Csalog Gábor koncertjeit legalább két évtizede látogatom, de csak most sikerült némileg megértenem, mi adja különlegességüket. Ezt a szalonzenélés fogalmával tudnám körülírni, még akkor is, ha műsorán olyan roppant súlyú darabok hangzottak el, mint Beethoven két kései szonátája ( A-dúr, op. 101., illetve c-moll, op. 111. ). Csalog estjei nem hasonlíthatók egy klasszikus virtuóz programjához. A látszólag szakrális külsőségek inkább baráti találkozóra vallanak, a végsőkig elsötétített terem, a kotta az állványon és a kislámpa oldalt. De talán nem is szalon ez, hanem amolyan zenés irodalmi est, és aligha véletlen, hogy ezúttal is szép számmal jelentek meg olyanok, akiket Karl Mannheim "szabadon lebegő értelmiséginek" nevezett. Csalog szinte nem is műveket ad elő, hanem a művek közegét reprezentálja; kicsit emlékeztetett a helyzet arra, amit Thomas Mann írt le, midőn Adorno (zenei szaktanácsadója a Doktor Faustus írásakor) egyszer eljátszotta neki az op. 111-es szonátát. Csalog a műsorfüzetben megadja értelmezése alapjait (mely részben egybevág Adornóéval): "Töredékesség, tömörítettség és monumentalitás, ziláltság, kopárság, és néhol minden jólfésültséget félredobó kényszeres, időnként hisztérikus kifejezésvágy; a szélsőséges indulatok, melyek hol ujjongásként, hol őrjöngésként hatnak. "
Műsor: Csalog Gábor: A felső fény - 5 dal Weöres Sándor verseire – bemutató Sáry László: Öt melankolikus ének (részlet: 5. Oh Du milder Herbst) Sáry László: Tango - zongorára Kurtág György: Három régi felirat Op. 25 Leonard Bernstein: I hate music! Charles Ives: Harpalus / Serenity / Songs my mother taught me / Qu'il m'ira bien / Rosamunde / The Housatonic at Stockbridge / A Night Song Közreműködik: Csővári Csilla - szoprán Csalog Gábor - zongora A felső fény című, Weöres Sándor -versekre írt dalciklusomban a zene kapcsolódása a filozofikus szövegekhez bennem rejtett szálakon Nádler István képeinek transzcendens világát is felidézi. E mestertől ráadásként képeket is kapunk a zene mellé a koncertre. A nagy magyar szerzők, Kurtág György és Sáry László zenéi mellett, kiknek művein felnőttem, Csővári Csillá val, a Magyarországon ritkán hallható énekesnővel műsorra tűzzük még Bernstein üdén naiv, gyermekien filozofikus rövid ciklusát is. Végül különleges kedvencem, Charles Ives dalaiból válogattunk.
Az Arcus Temporum keretében ad koncertet Keller András együttese, mely május 16-án élőben követhető a Concerto Budapest és a Papageno felületein. Az Arcus Temporum "időívéhez" idén térbeli távolság is társul, méghozzá nemcsak az online közvetítés révén, hanem azért is, mivel a pannonhalmi fesztivál szellemisége most kivételesen Budapestre települt, még ha csak egy koncert erejéig is. A program egyik kompozíciójának címéből kölcsönözve a szót, ez hát egyfajta metamorfózis lesz – ámde olyan, amely az Arcus Temporum lelkét és szellemiségét csorbítatlanul megőrzi majd. Erre garancia az elmúlt évek során művészeti vezetőként közreműködő Keller András, de éppígy Csalog Gábor személye is, s persze ugyancsak ezt szavatolja a zenetörténeti korszakokon átívelő és azokat összekapcsoló, egymás mellé rendelő műsor. Így ezen a koncerten Vidovszky László 2015-ben bemutatott, eredendően dramatikus elemeket is alkalmazó, s most vibrafonos verzióban felhangzó Promenade -ja nyomában Messiaen Kvartett az idők végezetére című művének egyik tétele szólal meg, majd Bach billentyűs versenyműve következik.
Km. : Varga Oskar, Varga István, Csalog Gábor Bach, Mozart és Brahms kamaraműveiből Dvořak: Dumky-trió, op. 90 Ráadás-műsor Ebbe a félig nyitott, félig zárt, nyáron viszonylag hűvös helyiségbe csak a tücsök ciripelése hallatszik be (egy szomszédos baromfiudvar leghangosabb kakasát azért elköltöztetjük ilyenkor néhány napra... ) - sem városi zaj, sem a koncerttermek vagy stúdiók mesterkélt csendje nem zavarhatja az elmélyülést. A zenéléshez ideális szakrális légkör talán kézzelfoghatóbb, mint egy templomban - ilyen koncerthelyszín kevés van Magyarországon. A faluban pesti értelmiség is él - rejtőzködve, mint én magam is - de alapjában megmaradt a paraszti környezet. Fontosnak tartottuk, hogy a 150 éves épületet, bár koncertezésre alkalmassá tettük, eredeti formájában hagyjuk meg. 80 szék szolgál ülőhelyül a közönségnek. Általában nemcsak ezek telnek meg pestiekkel, környékbeli nyaralókkal vagy a falubéliekkel, de miután kitárjuk a pajta kapuit, sokan a kertből, a fűben heverve hallgatják a zenét.
Környékbeliek, Budapestről leruccanók, zömmel fiatalok. Ami vonzó a könnyűzenei jamekben, azt kulturált és szelíd formában megtalálták a látogatók, csak éppen Bach, Beethoven, Schumann zenéjével és sok Kurtággal tartalmassá téve. De előbb még néhány szó a környezetről. Mintha falusi ismerősünkhöz kirándulnánk - oldott, de mindig mértéktartó hangulat; beszélgetések a parasztudvaron; a szünetben pogácsa, a hangverseny után egy pohár bor. Úgy éreztük, barátok között vagyunk. És ez volt az alapvető benyomásom a művészekről, értsd: Csalog fiatal növendékeiről is. Vidáman komoly, keményen dolgozó, jó emberi-közösségi kapcsolatba került csapat volt ez az egyszerre előadóművész és házigazda fiatalság. Azt hiszem, olyan zeneakadémisták léptek föl, akik mind elkötelezett és dolgukat szeretettel művelő zenészekké formálódtak. A sok rövid Kurtág-darab közben mind ott szorongtak a dobogón vagy az előtte álló székeken, s úgyszólván percenként váltogatták egymást, így igazi ciklus vált az apró zenei gondolatokból.
(BMC Records, BMC CD 123) 2008: Kurtág György: Játékok 2. (BMC Records, BMC CD 139) Díjak, kitüntetések: 2003: Liszt-díj 2012: Artisjus díj
Kerék Margit önszántából adta el azokat, hogy a befolyt pénzből márvány síremléket emeljen asszonyának. Mikor az kész lett, meghalt ő is. Források: Fedák Sári: Útközben, Beszélgetés a barátommal - Szőllősi Zsigmond, Budapest, 1929 Bános Tibor: Aki szelet vet... - Magvető Könyvkiadó, Budapest 1986 Vörös Tibor: A Fedák - Háttér Lap- És Könyvkiadó, Budapest 1990 Bognár Tibor (szerk. ): "Te csak most aludjál, Liliom", Fedák Sári emlékiratai - Magyar Ház, Budapest 2009 Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet: színházi adattár
Fedák Sári (Beregszász, 1879. október 26. Budapest, 1955. május 25. ) az egyik legismertebb és legsikeresebb magyar színművésznő, énekesnő-primadonna volt. Rákosi Szidi színésziskolájának elvégzése után, 1900-ban a Magyar Színházban kezdte meg pályáját. Pályája során számos magyar és külföldi színházban fellépett. Többek között szerepelt a... bővebben Utolsó ismert ár: A termék nincs raktáron, azonban Könyvkereső csoportunk igény esetén megkezdi felkutatását, melynek eredményéről értesítést küldünk. Bármely változás esetén Ön a friss információk birtokában dönthet megrendelése véglegesítéséről. Igénylés leadása Eredeti ár: 5 499 Ft Online ár: 5 224 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 522 pont 3 990 Ft 3 790 Ft Törzsvásárlóként: 379 pont 4 299 Ft 4 084 Ft Törzsvásárlóként: 408 pont 4 990 Ft 4 740 Ft Törzsvásárlóként: 474 pont 4 999 Ft 4 749 Ft Események H K Sz Cs P V 27 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 31
Te csak most aludjál, liliom... - Fedák Sári emlékiratai - m "Te csak most aludjál, Liliom…" · Bognár József (szerk. ) · Könyv · Moly Te csak most aludjál, liliom... - Fedák Sári emlékiratai - k Ajánlja ismerőseinek is! Kiadó: Magyar Ház Kft. Kiadás éve: 2009 Kiadás helye: Budapest Nyomda: Demax Nyomdaipari Kft. ISBN: 9789639335615 Kötés típusa: fűzött kemény papír kiadói borítóban Terjedelem: 623 Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 15. 00cm, Magasság: 23. 00cm Kategória: Bognár József - "Te csak most aludjál, Liliom... " Mások ezt is megvették mellé Bognár József Az Ön ajánlója Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla... Fedák Sári és a kommunizmus Sári gábor Bödőcs tibor jegy eladó billy Egy gésa emlékiratai Apple telefon függetlenítés android Invitel adótorony - Szigetszentmiklós Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezhet, amivel elfogadja az Adatkezelési tájékoztató ban foglaltakat. Te csak most aludjál, liliom... - Fedák Sári emlékiratai - k
Hiszen például az ultiban a "fedáksári" a legutolsó, a végső, a mindent felülmúló kontra neve. Fedák Sári egész életében vérbeli primadonnához méltóan állandó beszédtéma volt, hol szerepei, hol magánélete okán. De nemcsak sikerekben és rajongó szeretetben volt része, hanem kudarcokban, ellene irányuló gyűlöletben és börtönbüntetésben is. Az 1945-ben berendezkedő új hatalom háborús bűnösnek nyilvánította. Alaptalan vádaskodások áldozata lett. Pedig csak két bűne volt, az őszintesége s a hazaszeretete. Kiszabadulása után a Nyáregyházára kitelepített művésznő magányában írta meg… ( tovább) A következő kiadói sorozatban jelent meg: Magyar Ház könyvek >! Ezt a véleményt a Nemzeti Újság is osztotta: az 1919. december 9-én kiadott lapszámban úgy vélték, hogy a díva nemzetiszínű hazafiságán "akkora folt esett a májusi [valójában áprilisi – G. ] toborzáson, hogy azt még a János vitéz pattogó karikása és kérkedő fütyörészése se tisztítja meg, ha van még egy csöpp önérzet a »Király utcai múzsa templomának« látogatóiban".
Erős színpadi jelenléte által új színt hozott az operett műfajába, a temperamentumos, talpraesett nő megtestesítőjét. Elsöprő sikert aratott Huszka Jenő Bob hercegében, majd Kacsóh Pongrác személyére írt János vitézében; ez utóbbiban saját maga tervezte jelmezben játszotta Kukorica Jancsit. A daljáték hatszáznyolcvankilenc előadása közül ötszázhetvennégyben lépett színpadra. Extravaganciája párját ritkította; övé volt az egyik első automobil Budapesten, amelyet saját maga vezetett – majd végül édesapjának, Bereg vármegye tisztifőorvosának ajándékozott. A hat nyelven beszélő sztár évekig Berlinben, Bécsben, Londonban, Párizsban és az Egyesült Államokban lépett fel. Németországban a nagy színházújító, Max Reinhardt társulatában játszott, aki hosszú távú szerződést is ajánlott a néhány hónap alatt németül kiválóan, szinte akcentus nélkül megtanuló színésznőnek. Fedák azonban nem maradt; hazatérve prózai darabokban is játszott. 1919-ben a Tanácsköztársaság lelkes hívének mutatkozott, emiatt Bécsújhelyen börtönbe került.