Gerevich egyébként tiszteltihanyi kálmán etreméló nacionalizmusában mindig könnyen hajlott a magyar emlékek túlbecstörhetetlen telefon ülésére, amire …
A római feliratokkal foglalkozó kutatóknak köszönhetően sok esetben név szerint ismerhetjük a tartományi vezetőket, a pályafutásuk során betöltött tisztségeiket és szolgálati helyeiket. A Balaton-felvidéken első sorban villagazdaságok létesültek. Részben kiszolgált katonáknak jutattott családi birtokok lehettek, de felmerült, hogy itáliai kereskedőcsaládok láttak jó befektetési lehetőséget az Észak-Itáliához nagyon hasonló éghajlatú területben. Később bizonyosan nagybírtokok, vagyis mai szemmel nézve mezőgazdasági és ipari üzemek létesültek, amelyek minden valószínűség szerint kifejezetten eladásra termeltek. Index - Kultúr - Családi ház alapozása közben és rendőrségi lefoglalásból kerültek elő régészeti tárgyak. A termelésnek Pannonia életében mindig jó piaca volt a főleg a Duna mentén elhelyezett nagyszámú katonaság, hisz őket élelmezni, felszerelni kellett folyamatosan, mintegy négyszáz éven át. A Balaton-felvidék Pannonián belül, a határtól való távolsága miatt, védettebb terület volt. Ritkábbak voltak a háborús események mint a határzónákban. Nyugalomban virágozhattak a gazdaságok egészen a 4. század végéig.
Ekkor is a Római Birodalom pannoniai összeomlása elől inkább csak a tehetősek menekültek el, míg a lakosság többsége helyben maradhatott és a népvándorlás kor évszázadai alatt tűnt el végleg.
Mindezek az ásatások során feltárt sírok, lakóházak leletanyagában jól követhető a régészek számára. A rómaiak idővel a helyi lakosság közül is toboroztak katonákat. A hosszú, húsz-huszonöt éves katonai szolgálat után leszerelők számára a hódítók szokásai már a mindennapok szerves részét képezték, amelyek később a civil életüket is meghatározták. Római kori tárgyak sorozat. A helyi lakosság kultúrája leginkább a fazekasság, illetve női viseleti tárgyak segítségével érhető tetten. A kelta edényformák, a viseleti tárgyak, típusok tovább éltek. A két kultúrkör egymásmellettiségét nagyon jól példázzák a bennszülött sírkövek ábrázolásai. Míg a római polgárjogot (és ezzel a lehetőségek és jogok egész sorát) elnyert vagy elnyerni kívánó férfiak tógában vannak ábrázolva, mellettük nőrokonaik kelta szokást követve nyakperecet (torques), turbános-fátylas fejfedőt viselnek. Az itáliai életforma olyan termékek, áruk megjelenését is magával hozta, mint az olaj és a bor és a szállításukra szolgáló amphora vagy a kor luxuskerámiájának számító terra sigillata.
Ez tehát az új Móricz-könyv, amely megnyerte a Rothermere-díjat, és amely felejthetetlen lelki Baedekerje a fél-feudális magyar falu mai anarchikus birodalmának. Méreteiben kicsiny ez a könyv, de jelentőségében egészen kimagasló.
Móricz kevés szóval, de finom lélekrajzzal, belülről ábrázolja a nyakas vénembert. A több évszázados elnyomás, megalázás és kizsákmányolás alakította ki jellemének kettősségét: az urakkal szemben való tiszteletét és hirtelen fellobbanó úrgyűlöletét. "Történelmi" tapasztalatai nevelték belé az ősi bizalmatlanságot. Az urak addig is elvették tőlük a pénzüket, a földjüket, még a levegőjüket is. Most nem hagyja magát kiforgatni saját tulajdonából, mert a gyerek az övé. Hasznát tudja venni már a gazdaságban, elhajtja a lovat, kiskocsisnak is kitűnő. "Megfelelő árért" elengedné, de ez az "ár" a 20. században már megfizethetetlen. Úgy alkuszik az unokájára, "mint egy barbár emberkereskedő, aki a gyereket rabszolgának adja el". Komikus és megnevettető az öreg paraszt licitálása, egyre feljebb srófolt követelőzése, de egyben ijesztő és félelmetes is. A tanító döbbenten és tehetetlenül áll e nyakas, hajlíthatatlan maradiság előtt. Móricz zsigmond novellái barbárok. Az olvasót pedig elborzasztja, megrémíti az a felismerés, hogy a 20. század közepe táján még él az efféle történelem előtti, kultúra alatti barbár erkölcs, mely a gyereket egyszerű tárgynak, eszköznek tekinti.
13. h. osztly honlapja
ZSIGMONDTalán a novella a legnehezebb írói műfaj. Jó novellát írni nehezebb, mint jó regényt írni. Ezért is van a világirodalomban sok nagy regény mellett igen kevés nagy novella. (Nagy: ez most nem a terjedelmet jelenti. ) A regény – epikus adottságánál fogva – lassú, átveszi az élet hullámverésének ritmusát. A regény anyaga az idő, ebből formálódik ki minden. A novella viszont rövid, sűrített, az életnek pregnáns kivonata. Inkább drámai, mint epikus. Kis területen, pár oldalon, pár szóval összefoglalni a nagy perspektívákat: ez a nagy novella lényege. Móricz zsigmond novellái tétel. Aki ilyet akar alkotni, annak egy személyben nagy írónak és nagy virtuóznak kell lennie. Ezek a Móricz-novellák ebben a nyomasztóan súlyos kis kötetben: nagyok. Néhány oldalas egy-egy ilyen novella, de olyan hatalmas erővel tör ki belőle az élet, hogy helyenként Tolsztoj novelláira kell gondolnunk. Egy-egy kis Móricz-novellában benne van minden dimenziójával az egész magyar realitás. Hogy a régi hasonlattal éljünk: ha egész Magyarország elpusztulna, és sokkal később egy Mars-lakó vagy egy német szociálpszichológus elolvasná ezt az elbeszélésgyűjteményt, akkor megismerné belőle a magyar lényeget.