Főoldal > Cikkek > Felnőtt betegségek > Hízás, fáradékonyság, hajhullás, székrekedés: pajzsmirigy-alulműködés tünetei is lehetnek! - Kialakulása, kezelése Súlygyarapodás, fáradtság, hajhullás, székrekedés – a pajzsmirigy alulműködés leggyakoribb tünetei, de akár a meddőség hátterében is állhat ez az elváltozás – áll a Semmelweis Egyetem közleményében. További tünetei, diagnosztizálása, kezelése, okai a cikkben. Szerző: Nagyszülők Lapja 2017-09-18 Forrás: Nagyszülők Lapja Súlygyarapodás, fáradtság, hajhullás, székrekedés – egyebek mellett ezek a pajzsmirigy alulműködés leggyakoribb tünetei, de akár a meddőség hátterében is állhat ez az elváltozás – mondja Dr. Pajzsmirigy alulműködés és pajzsmirigy túlműködés tünetei - Belvárosi Orvosi Centrum. Reismann Péter. A Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikájának egyetemi tanársegédje szerint a középkorú nők esetében fokozott kockázatról beszélhetünk, a 40 év feletti nők között akár minden huszadik érintett lehet. Megjelenése hajlam kérdése is, leggyakrabban krónikus gyulladás következményeként alakul ki a pajzsmirigy funkcióvesztése.
(Képek forrása: Getty Images Hungary)
A hang rekedtessé válik, a szívverés is lelassul. A vér koleszterinszintje emelkedetté válik. Diagnózis, kezelés: a kórkép általában laboratóriumi vizsgálattal megállapítható. Az alulműködés nem gyógyítható, de megfelelő kezeléssel és ellenőrzéssel a beteg teljesen tünetmentessé tehető, ilyenkor a betegség nem befolyásolja sem az életkilátásokat, sem az életminőséget. Strúma (golyva) Elsődleges oka a jódhiány. A pajzsmirigy-megnagyobbodás lehet egyenletes vagy göbös, a göbök lehetnek tömörek vagy folyadék-tartalmúak (ciszták). Strúma kialakulhat továbbá pajzsmirigy-túltermelés (hyperthyreosis), valamint pajzsmirigy-alultermelés (hypothyreosis) következtében. Ezekben az esetekben jód adása nem javasolt. Strúma fejlődhet ki terhesség során is. Szülés után ez a fajta strúma visszafejlődik. A göbös strúma esetén mindig gondolnia kell az orvosnak a daganat lehetőségére is. A pajzsmirigy rosszindulatú daganatai A diagnózist nehezíti, hogy legtöbbször nem jár tünettel. A pajzsmirigy daganatok többsége megfelelő sebészi kezeléssel, esetleg további izotópkezeléssel gyógyítható.
Az oldatok telítettség szempontjából több csoportba sorolhatók: híg oldat: az oldott anyag részaránya minden határon túl le van csökkenve. [8] A híg oldatok törvényszerűségei nem az oldott anyagtól, hanem az oldószertől függenek. telítetlen oldat: az oldott komponens koncentrációja kisebb, mint az adott körülményekhez (oldószer, hőmérséklet, nyomás) tartozó oldhatósága (az oldandó anyagból még több is oldódhat); telített oldat: az oldott komponens koncentrációja megegyezik az adott körülményekhez (oldószer, hőmérséklet, nyomás) tartozó oldhatóságával (a feleslegben hozzáadott anyag oldatlanul visszamarad); [* 2] túltelített az oldat, az oldott komponens koncentrációja nagyobb, mint az adott körülményekhez (oldószer, hőmérséklet, nyomás) tartozó oldhatósága. Ilyen rendszer akkor jön létre, ha adott hőmérsékleten egy telített oldat elkezd hűlni és benne a kristálygóc-képződés különféle gátlások miatt nem indul meg. A korlátlan oldódás fogalma kifejezi azt, hogy valamely oldott anyag valamely meghatározott oldószerben tetszőleges mértékben oldható.
Az oldatok töménysége és a tömegszázalék Az oldatok töménységét hétköznapi nyelven könnyen jellemezh etjük: Híg oldatok: Azok az oldatok amelyekben sok oldószerre kevés oldott anyag jut. Tömény oldatok: Azok az oldatok, amelyekben kevesebb oldószerre több oldott anyag jut. Hogyan lehet töményíteni egy oldatot? Még több oldandó anyag vagy töményebb oldat hozzáadásával, vagy az oldószer elpárologtatásával. A töménység szempontjából van két új szó, amit nem árt tudnunk! Telített oldat: Amikor az oldószer egy adott hőmérsékleten már nem tud több oldandó anyagot feloldani, akkor telítettnek nevezzük. Telítetlen oldat: Minden olyan oldat, ami hígabb a telített oldatnál, vagyis az oldószer képes még további oldandó anyag befogadására. Tömegszázalék Az oldatok töménységét nemcsak jelzőkkel fejezhetjük ki, hanem számadatokkal is. Erre szolgál az egyik legegyszerűbb kifejezési mód, a tömegszázalék. A tömegszázalék megmutatja, hogy az oldott anyag tömege hány százaléka az egész oldat tömegének. Másképpen, a tömegszázalék azt fejezi ki, hogy 100g oldat hány g oldott anyagot tartalmaz.
oldat - több összetevőből álló folyékony halmazállapotú keverék, oldószer - az oldat egyik alkotórésze, folyadék, ebben oldjuk fel az oldandó anyagot, oldott anyag - az oldat egyik alkotórésze, a oldandó anyagból a feloldódás után válik oldott anyaggá, oldódás - az oldószer és az oldandó anyag részecskéi elkeverednek egymással, miközben az oldószer részecskéi körbeveszik az oldott anyag részecskéit, zsíroldó szerek - jól oldódik bennük a jód, több vitamin, klorofill és a növények zöld színanyaga, Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát. Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól. Bejelentkezés szükséges Téma Beállítások Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.
Oldat Fogalmak » Kémia Oldószerből és oldott anyagból álló, változó összetételű keverék. Az oldószer leggyakrabban folyadék, de lehet "szilárd oldat" is (ötvözetek egy típusa). Az oldott anyag mindhárom halmazállapotú lehet. Ha az oldat olyan homogén rendszer mint pl. a folyadékok keveréke, akkor elegynek nevezzük.
1. Oldatok Az oldatok több összetevőből álló, folyékony halmazállapotú anyagok, az oldószer és az oldott anyag részecskéinek homogén, azaz egynemű keveréke. OLDÓSZER + OLDOTT ANYAG = OLDAT Nagyobb mennyiségű oldószerből, és kisebb mennyiségű oldott anyagból állnak. 2. Oldódás Az oldódás során diffúziós folyamat játszódik le. Az oldószer részecskéi kölcsönhatásba lépnek az oldott anyag részecskéivel és ezek állandó mozgása teszi lehetővé az oldódást. Az oldott anyag halmazállapota nem lényeges az oldódás során. Ezért oldatnak számít a szódavíz is, melyben az oldószer a víz, az oldott anyag pedig a szén-dioxid. Ha vízben oldunk valamit, akkor a részecskét körülveszi egy vízburok, más néven hidrátburok. Az állandó mozgás következtében a hidrátburokkal körülvett részecskék elkeverednek a vízmolekulákkal. 3. Oldószer Az oldódás alapelve: Poláris anyag poláris oldószerben, apoláris anyag apoláris oldószerben oldódik. Poláris oldószer: víz (H 2 O) Apoláris oldószerek: széntetraklorid (CCl 4), benzin (oxigént nem tartalmaznak) éter, alkohol (oxigént tartalmaznak) Jód oldása vízben, alkoholban és benzinben A jód a vízben nem oldódik, csak egy kicsit ad neki sárgás elszíneződést.
Fő különbség - oldószer vs oldószer Az oldat az anyag olyan formája, amely folyékony fizikai állapotban van. Két összetevőből áll: oldószer és oldott anyag. Az oldat az oldószer és az oldott anyag homogén keveréke. Az oldott anyagot feloldjuk az oldószerben. Az oldat általános tulajdonságai olyan tényezőktől függnek, mint az oldószer típusa, az oldat típusa, az oldatban lévő oldott anyag mennyisége stb. Ezek a tulajdonságok lehetnek akár kémiai tulajdonságok, például az oldat forráspontja, akár fizikai tulajdonságok, például sűrűség, szín stb. Az oldószer és az oldott anyag közötti fő különbség az, hogy az oldószer az az anyag, amelyben az oldott anyag feloldódik, míg az oldott anyag az az anyag, amely oldódhat egy oldószerben. A lefedett kulcsterületek 1. Mi az oldószer? - A tulajdonságok meghatározása, magyarázata példákkal 2. Mi a megoldás? - A tulajdonságok meghatározása, magyarázata példákkal 3. Mi a különbség az oldószer és az oldott anyag között? - A legfontosabb különbségek összehasonlítása Kulcsszavak: sűrűség, homogén, oldott, oldat, oldószer Mi az az oldószer?