Irodalom [ szerkesztés] szerk. : Binder-Budai-Kátay-Nyerges: Fertőző betegségek, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1981 ISBN 963-240-693-1 Külső hivatkozások [ szerkesztés] Kempelen Farkas Felsőoktatási Digitális Tankönyvtár Dr. Lakos András - Kullancsbetegségek ambulanciája Archiválva 2008. január 10-i dátummal a Wayback Machine -ben Online Encyclopedia:RELAPSING FEVER (angol)
PPT - Hepatitis-A, -B és -C vírusok PowerPoint Presentation, free download - ID:4611145 Download Skip this Video Loading SlideShow in 5 Seconds.. Hepatitis-A, -B és -C vírusok PowerPoint Presentation Hepatitis-A, -B és -C vírusok. - Géntechnikák laboratóriumi gyakorlat - Készítette: Szabó Mónika. Hepatitis fertőzés.
A kórokozó kétféle úton kerülhet át az emberre: 1. A coxalis folyadékot a bőrbe dörzsölve. 2. Egyes fajoknál már a csípés közben, nyál útján. Az emberből táplálkozó óvantagok (Ornithodorosok) a trópusokon jellemzően vályogházak repedéseiben rejtőznek, éjszaka táplálkoznak és táplálkozás befejezése után azonnal elhagyják az embert. A fertőzést kisemlősökből viszik át az emberre. A fő gócpont Afrika trópusi területein van, kisebb területeken előfordul Elő-Ázsiában, Észak-Afrikában, Dél-Európában, Közép- és Dél-Amerikában, valamint Kanada és az USA nyugati területein is. A Közel-Keleten a kórképet "karavánszeráj-láznak" is nevezik. Hazánkban a második világháború alatt fordult elő nagyobb számban. Klinikum [ szerkesztés] A lappangási idő 3 és 15 nap között változik, leggyakrabban 8 nap. Hirtelen magasra szökő láz az első tünet. A betegnek fejfájása, szédülése, izomfájdalma, gyakori hányása is lesz. A bőr vörösessé, majd sárgássá válik. Múmia révén fejtették meg a hepatitis B ősi változatának genetikai kódját » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A máj és a lép megduzzad. Az első láz idején a nyakon és a mellkason kiütés jelenhet meg.
A toronyból pompás kilátás nyílik a belvárosra. A Mihály-kaputól balra látható a kettős városfalmaradvány, a Lőportorony és az egykori vizesárok. A belépőjegyek a Vörös Rák gyógyszerészeti múzeumba is érvényesek. Az Országgyűlés épülete Mikor a mohácsi csata után a törökök elfoglalták Budát, I. Ferdinánd magyar király úgy döntött, hogy a magasabb hivatalokat biztonságosabb helyre, Pozsonyba költözteti. MTVA Archívum | Épület - Pozsony - A Magyar Királyi Kamara épülete. Így került Pozsonyba a Magyar Királyi Kamara, amely Magyarország legfelsőbb pénzügyi szerve volt. Miután a kamara elköltözött Pozsonyból, 1802 és 1848 között itt ülésezett a magyar országgyűlés. Segner-kúria A Segner-kúriát a 17. században Andreas Segner gazdag kereskedő építtette. Északi reneszánsz stílusban épült és homlokzata gazdagon díszített. A kúriában született Johann Andreas Segner, a híres feltaláló, orvos és fizikus. A Vödric-pataknál lévő családi malomban próbálta ki annak a vízikeréknek az első példányát, melyet később róla neveztek el. Zichy-palota A feltűnően elegáns, szigorúan klasszicista homlokzatú Zichy-palotát 1775 táján gróf Zichy Ferenc építtette.
Leglátványosabb eleme az együttes délnyugati részén emelkedő, kissé szabálytalan négyzet alaprajzú, négyszintes, a sarkain tornyokkal erődített belső udvaros palota, déli, Duna felé nyíló bejáratánál a Dísz térrel. Ettől délre a Lipót udvar található, amelyet keletről a gótikus Zsigmond-kapu zár le. Pozsony történetének legfontosabb vonatkozásai közt ki kell emelni országgyűlés szerepét. Az első pozsonyi országgyűlést Zsigmond király 1402-ben hívta össze. A török magyarországi térhódítása miatt az 1536. évi országgyűlés kimondta, hogy a magyar kormány székhelye, az ország fővárosa Pozsony legyen. A 16. század közepétől 1848-ig gyakorlatilag be is töltötte a Magyar Királyság fővárosának szerepét. Itt történtek a királykoronázások, melyeknek helyszíne a Szent Márton-dóm volt. Barangolás a pozsonyi várban - Helló Magyar. A pozsonyi Szent Márton-dóm. Fotó: Mayer Jácint Az óváros városfallal körülhatárolt, műemlékekben gazdag. A sok történelmi épület közül a ferences templom, a klarisszák temploma, a koronázási templom, a prímási palota, az óvárosháza, a jelenlegi elnöki palotaként szolgáló Grassalkovich-kastély és a városkapu megtekintése mindenképpen ajánlott.
1797-ben a franciák elfoglalták a várost. December 26-án itt kötötték meg a pozsonyi békét. 1809 július 14. Davoust francia tábornok csapatai a várost és várat bombázás után megszállták és csak a békekötés után, november 19-én vonultak el. 1811-ben a vár és a város egy része a katonák vigyázatlansága következtében tűzvész áldozata lett. 1840-ben Pozsony és Szentgyörgy között indult meg az első magyar lóvontatású vasút. 1848. április 7-én itt alakult meg az első felelős magyar minisztérium. A várost Béccsel (1848) és Pesttel (1850) összekötő vasút megépítésének eredményeként a 19–20. sz. fordulójára Magyarország második legnagyobb ipari központja lett. Pozsonyt a trianoni békeszerződés Csehszlovákiához csatolta. A pozsonyi diéták a reformkorban - Pozsonyi Kifli. A változások ellen tüntető pozsonyiakat 1919 februárjában az új hatalom sortűzzel tizedelte meg. Pozsony (szlovákul Bratislava) ma a Szlovák Köztársaság fővárosa, egyben az ország kulturális, kereskedelmi és ipari központja. Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát.
Amikor 1052-ben, III. Henrik serege ostromolta a várat, egy Zotmund nevű katona a Dunán horgonyzó ellenséges hajókat megfúrta, és elsüllyesztette. Őt mi Búvár Kundként ismerjük. Cseh, német, majd a tatár hadaknak is sikeresen ellenállt. A tatárjárás után hatalmas lakótornyot és egy őrtornyot is emeltek a palota helyén. Az őrtorony átépítve ma Koronatorony néven ismert. 1265. október 25-én Přemysl Ottokár cseh király a várban jegyezte el IV. Béla magyar király unokáját, Kingát (Kunigundát). 1296-ban III. András Pozsonyt szabad királyi várossá tette, a vár 1312-től Károly Róbert kezében volt. Kedvező fekvése miatt Luxemburgi Zsigmond magyarországi székhelyévé tette. Külső várfalakat és két ágyúbástyát, gótikus stílusú palota-együttest építtetett. Ennek Dunára néző oldala volt a magyar király rezidenciája. Ekkor épült az ún. Korvin-kapu is, amit tévesen Mátyás királynak tulajdonítanak. Az első pozsonyi országgyűlést 1402-ben tartották a várban. 1429-ben Luxemburgi Zsigmond, magyar és cseh király akit időközben német-római császárrá választottak, Pozsonyba hívta össze a birodalmi országgyűlést.
A Városháza falán pedig az a kép látható, amelyet a legenda szerint maga az ördög festett. Prímás-palota Szlovákia egyik legszebb klasszicista palotáját Batthyány József bíboros és esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása építtette. A palota Tükörtermében írták alá 1805-ben az austerlitzi csata után a pozsonyi békét. A palotában található az az értékes gobelinsorozat, mely Leandrosz és Heró szerencsétlen szerelmét meséli el, és amelyet ma pozsonyi falikárpitokként ismer a világ. A palota ma múzeumként látogatható. Ferencesek temploma és kolostora A ferencesek Angyali üdvözlet templomát a nem hiteles források szerint IV. László magyar király építtette. III. András magyar király személyesen vett részt 1297. március 25-én a templom ünnepélyes felszentelésén. A templom gótikus stílusban épült, viszont homlokzatát később barokk stílusban átépítették. Kandi Kandi az utóbbi években a pozsonyi korzó érdekessége és elválaszthatatlan szimbóluma lett. Híre szinte az egész világon elterjedt. A Kandi egy egyszerű kis emberke, aki napjait kíváncsi nézelődéssel tölti, gyönyörködik a környezetben és a szép lányokban.
1552–1784 között a várban őrizték a Szent Koronát. 1620-ban Bethlen Gábor seregei elfoglalták a várost. 1626. december 20-án itt kötötte meg a békét Bethlen és a császár. A Wesselényi-féle összeesküvés elnyomása után, 1674-ben Ampringen János Gáspár kormányzósága idején itt működött a protestánsok elnyomásának hírhedt eszköze, az ún. Pozsonyi vértörvényszék, amely protestáns lelkészeket gályarabságba küldött. 1683. július 29-én a város alatt győzte le Lotaringiai Károly herceg a Duna bal partján előrenyomuló Thököly Imre seregét. 1687-ben az itteni országgyűlésen ismerték el a rendek a Habsburg család örökös királyságát. A Habsburgok a belsővárat reprezentatív palotává építették ki. 1753-ban építették az országházat. 1776-ban nyílt meg az új jogakadémia s készült el a színház, 1780-ban indította meg Ráth Mátyás az első magyar hírlapot, a Magyar Hírmondót. II. József alatt a város nagy kárt szenvedett amiatt, hogy a kormányhivatalokat Budára helyezték át. De már II. Lipót alatt 1790-tól újra virágzásnak indult.