Egyasszony / Tenki Réka / Fotó: Tiszeker Dániel − Tavaly egy inter jú ban azt mondtad, volt olyan, hogy az Egyasszony kilencszer ment egy hónapban, és azt – az egyéb nehéz szerepeid mellett – nem bírtad. Most hányszor játszod? − Szépen beállt havi négyre, ami pont ideális. − Mennyit változott az előadás a kezdetek óta? − Ezt nem látom kívülről, de úgy érzem, már egészen más viszonyban vagyunk az előadással, mint a kezdetekkor. Azt mondhatom, hogy most már nem az előadás irányít, hanem én irányítom az előadást. Az biztosan változott, hogy már tudom, hogyan kell kezelni az emberekre gyakorolt hatását. Előadás után ismeretlen emberek odajönnek hozzám, és elmondják a legmegrázóbb élményüket, amivel eleinte nem tudtam mit kezdeni, mert személyes felelősséget éreztem abban, hogy valamilyen megoldást nyújtsak nekik. De az eltelt idő megmutatta, hogy nekem semmi dolgom nincs ezekben a helyzetekben, nem is tudnék tanácsot adni, csak végighallgatom az embereket. Tenki reka egy asszony na. Örülök, hogy eljönnek, megnézik az előadást, és adhatok nekik ezzel valamit.
Nincsenek nagy igényeim. Hogyan élte meg a pandémiás időszak első évét Tenki Réka? Az alábbi videóból kiderül: Azt mondtad egy korábbi interjúban, hogy az Egyasszony életed egyik legmeghatározóbb előadása. Számon tartod, hogy hányszor játszottad eddig? Igen, ezt azért számolja az ember. Monodrámánál, ha 150 előadáson túl vagyunk, az már egy nagyon jó szám. Mi ezt már meghaladtuk, szóval büszke vagyok. Ennyi előadás után is képes vagy ugyanazzal a lelkesedéssel és beleéléssel a színpadra állni? Nem unsz rá? Nem, egyáltalán nem. Szerencsére minden néző és minden előadás más. Mindig tanulok bizonyos szakaszokból, hogy hogyan fejlődik egy előadás és én is. Azért azt nem lehet megspórolni, hogy 1 óra 20 percen keresztül egyedül vagyok. Ilyenkor csak magamra számíthatok, egy pillanatig sem kapcsolhatok ki, emiatt mindig fenntartja az izgalmat és az érdeklődést. Tenki reka egy asszony 20. Mindig újabb és újabb feladatokat hoz, amiket nem is várna az ember. Ahogy én is változtam ezalatt a hét év alatt – amióta játszom –, úgy az előadás is.
Mintha csak egy titkos társaságról beszélnénk, olyan nőkről, akikkel feldolgozhatatlan események esnek meg, de nincs kinek elmondaniuk, így elmondják egymásnak. A színpadon a főszereplő Éva egy szűk fekete-fehér térben ül, körben a kórházi várótermekből ismert sorba állított műanyag székek, a padló fekete-fehér kockás, a háttérben egy orvosi paraván adja a takarást, a főszereplő vissza-visszatér felhúzni a zenélő gyerekjátékot, ami minden felhúzás után egyre fájdalmasabban és szomorúbban zenél, a hideg kiráz tőle. Egyasszony immár századszor – Interjú Tenki Rékával. Minimalista, mégis történeteket és élethelyzeteket teremtő díszletet tervezett Kálmán Eszter (nemrég a Nosferatuban is látványorgiával és szöveg nélkül mesélt). Éva élete évekre ebbe a szűkös, nyomasztó, fullasztó térbe szorul, próbálja, de nem tudja elhagyni ezt a világot, vissza-visszatér a hideg neonfénybe. Mindig jelen időben mondja, mi történik vele, ami annyira felfoghatatlan, hogy a főszereplő még az elbeszélt éntől is kis távolságot tart, nincs se vádaskodás, se személyeskedés.
EGYASSZONY 16+ A darabot a nagysikerű Pétefy-Novák Éva által írt blogból, majd a nemrég megjelent könyvből jött létre, amelyet Tasnádi István alkalmazott színpadra. Az előadást Paczolay Béla rendezi. Péterfy-Novák Éva majd minden orvostól azt a diagnózist kapta, hogy kislánya a születés során vált súlyosan mentálisan sérültté. A kislány hét évvel élte túl a diagnózist, édesanyja pedig harminc évvel a történtek után döntött úgy, hogy blogbejegyzésekben megírja együtt töltött éveiket. A megrázó őszinteségű blogból könyv született, a könyvből pedig színházi előadás. Mácsai Pál a könyvről ezt nyilatkozta: "Minden élet impozáns, ha őszintén mesélik el. Ez a könyv hű tükre a valóságnak. Egyasszony – Tenki Réka előadásában - YouTube. Se letenni, se elfelejteni nem lehet. " Az Egyasszony igaz történet az élet fájdalmas titkairól, amelyekről nem szokás beszélni. Tragikus és egyben felemelő példázat, melynek különlegessége, hogy bár a rettenetet beszéli el, mégis rendíthetetlen életöröm sugárzik belőle. Színpadra alkalmazta: Tasnádi István Díszlet-jelmez: Kálmán Eszter Zeneszerző: Barabás Béla Plakát: Csáfordi László Rendező: Paczolay Béla Producer: Orlai Tibor
Ilyenkor az volt a szokás a régi arisztokrata családokban, hogy a legidősebb katonának állt, a másodszülöttből köztisztviselőt neveltek, a legifjabb meg elment papnak, hiszen számíthatott rá, hogy mágnásként egyszer még püspök is lehet belőle. (A legidősebb Lászlót, mint Kossuthhoz átállt őrnagyot a szabadságharc után Haynau elsőnek végeztette ki. Öccse volt a nagyszerű festőművész, Mednyánszky László apja). Cézár jó katolikus volt, de rebellis lelkületű fiatalember, aki végül nem tudott megbékélni a papi nőtlenség emberpróbáló kritériumával. Mint oldott kéve film. Németh László, a Mint oldott kéve első méltatóinak egyike megírta kritikájában, hogy egy ennyire összetett történetet nehéz egységes egésszé gyúrni, de Sárközi György példája mutatja, hogy nem lehetetlen. Tehát nem klasszikus értelemben vett történelmi regényt veszünk a kezünkbe, a hangsúly legalább ennyire a lélek vívódására esik.
A báró Mednyánszky család három fiatal fia (Eduárd, László és Cézár) életének történéseit mutatja be az 1848/49-es forradalmi események és a bukást követő megtorlás tükrében. A bárói család földbirtoka egyben tartása érdekében úgy dönt, hogy legkisebb fiuk, Cézár pap lesz. Eduárd az államgépezetben tevékenykedik, a katonatiszt Lászlóé marad a birtok. A kamasz Cézár beleszeret unokahúgába, Hedvigbe, aki viszont Bécsben egy bálon magába bolondítja Lászlót. Cézár a hercegprímástól haladékot kap pappá szentelése előtt, döntse el saját maga, vállalja-e a hivatást, s a később várható magasabb egyházi méltóságot. A 19 éves novícius hirtelen támadt lehetőséget kihasználva, megmérgezi magát, de sikerül megmenteni az életét. Mint oldott keven. A családi kastélyban lábadozó Cézár újra találkozik Hedviggel, aki ridegen visszautasítja közeledését. Így a fiút pappá szentelik… Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Szabad Föld (1983. április 1. ) Források [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] Wie eine verwehte Garbe a oldalon (németül) Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Wie eine verwehte Garbe című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul.
A MEK-ben található kapcsolódó dokumentumok