontja halad: " imitt-amott / Ős sűrűből bozót rekedt meg ", " Itt van a sűrű, a bozót ".
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folyatatáshoz!
A megjelenített táj idegenségét még nyomatékosabbá teszi, hogy a költői én hangsúlyozott távolságot tart vele szemben. Néhány, közvetlenül értékelést tartalmazó jelzőn kívül ("régi, tompa nóta", "vitéz, bús nagyapáink") nem jelzi semmi a jelenlétét. Feltűnő, hogy a költői én és a címszereplő – inkább emberfölötti, mint emberi – alak helyzete mennyire hasonló: mindketten kívül maradnak a verstörténés világán. (Ezért is lehet azonosítani a kettő nézőpontját, jóllehet a költői én és a lovas nem azonos egymással. ) A hajdani, eltévedt lovas jelentése is talányos; igazi, többértelmű szimbólum. Bizonytalanok is annak eldöntésében a vers értelmezői, hogy a lovas az utat tévesztő magyarságot képviseli-e (talán ez az értelmezés látszik a legnyilvánvalóbbnak), vagy az egész emberiséget; vagy pedig egy "külső" nézőpontot jelent, a hetedik szakaszban szereplő "hajdani, eltévedt utas"-ét, aki nem talál nyugalmat az elkárhozott tájon. (És a lovas és a vándor – mint az európai kultúra nagy motívumai – még igen széles körét engedik meg az értelmezésnek. )
"Csupa vérzés, csupa titok, Csupa nyomások, csupa ősök Csupa erdők és nádasok, Csupa hajdani eszelősök" Már csak ők maradtak. Ezt Ady fantasztikusan fokozza a "csupa" szóval, ezzel együtt fokozódik a szorongás és a félelem. A vers sugallja, hogy a kiút megtalálása az egyetlen esély a szabadulásra, de ez szinte lehetetlen, hisz nincsenek jelzések, táblák, a lovas teljesen magára hagyatott. "Hajdani, eltévedt utas Vág neki új hináru utnak, De nincsen fény, nincs lámpa-láng És hírük sincsen a faluknak. " Adyban felmerül a kérdés, hogy valaha kitalálhat-e az ország, a lovas a bozótosból, vissza tud-e térni a helyes útra.
A tiszta víz egyre nagyobb kincs, mivel drága, és egyre jobban fogyatkozik. A vizek tartósan és egyre jobban elszennyeződnek, fertőzővé és mérgezővé válnak. Sok országban nem elegendő a vízkészlet, mert nem esik elég csapadék vagy, mert nagy a népesség száma és a helyi vízkészletek nem elegendőek. A legtöbb európai folyóban ma már nem élnek halak. A föld vízkészlete ppt. A vízszennyezés módja: A legfőbb okozója a vegyipar. Napi 2, 5 millió köbméter szennyvíz jut a szabadba, amelynek a fele tisztítatlan. A vízszennyezés második nagy okozója a mezőgazdaság, a földművelés során használt vegyszerek, gyomirtók, rovarirtók, műtrágyák, növény védőszerek, amelyek a felszíni vízkészletbe kerülnek. A különböző káros anyagok nitrogén-oxidok (nitrogén-monoxid és nitrogén-dioxid), kén-dioxid levegőbe jutásával szennyeződhet az esővíz, majd szennyezett csapadékként lehullva bekerülnek a talajba, folyókba, tengerekbe. A háztartások vízszennyező szerepe óriásira növekedett a mosószerek, öblítők, vízlágyítók, kozmetikumok, savak és lúgok széleskörű használatával.
"Se ízed nincs, se színed, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy. " (Antoine de Saint Exupéry) Az irodalmi megfogalmazás híven tükrözi a víz lényegét. A föld vízkészlete wikipédia. Nem véletlen: a művészetek, a tudományok minden ága foglalkozik a vízzel. Jelentősége abban van, hogy a Föld felszínét 70, 8 százalékban borító víz a legnagyobb tömegben előforduló anyag, mennyisége gyakorlatilag állandó, becslések szerint körülbelül 1, 4 milliárd km3. Ennek 97, 3 százaléka sós tengervíz, a többi édesvíz, de ebből több, mint 2 százalék jég formájában van jelen a Földön, jelentős mennyiség van a légkörben és a talajrétegekben, ami azt jelenti, hogy az úgynevezett iható édesvíz, a folyók és édesvizű tavak vízkészlete és a felszín alatti vízkészlet csupán mintegy 0, 6 százalék, de bolygónkon ennek elosztása sem egyenletes. Emberek víz nélkül Korunk egyik nagy problémája – főként a fejlődő országokban – a vízhiányos területek egészséges vízzel való ellátása.
Az ENSZ legújabb adatai alapján a Föld édesvízkészletének 96 százaléka a felszín alatt található. A legtöbb ilyen vízkészlet olyan kőzetrétegben van, amely több ország területére is kiterjed. Ez komoly konfliktusforrás lehet a jövőben elsősorban a szárazabb és amúgy is politikai viszályoktól sújtott területeken. Az édesvíz stratégiai fontossága ellenére, eddig még nem készült világméretű felmérés a felszín alatti készletekről. A föld vízkészlete - A föld vízkészletének a 97%-a...., míg 3%-a..... Az édesvízek mindössze 1%-a tartozik a.... közé.. A UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programja ezt a hiányosságot pótolta. A WHYMAP ( World-wide Hydrological Mapping and Assessment Programme) programot az UNESCO koordinálásával és több nemzetközi szervezet részvételével 1999-ben indították el. A felszín alatti vízkészletet bemutató, közel 8 év alatt elkészült globális adatbázist egy részletes világtérkép formájában jelentették meg. A térkép minden olyan felszín alatti vízbázist feltüntet, amely határokon átnyúlik és a jövőben konfliktus forrása lehet. A kutatók szerint jelenleg 273 ilyen jelentősebb terület van a világon.
Nos, van ám ezzel kapcsolatban egy kis bibi: a legeffektívebb vízi erőművek, az óriás duzzasztógátak ugyanis amellett, hogy elképesztő mennyiségű energiát termelnek generátoraikban, megváltoztatják a Föld forgását. A legjobb példa erre a kínai óriás gát, a Három Szoros Gát. Ez, amikor alaposan megtelik, 42 milliárd tonna vizet tart meg – ami tömegnek, ha nem lenne a gát, igencsak máshol lenne a helye. Egy ekkora tömeg-anomália kihatással bír a Föld forgására – annyira, hogy megépítése óta a Három Szoros Gát 0, 06 milliszekundummal meghosszabbította egy földi nap hosszát! Meddig elég a Föld vízkészlete? - BAKONYKARSZT Zrt.. Oké, ez nem tűnik soknak elsőre. De egyrészt vannak más szuper-gátak is, másrészt pedig ez nem könnyed dolog: az emberi tevékenység bizonyítottan megváltoztatta egy egész bolygó forgási sebességét. forrás: Olvasások száma: 113
A teljes vízmennyiséggel számolva ez 4×10 a harmincadikon vírus. Irány a Maldív-szigetek, mi? Még megdöbbentőbb, hogy ha ezeket a kis lényeket egymásra tornyoznánk egy vonalban, az ebből épült vírus-torony nagyjából 10 millió fényévnyi hosszúságú volna! Összevetésül érdemes belegondolni, hogy a mi galaxisunk kb. 100. 000 fényév átmérőjű. Ha a vírus-tornyot megépítenénk, a tőlünk 2, 5 millió fényévre levő, négymilliárd csillagot tartalmazó Androméda- galaxis ig is elérne – NÉGYSZER. Megjelent az első világtérkép a Föld édesvízkészletéről | National Geographic. 5. Az élet virágzik az óceánfenék "lakhatatlan" régióiban is Az embernek elég világos elképzelései vannak arról, mire van szüksége a túléléshez: víz, táplálék, oxigén és napfény (és hosszú távra tervezve még néhány egyéb dolog). Ez kell ahhoz a típusú "élet"-hez, ami fajunk sajátja. Ezért döbbentek meg a biológusok, amikor a legmélyebb óceánban, a bolygónk legélhetetlenebb részén nem csak elsüllyedt kincseket, roncsokat találtak, hanem tökéletesen idegen, furcsa, szokatlan élővilágtól hemzsegő vidéket. Találtak például egy 90 cm-re megnövő, csőszerű "hernyó"-lényt, aminek se szeme, se szája, se belső szervei nincsenek… A másik megdöbbentő felfedezés baktériumokat fedett fel magukban a hidrotermális forrásokban, amik több, mint 2000 méterrel a tengerszint alatt voltak – azaz a lényeknek semmi esélyük nem volt a fotoszintetizálásra, a nyomás viszont egy leheletnyit kellemetlen erősségű már odalent.
A növény számára felvehető víz mennyiségét, a talajban lévő pórusok átmérője határozza meg. Fontos, hogy elkerüljük a talaj tömörödését, ami a pórusok összenyomódásához vezet és így csökkenti a felvehető víz mennyiségét. A vályogtalaj 10 cm-ként 20 mm hasznosítható vizet képes raktározni, de felvehetősége attól függ, hogy a gyökerek milyen mélyen helyezkednek el és milyen sűrű szövik át a talajt. A kora tavaszi hóolvadás vagy nagy esőzések után a talaj eléri a maximális vízmegtartó képességét, ami azt jelenti, hogy a pórusok vízzel telítődnek. Ezután a talaj folyamatosan szárad, mivel a víz a mélyebb rétegekbe szivárog, egészen addig, míg eléri a talajra jellemző szántóföldi vízkapacitás értékét. A makropórusok üresek A talaj szántóföldi vízkapacitása azt jelenti, hogy a nagyobb pórusok a vizet elvezetik és levegővel töltődnek fel, és csak a mikropórusokban található víz. Minél közelebb vannak a pórusok a felszínhez, annál valószínűbb, hogy levegővel telítettek. A talajt 50% szilárd és 50% pórustér alkotja, a talajra jellemző szántóföldi vízkapacitás elérésekor a talaj pórustérfogatának 10-20% levegővel, míg 30-40% vízzel van töltve.
A tiszta vizet csak azok becsülik meg, akik már tapasztalták hiányát. Országunkban természetesnek vesszük, hogy a csapból tiszta víz folyik. Rengeteg emberi fogyasztásra alkalmas vizet elpazarolunk olyan dolgokra, ami nem feltétlenül csak ivóvízzel lenne megoldható, pl. WC öblítés, felmosás… Az emberi pazarlásnak megdöbbentő adatai vannak. Egy WHO tanulmány szerint egy csésze kávé gyártásához 140 liter víz, egy kiló marhahúshoz pedig 16. 000 liter víz kell a növénytermesztés és állattenyésztés hatalmas vízfogyasztása miatt. A mezőgazdaságon és állattenyésztésen kívül még hatalmas vízmennyiséget használ a villamosenergia-ipar, főleg hűtési célokra. A megfelelő minőségű és mennyiségű vízkészlet előállítása az ipar és mezőgazdaság számára egyre nehezebben valósítható meg. Mivel mezőgazdasági és ipari részről is erősen szennyezzük környezetünk vízkészletét, így a fogyasztható víz minősége egyre inkább romlik. Az emberi anyagcsere folyamathoz napi 1, 2- 1, 5 liter vízre van szükségünk, ezzel szemben a tényleges napi felhasznált vízmennyiség 150- 300 liter.