Miért nem mondjuk Kosztolányi Dezsőnek van kétszáz szobra, miért Wassnak? - De a PIM-nek kánonteremtő ereje van. Ha Wass megjelenik, az iránymutató a társadalomnak. - Gondolja, hogy azzal orientál a múzeum, hogy valakit tematizál? Nem azzal orientál, hogy miként teszi ezt? Egy dolgot szögezzünk le: a PIM nem kegyeleti hely, a kiállításrendezés pedig nem kegyeleti aktus sem Wass Albert számára, sem Kassák Lajos számára. Érdekes, Kassákra nem kérdez rá senki. - A tervei kapcsán éppen ez lett volna a következő kérdésem. - Hiszen Kassákot is említettem a pályázatomban, akárcsak Arany Jánost, Szabó Magdát. Mindannyiuk esetében kerek évfordulót ünneplünk 2017-ben. Kassáknak kettős jubileuma lesz: születésének száznegyvenedik, halálának ötvenedik évfordulója. Foglalkozni kell vele, mert ő volt az a magyar avantgárd szerző, akit leginkább ismertek Európában, igaz, inkább képzőművészként, mint irodalmárként. Érdekes jelenség. Esetében a hiteles baloldali gondolkodás XX. századi viszontagságairól is érdemes lehet szót ejteni.
Az értesítés szerint "Ezeknek egyik feladata az, hogy engem eltegyenek láb alól" – írta Wass Albert. Műveit Magyarországon a rendszerváltás óta jelentetik meg, korábban itt szinte ismeretlen volt. Irodalmi munkásságának kritikai feldolgozása ma is folyik. Népszerűsége az 1990-es évek végétől az erdélyi olvasók mellett a magyarországi olvasóközönség körében is folyamatosan növekszik. 2005-ben A Nagy Könyv című magyarországi felmérésben az egyik legkedveltebb magyar írónak bizonyult: A funtineli boszorkány című művét az olvasók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották, az 50 legnépszerűbb magyar regény között pedig további két műve is szerepel: az Adjátok vissza a hegyeimet! és a Kard és kasza.
Gondolja, hogy ez nem helyes megközelítés? Wass, Kassák, Arany, Szabó Magda egymás mellett az új vezető jövő évi terveiben Koncz György / Népszabadság - Inkább az a kérdés, hogy egy olyan meghatározó intézmény részéről, mint a PIM, felelősségteljes dolog-e abba az irányba orientálni a közönséget, hogy Wass Albert íróként jelentős. - De ez nem állásfoglalás Wass mellett, hanem vele kapcsolatos kérdésfelvetés. Ha érdekel minket a magyar társadalom és az irodalom viszonya, érdemes megkérdezni, hogy miért van Wass Albertnek ilyen kultusza. - Önnek erre van válasza? - Kapásból nincs, feltételezéseim vannak, ez is az alapja a kíváncsiságomnak. Találkoztam olyannal, aki gyűlöli és olyannal, aki rajong érte. Egyesek szerint bizonyos művei zseniálisak, mások szerint csapnivaló fércművek. - Mit szeret tőle? Melyik művét? - Nem olvastam tőle túl sokat, novellákat, A funtineli boszorkányt és még néhány regényt. De ez mindegy, az én ízlésem ebben a kérdésben irreleváns. Engem az izgat, hogyan válhat egy író a magyar közélet már-már kultikus alakjává.
És én vagyok az a kíváncsi csillag, mely rád kacsingat és rád ragyog. A csók, a csókod, az is én vagyok. Végigálmodom az álmodat, ölelésedben én epedek el, csak én tudom minden kis titkodat. A kulcs vagyok, mely szíved rejtett zárjait kinyitja, s a nyíl vagyok, amely sivítva holttá sebzi vágyad madarát. A dal vagyok, mely belőled zokog holt mámorok tört ívén át az éjbe: s én vagyok az a sápadtság, amit éjfél után, ha bálból jössz haza, rád lehel a sarki lámpa fénye. Egy nap Tenélküled Egy nap Tenélküled mint üres utca mely piszokfelhőben nem vezet semerre. Sötét, rút épület arcodba bámul lélek se mozdul csak a szél süvít a magány hágóján át. Egy nap Tenélküled, mint széles sivatag hol fű s virág nincs, se bokor, se fa csak kopott homok, mely öröklétbe nyúlik és feldúlt egébe egy méla napnak. Egy nap Tenélküled végtelen éji táj csillagtalan világa vár bús pirkadást átgyúrni egy nap csodás pompáivá! Egy nap Tenélküled egy süllyedő nap az idő gödrébe hang nélkül mint óriási moly, amely az éjt repdesvén reménytelen keres fényt.
Engem nagyon feltöltött. 🙂
A jelenetben látható ütközések egyike sem volt betervezve, mindegyik valódi "baleset" volt. Több rendező is (Christopher Nolan a Batman:Kezdődikben, Paul Greengas a Born filmekben) elmondta, hogy a filmjeikben látható autósüldözést a Francia kapcsolat jelenetei inspirálták. A film vége sem átlagos. Popeye lefüleli a drogszállítmányt, de a nagy ellenfél Charnier elmenekül. Ez előrevetíti, hogy lesz folytatása a filmnek. (Ez már nem ért el akkora sikert mint az első klasszikus) Nem egyértelmű számunkra hogy mi is történt nyitott a film a különböző értelmezésekre. Egyetlen lövés hallatszik, mielőtt a film hirtelen véget érne. Ha tehetitek eredeti nyelven nézzétek meg a filmet. Mert bár nagyszerű a magyar szinkron, engem elképesztően idegesített végig hogy a magyar fordításban Bagoly volt Doyle beceneve. Pedig a Popeye nevet világos miért kapta a karakter, nagyon illik rá. Viszont ez a folyamatos Baglyozás…. Engem kiborított. Egy tökéletesen megkomponált krimit kapunk, amit vétek kihagyni.
Most néztem meg Várólista 8 díj · 3 jelölés Jimmy "Popeye" Doyle a legkeményebb öklű New York-i rendőr: előbb üt, azután kérdez. Ezúttal azonban nagy fába vágja a fejszéjét: az Amerikát kábítószerrel elárasztó "francia kapcsolatot" kellene partnerével felgöngyölítenie. Doyle egy bulldog szívósságával ered a hálózat feltételezett… [ tovább] angol Szereposztás Gene Hackman Jimmy "Popeye" Doyle nyomozó Fernando Rey Alain Charnier Tony Lo Bianco Sal Boca Roy Scheider Buddy Russo Marcel Bozzuffi Pierre Nicoli Bill Hickman Mulderig Frédéric de Pasquale Devereaux
Francia kapcsolat poszterek Francia kapcsolat nagy felbontású poszterek több nyelven, a posztereket akár ki is nyomtathatod a nagy felbontásnak köszönhetően, a legtöbb esetben a magyar posztert is megtalálod, de felirat nélküli posztereket is találsz.
Meg kell említenem még Roy Scheidert is aki ugyancsak nagyszerűen adja vissza Buddy 'Cloudy' Russo karakterét. Ő az aki jóban rosszban kitart Popeye mellett. Ő az egyetlen támasza a mindenre elszánt Hackmannek. Scheider ekkor még nem a B (vagy Zs? ) kategóriás filmek állandó szereplője volt. A '70-es években két Oscar jelölést is begyűjtött (másodszor '79-ben a Mindhalálig zene című filmért) és olyan kultfilmekben szerepelt mint a Cápa vagy a Maraton életre-halálra. A film Robin Moore regénye alapján készült. Robin Moore regényében a New Yorki rendőrség egyik legnagyobb kábítószerfogásának történetét meséli el. Ernest Tidyman forgatókönyv író csak a történetnek a vázát tartotta meg. Ezt a vázat töltötte meg élettel William Friedkin. A film végig fenntartja a feszültséget egy pillanatnyi üresjárat sincs. Friedkinnek hála a nyomozás legapróbb részletébe is bepillantást nyerünk. A két zsaru keresztes hadjáratának lehetünk szemtanúi, akik számára nincs szabadidő mindenük a munka. 1971-ben a Francia kapcsolat újdonságnak számított.