Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ a b Radford, Benjamin: The Ten-Percent Myth., 2000. február 8. (Hozzáférés: 2006. április 13. Hány Százalékát Használjuk Az Agyunknak – Plázs: Megdőlt A Mítosz: Nem Csak Agyunk 10 Százalékát Használjuk | Hvg.Hu. ) ↑ Chudler, Eric: Myths About the Brain: 10 percent and Counting. Forrás: Profimedia, Depositphotos Inc. 10 százalék Az egyik legnépszerűbb mítosz szerint egy átlagos ember agyának csupán tíz százalékát használja. Bár lehet, hogy sokak számára ez ösztönzőleg hathat kiaknázatlan képességeik fejlesztésére (hiszen maga Uri "Kanálhajlító" Geller is ezt hirdeti). Sajnos el kell, hogy keserítsem őket. Ez a megállapítás nemes egyszerűséggel nem igaz. Evolúciós szempontból hatalmas luxus lenne fenntartani a legenergiaigényesebb szervünket, ha csak tíz százalékát használjuk ki. Szerveink fenntartása ugyanis akkor is energiát igényel, ha éppen nincsenek használatban. Az agyunk pedig szervezetünk összes energiájának húsz százalékát használja fel, alapjáraton.
Mit is jelent ez pontosan? Vegyünk egy példát! Abban az esetben, ha újdonsült szakértői szeretnénk lenni egy adott témakörnek (például az agyműködésnek), akkor ne csak könyveket és cikkeket olvassunk róla. Hány százalékát hasznaljuk agyunknak . A különféle szövegek értő olvasása természetesen minden esetben nagyszerű kiindulási pontul szolgálhat, hiszen komplex verbális emlékek jöhetnek létre általuk a fejünkben. Mindebben elsősorban agyunk halántéklebenyeinek nyelvi központja van a segítségünkre, ott zajlik ugyanis az írott vagy beszélt szövegek feldolgozása és értelmezése. Csakhogy ez még korántsem minden! Ha saját vázlatokat vagy jegyzeteket is készítünk a megtanulandó anyagról, akkor azzal már a kezünk mozgatásáért felelős homloklebenybeli területek is aktivizálódnak. Mindezt azzal egészíthetjük ki, hogy képeket és videókat is keresünk a téma kapcsán a neten, mivel azok tanulmányozásával már a nyakszirtlebenyek látóközpontját is sikeresen bevonhatjuk a tanulásba. Végül, de nem utolsó sorban pedig hangos olvasással, egy előadás meghallgatásával vagy a kérdéses témakör megvitatásával akár még a halántéklebenyek hallóközpontja is az említett folyamat aktív részese lehet.
A közúti forgalom többi résztvevőjét veszélyeztető jelentős eltérések az előírásoktól. Két hónap türelmi idő után újra kell vizsgáztatni a járművet. Például: hibás biztonsági öv, szélvédőhiba. • Veszélyes hiba: az az műszaki vizsga bukás. A közúti biztonságra közvetlen és azonnali veszélyt jelentő hiba. A környezetterhelést befolyásoló veszélyes hiányosságok, amelyek indokolttá teszik, hogy kizárják a járművet a közúti forgalomból. Például: fékhiba, lyukas kipufogó, engedély nélküli átalakítás. Ilyen hibák esetén a bukás a motorkerékpároknál is elengedhetetlen. Műszaki vizsga bukás részleteit Nem megengedett vagyis alkalmatlan minősítés kapható a következő esetekben. Műszaki vizsga bukás a súlyos hibáknál fordul elő. Nézzük kívülről az autót.
Műszaki vizsga bukás kettős üzemű jármű esetén • 30 napnál régebbi gázbiztonsági tanúsítvány, • gáztartály adattábla hiánya, • 15 évnél idősebb tartály használata, • bekötés, szerelés nem szabályos, • beszerelt alkatrészek minősége nem megfelelő, • a tartály mechanikai biztosítása nem megfelelő, • 15 évnél idősebb tartály használata, • a járműhöz nem engedélyezett, jóváhagyott alkatrészek használata, • nyomás csökkentője magasabban van vízkörének a hűtőbe csatlakozási pontjánál.
Továbbra is a műszaki vizsga végén, – a jármű forgalmi engedélyében – érvényesítésre kerül az új érvényességi idő, a következő műszaki vizsga időpontja. Amennyiben a forgalmi engedélybe bejegyzés nem tehető, vagy a műszaki vizsgán olyan megállapításokra kerül sor, amelyek alapján az okmány arra nem alkalmas, úgy a hatósági bizonyítvánnyal (műszaki adatlappal) a továbbiakban is el kell menni az okmányirodához, ahol a forgalmi engedély cseréje vagy érvényesítése történik. A fentiek alapján 2010. január 1-jétől a jármű műszaki és környezetvédelmi érvényességét kizárólag a forgalmi engedély bizonyítja, amelyhez érvényesítő címke és plakett tartozik. A környezetvédelmi igazoló lap (zöldkártya) 2010. január 1-jei hatállyal megszűnt. A járművel a közúti forgalomban a forgalmi engedélybe bejegyzett érvényesség időpontjáig lehet részt venni. Lényeges változás, hogy a tulajdonos, üzemben tartó felelőssége megnő a jármű műszaki állapotát illetően, a jogszabályokban meghatározott követelmények tekintetében.
Untitled Document Az oldal a későbbiekben nem lesz elérhető.