A második - a képen egy fiatal férfi egy nő ruhájában. Még mások inkább egy nemes Florentine del Giocondo felesége. Azt is mondják, hogy ez egy közönséges ideális lány, vagy Da Vinci saját önarcképe. A "Mona Lisa" rejtélye ma még nem ismert. 1517-ben a nagy mesteret Aragon kardinán látogatta meg. A Monsignor titkára ismertette ezt a találkozót. Azt írta, hogy Leonardo da Vinci megmutatta Louisának három festményét. Az egyikben a firenzei hölgy ábrázolták, aki az életből írta Giuliano Medici alkalmazását. A második volt a fiatal Keresztelő János arca. A harmadik festmény pedig Szent Anna és Mária portréja volt az újszülött Jézussal. Néhány történész azt állítja, hogy a firenzei hölgy Mona Lisa volt. De talán minden más portré, amelyből nincsenek másolatok vagy akár bizonyíték sem. Ezért a Medici nem tudott köze a "Mona Lisa-hoz". Kép keresése Hol van a "Mona Lisa" festmény, melyet a bolygónk minden lakója ismer. Megment a Louvre-ban. A múzeumi indexek mindegyike pontosan erre a vászonra vezet.
Digitális elemzések sorozata bizonyítja, hogy DaVinci magáról rajzolt képei és Mona Lisa arca között teljes egyezést találni. Ezzel a teóriával azonban az a baj, hogy nem bizonyítható, hogy a rajzolt önarcképek valóban önarcképek-e. Silvano Vinceti egy olasz művészettörténész új elmélettel állt elő, amely szerint a modell valójában Leonardo egyik meleg szeretője volt. A homoszexuális szerető, Gian Giacomo Caprotti, becenevén Salai, vagyis a Kis Ördög, tízévesen került Leonardo szolgálatába. Inasa, segédje, asszisztense, tanítványa, modellje és szeretője volt a biszexuális mesternek, aki a fiú iránti szeretetét és vágyát fejezte ki azzal, hogy vonásait belefestette leghíresebb – bár ezt akkor még nem tudhatta – festményébe. Florian Hutzler pszichológus szerint Leonardo DaVinci különleges technikával festett: ha valaki belenéz Mona Lisa szemeibe, akkor mosolygósnak látjuk az arcot. Ha viszont csak az ajkakra koncentrálunk, akkor az agyunk nem érzékeli mosolygósnak. Az olasz Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke is érdekes dologra bukkant: álltja, a kép tele van rejtett betűkkel, amiket összeolvasva üzenet jelenik meg.
"Évek óta kétségbeesetten küzdöttem a mosolyával. Inkább meghalok" - írta egy állítólagos hátrahagyott jegyzetében. Számos olvasat Mindenki azonban nem elégedett meg azzal, hogy rejtélyes mosolyában megtalálta a Mona Lisa misztikumát. A viktoriánus író, Walter Pater úgy vélte, hogy az a "finomság", amellyel kezét és szemhéját megalkották, szinte hipnotizál bennünket, hogy azt gondoljuk, a mű természetfeletti erővel rendelkezik. Talán igen, talán nem. Van ok azt is hinni, hogy da Vinci az örök újjászületést szerette volna szimbolizálni - például a kétoldalt húzódó folyókkal, melyek gyönyörű hátteret biztosítanak a festmény fő tárgyának. Más szakemberek úgy vélik, Mona Lisa nem a táj előtt ül, ő maga a táj. A remekmű értelmezése a kelte óta foglalkoztatja a tudósokat, kritikusokat, de valójában csak az alkotó tudta, mi is a szándéka a kreációval. Három portré Egy francia tudós szerint egy bizonyos fényvisszaverő technikával a meglévő festmény alatt megtalálták a vélhetően ténylegesen első képet Lisáról (így nézhetett ki valójában a nő).
A Mona Lisa képe tehát a legdrágább portré a Földön. A sötétben rejtett rejtély "Gioconda" kérdéseket vet fel. Az egyik az, hogy egy nőnek nincs szemöldöke. A XV. Év vége - a következő évszázad eleje - ismert, hogy a szemöldök teljesen távol volt a divattól. Tehát arra a következtetésre juthatunk, hogy a vászonon ábrázolt hölgy a stílus minden irányát követte, ezért a szemöldökét megcsípték. De egy francia mérnök, Pascal Cote azt állítja, hogy végül szemöldök volt. Egy szuper-modern szkennert használva a kutató készített egy másolatot a webről, amely szemöldökjeleket mutatott. Pascal biztos, hogy ezek az érintések eredetileg, de később törlődtek. Ennek oka lehet a mestermű megőrzésének túlságosan buzgó szándéka. Öt évszázadon át a vászonot gyakran megtisztítják, ezért kis elemei könnyen törölhetők. A Mona Lisa helyreállításának sikertelen kísérlete Kote-t "hiányzó" szemöldöknek hívja. De nem világos, hogyan tudnak teljesen eltűnni. Legalább egy szem Ahol a "Mona Lisa" kép már ismert az olvasó számára.
Pascal Cotte azt mondta, több mint 10 évet töltött a technológia kidolgozásával. Azt állítja, hogy a korábbi, eredetinek szánt portré Leonardo legünnepeltebb műalkotásának felülete alatt rejtőzik. A Louvre a felfedezéskor nem volt hajlandó kommentálni a szakértő állításait. Ahogy a képen is látszik, néhány dologban eltér az eredeti kép a jelenlegi Mona Lisától, amit da Vinci véglegesnek szánt. Az első változatnál a nőalak arca keskenyebb, a mosolya barátibb, a tekintete lágyabb a kutatók szerint - összességében egy kedvesebb arc néz vissza ránk, mint a mostani verzió esetében, viszont utóbbi jóval misztikusabb, rejtélyeket sugárzóbb. Különbség még, hogy az alábbi fotón Lisa vállán nincs semmi, egy takarót tart a kezében, ami mára teljesen elhalványult a harmadik kiadásnál. (A francia tudós szerint volt még egy második portré is. ) Fotók, leadfotó: Profimedia - RedDot, Pexels; forrás: BBC
Az edényt annyi vízzel tölti fel, hogy az üvegek háromnegyed részéig érjen, majd melegíteni kezdi addig, amíg gyöngyözni kezdenek, ez körülbelül 20-30 percet vesz igénybe. Végül egy pléddel takarja le az edényt, és úgy hagyja kihűlni a benne lévő befőtteket. Pócs Kati néni szerint az üzletekben kapható lekvárokban kevés a gyümölcs, csupán zselékkel telített üvegcsék találhatóak a polcokon – mindezt onnan tudja, hogy néhány "mesterséges dzsemet" kíváncsiságból ő is kipróbált, ugyanis szerette volna összehasonlítani a saját, házi készítésű lekvárját a bolti kínálattal, és arról is meg akart bizonyosodni, hogy miért is szeretik annyira az emberek az ő főztjét.
Ha az eper savanykásabb, több cukrot szór bele, de volt már olyan éve, hogy egy baracklekvár-főzés során például teljesen kihagyta a cukrozást, annyira édes volt a gyümölcs; és állítása szerint ugyanezt az eperrel, illetve egyéb gyümölcsökkel is kipróbálhatják a kevésbé édesszájúak. Megtudtuk, főzés után az előkészített befőttes üvegekbe helyezi a lekvárt, és fontosnak tartja, hogy minél kisebb, "egy használatra elegendő" üvegeket szerezzen be, mert az étkezések során ez is garantálja, hogy felbontás után nem romlik meg a dzsem. Minél kisebb az üveg, annál hamarabb elfogy a lekvár – vallja Pócs Katni néni, aki a befőtteket dunsztba helyezi. Azaz tartósítja őket, méghozzá a gőzölés módszerével. Elmondása szerint azért szükséges a dunsztolás, mert csírátlanítja a házi készítésű lekvárokat. Voltaképpen a befőzés végső hőkezelési fázisa, amelynek során a befőttesüveget, az üvegben maradt levegőt és a befőzésre szánt gyümölcsöt akkora hőmennyiségnek teszi ki, amekkora elpusztítja a különböző romlást előidéző baktériumok nagy részét.
Egy fazékba odatesszük az epret főni, közben kavargatjuk, esetleg egy krumplitörő segítségével összenyomkodjuk, majd hozzáadjuk a nyírfacukrot, a citromlevet és főzzük körülbelül egy órán keresztül. A befőttesüvegeket sterilizájuk, ami azt jelenti, hogy az üvegeket jól megmossuk és még vizesen egy tepsibe tesszük, szájukkal felfele helyezve, és a sütőben 120 fokon, 10-15 percig szárítjuk. Miután megfőtt a lekvár 10-15 percig pihentetjük, majd áttöltjük a tiszta befőttesüvegekbe. Ezután egy védett helyen egy plédre tesszük az üvegeket, lefedjük egy tiszta papírral, majd jól betakarjuk, és 24 órát hagyjuk kihűlni. Miután kihűlt a lekvár, lezárjuk a befőttesüvegeket a kupakokkal. HIRDETÉS A dunsztolásnak két formája létezik, Pócs Kati néni nedves dunsztolással tartósítja a lekvárokat, és addig gőzöli a befőttesüvegeket, míg azok gyöngyözni kezdenek. A gőzölést úgy végzi, hogy egy nagyobb edény aljára papírt, konyharuhát helyez, hogy az üvegek ne érintkezhessenek közvetlenül a felforrósodott edényaljjal, így óvja meg azokat az elrepedéstől.