A török hódoltságot követő telepesek házépítései alakították ki a Frühlings Gasse (Tavasz utca) vonalát, a Praefectorats Gasse (Jószágigazgató, később Szentendrei, majd Hídfő utca) és a Floriani Gasse (Flórián utca, majd Flórián tér) között. Az utca vonala, valamint a Flórián tér utáni egyenes folytatásaként a Hirten Gasse (Csordás utca, később Land Strasse, Vöröschwarer Gasse, majd Vörösvári út) nagyjából követte a középkori Óbuda egyik hajdani jelentős útvonalának nyomvonalát, ami a város központjából vezetett - a királynéi vár előtt - a középkori via magna Strigoniensis (Esztergomi út) feletti domboldalon álló Fejéregyháza kegyhely pálos templomához-kolostorához (jelenleg a Bécsi út Perényi és Farkastorki utak közé eső nyugati oldala, ahol az Eurocenter áruház áll). Az általános óbudai beépítési szokásoknak megfelelően a hosszúkás telkek egyik hosszanti mezsgyéjére (az út fekvésétől függően vagy az északira vagy a nyugatira) építették a hosszúkás házakat, amelyeknek keskeny homlokzata fordult az utca felé, mellette kerítés, a bejárati kapuval.
Az elkészült 16 családi ház máig eredeti pompájában díszeleg, a kerítéseken pedig ott szerepelnek a tervezők nevei, így egy igazán egyedi, különleges látványt nyújt a környék. 1021 Budapest, Napraforgó utca 1-22. Fotó: György Mária Epreskert Ha Pesten sétálnátok, és egy igazán izgalmas, alter helyet vennétek célba, a Városliget helyett keressétek fel a szobortemetőként is emlegetett Epreskertet. Budapest tavas utca. Nevét onnan kapta, hogy 1882 előtt egy elvadult eperfaliget állt a helyén, majd az 1870-es években különböző műtermek jöttek létre a területen. Többek között Huszár Adolf is kapott itt telket, hogy elkészíthesse Deák Ferenc szobrát a politikus Kerepesi temetőben fölépített mauzóleumába. 1921 óta a mai Magyar Képzőművészeti Egyetemhez tartozik, annak szobrász és festő műtermeinek ad otthont jelenleg, illetve kiállítások és egyéb rendezvények is színesítik a kert életét. A teljesen rendszertelenül elhelyezett régi és új szobrokkal teli kertben egészen szürreális élmény végigsétálni, és visszatérni is ajánlott, hiszen folyamatosan változik a felhozatal.
Dunaújváros 413, 81 ezer Ft/m² Fejér megye 537, 74 ezer Ft/m² Ez az ingatlan 566, 04 ezer Ft/m² Az átlagárat a 40-79 m² közötti, felújított, közepes állapotú, felújítandó, jó állapotú, új parcellázású, átadott, befejezetlen, ismeretlen állapotú eladó lakások ára alapján számoltuk ki. A lakások m² árába az alapterületen kívül az erkély 50%-át is beleszámítjuk. info
A magyar költészetben Füst Milán "kozmikus szomorúsága" és a "világhiánytól" szenvedő József Attila áll Pilinszky Jánoshoz legközelebb. Később a háború cezúrát húzott pályáján: az 1946-tól írt versek – a Harmadnapon, a Rekviem (1964) és a Nagyvárosi ikonok (1970) című kötetek – világának középpontjában már a koncentrációs táborról (az emberiség "egyetemes botrányáról") szerzett tapasztalatok állnak. Legnagyobb költeményei ( Harbach 1944, 1946; Négysoros, 1956; Harmadnapon, 1959; Apokrif, 1956) apokaliptikus látomások, amelyekben az idő megállt, örökös jelenné lett a múlt. A KZ-láger az emberi létezés tragikumának és (egyúttal) a bibliai szenvedéstörténetnek válik szimbólumává: a táborok foglyainak szenvedése Krisztus kálváriájának tömegméretű megismétlődése. Az Apokrif, melynek nyelvi összetettsége és hőfoka Vörösmarty Előszó című költeményéhez hasonló, a világháború élményét és az utolsó ítélet látomását, a tékozló fiú és a Megváltó történetét vonatkoztatja egymásra. Ekkori versei a nyelvi sűrítés és feszültségteremtés rendkívüli teljesítményei; a legbanálisabb szavak is elementáris erővel hatnak; a szöveg fontos alkotóelemévé válik a csend, az elhallgatás.
(…) Sötét, örvénylő világának vízióit, amilyen például a Harbach 1944 című nagy verse is (…) szinte már nem is antropomorf, éppen azért művészileg oly problematikus háborús élménycsoport kifejezésére. " (Nemes Nagy 1992) A következő évben ezért a kötetéért Baumgarten-díjat kapott. Ösztöndíjjal Rómába és Svájcba ment, ahol egészen 1948-ig tartózkodott. A kommunista hatalomátvétel után hivatalosan egészen a forradalomig nem publikálhatott. Ez idő alatt a Szépirodalmi Kiadó korrektoraként dolgozott, és verses meséket írt. 1955-ben feleségül vette Márkus Anna festőművészt, de házasságuk nem volt hosszúéletű. 1956-ban a Magvető Kiadó lektoraként dolgozott, majd 1957-től haláláig az Új ember című folyóirat belső munkatársa volt. Itt jelentek meg elmélkedései és művészeti kritikái. Pilinszky János 1969-ben. Forrás: Fortepan / Hunyady József Második verseskötete, a Harmadnapon 1959 szeptemberében jelenhetett meg. Az irodalmi életben egészen a '60-as évek végéig folyamatosan szerepelt. A központi hatalom viszonya és megítélése is folyamatosan enyhült a kötet felé.
Jöjjön Pilinszky János: Apokrif című költeménye. 1 Mert elhagyatnak akkor mindenek. Külön kerül az egeké, s örökre a világvégi esett földeké, s megint külön a kutyaólak csöndje. A levegőben menekvő madárhad. És látni fogjuk a kelő napot, mint tébolyult pupilla néma és mint figyelő vadállat, oly nyugodt. De virrasztván a számkivettetésben, mert nem alhatom akkor éjszaka, hányódom én, mint ezer levelével, és szólok én, mint éjidőn a fa: Ismeritek az évek vonulását, az évekét a gyűrött földeken? És értitek a mulandóság ráncát, ismeritek törődött kézfejem? És tudjátok nevét az árvaságnak? És tudjátok, miféle fájdalom tapossa itt az örökös sötétet hasadt patákon, hártyás lábakon? Az éjszakát, a hideget, a gödröt, a rézsut forduló fegyencfejet, ismeritek a dermedt vályukat, a mélyvilági kínt ismeritek? Feljött a nap. Vesszőnyi fák sötéten a haragos ég infravörösében. Így indulok Szemközt a pusztulással egy ember lépked hangtalan. Nincs semmije, árnyéka van. Meg botja van. Meg rabruhája van.
Izzó mezőbe tűzdelt árva lécek, és mozdulatlan égő ketrecek. Nem értem én az emberi beszédet, és nem beszélem a te nyelvedet. Hazátlanabb az én szavam a szónál! Nincs is szavam. Iszonyu terhe omlik alá a levegőn, hangokat ad egy torony teste. Sehol se vagy. Mily üres a világ. Egy kerti szék, egy kinnfeledt nyugágy. Éles kövek közt árnyékom csörömpöl. Fáradt vagyok. Kimeredek a földből. 3 Látja Isten, hogy állok a napon. Látja árnyam kövön és keritésen. Lélekzet nélkül látja állani árnyékomat a levegőtlen présben. Akkorra én már mint a kő vagyok; halott redő, ezer rovátka rajza, egy jó tenyérnyi törmelék akkorra már a teremtmények arca. És könny helyett az arcokon a ráncok, csorog alá, csorog az üres árok. Az Apokri f műfaja gondolati költemény. Hangulata baljós, végzetes, katasztrófát sugalló, ugyanakkor prófétáló elragadtatás érződik benne. Stílusa változatos, a nyelvhasználat nem tér el a mindennapi beszédtől, a hangnem viszont hol emelkedett, patetikus, hol érzelmi hullámzás figyelhető meg.