Töltődik, kérjük várjon
Iratkozzon fel hírlevelünkre! Értesüljön elsőként legfontosabb híreinkről! TERMÉKAJÁNLÓ Napi horoszkóp: a Nyilast a munkahelyén betámadják, a Bak kezd anyagilag helyrejönni, de a szerelem terén is újabb lendületet kaphat a sorsa Íme a 3 legbiztosabb házi praktika a muslincák ellen A fiú két nappal a megismerkedésük után megkérte a kezét.
A kisfiú mostohája, Polcz Erika 2017 januárjában halt meg szintén súlyos betegség következtében. Halálbiznisz, avagy ez történhet a testünkkel a halálunk után A halál mint jelenség mindenki fejében él valamilyen megfoghatatlan formában. Ez jelentheti a túlvilági életbe vetett hitet, az elmúlástól való félelmet vagy épp a holttest feletti végrendelkezést. Mi ez utóbbival fogunk foglalkozni, körbejárjuk, hogy milyen utat tehet meg az ember a halála után. Eltemették Baló György újságírót Végső nyugalomra helyezték Baló György Pulitzer-emlékdíjas, Prima Primissima Díjas újságírót, televíziós műsorvezetőt szombaton Budapesten. Velvet - Blogok - Daróczi Dávidot nyitott koporsóban ravatalozzák. Megszólalt Koós János özvegye, Dékány Sarolta Dékány Sarolta és Koós János 48 évig éltek boldog házasságban, de végül nem tudtak elbúcsúzni egymástól. Az özvegy a Borsnak adott először interjút, megtörten mesélt férje haláláról. Eltemették Tandori Dezsőt Családtagjai, barátai, pályatársai és tisztelői végső búcsút vettek Tandori Dezsőtől a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben kedden Budapesten.
A jogászok állítják: végrendelet ide vagy oda, törvények szabályozzák, hol lehet szélnek ereszteni az elhunyt hamvait. A jogszabály szerint, ha a szétszórásra megjelölt terület tulajdonosa hozzájárul, nincs akadálya a szertartásnak. Nehéz betartani a szabályokat abban az esetben, ha a megboldogult a tengerben, távol a partoktól szeretne békében nyugodni. A szakember azt mondja, inkább ne verjük nagy dobra látogatásunk célját és csendesen, minél szűkebb körben vegyünk búcsút hozzátartozónktól. Csényi Ákos kőfaragó szerint leáldozóban van a műköves sírok ideje. Manapság grátniból készít leggyakrabban síremléket. A legkülönlegesebb megrendelése egy teljes motorbicikli volt gránitból. Legdrágább munkájáért pedig közel három millió forintot fizettek. Régen karácsonyfát is állítottak a sírokra. A kertészmérnök végzettségű Varga József azt is hozzátette: nívós megoldást kínálnak a csupán növényekkel beültetett sírok. – Ezeket az élő műalkotásokat nem szabad összekeverni a palántázással. Nyugat-Európa, Amerika temetőiben gyorsan terjednek a rendkívül körültekintően megtervezett, évszakonként más és más vizuális élményt nyújtó botanikai remekművek.
Giacomo Puccini: A Nyugat lánya Puccini 1907-es New York-i útja során látta David Belasco darabját, s döntött az operaszínpadon némileg szokatlannak ható vadnyugati szerelmi történet megzenésítése mellett. A színházi alapanyag jó választásnak bizonyult, a hatásos történet biztos kézzel vezeti a nézőket a végkifejlethez. Minnie karaktere is jól illeszkedik a Puccini-hősnők sorába: a szerelem, szenvedély vezérli, és ezért az életét sem fél kockára tenni. A művet az Oroszország- és Európa-szerte foglalkoztatott Vasily Barkhatov rendezésében láthatják az Operaház színpadán.
Az ősbemutatón készült fotók velejéig naturalista színpadi világot tárnak elénk, s az azóta létrejött előadások zöme ezt a képi világot és értelmezési síkot variálja anélkül, hogy igazán eredeti ötlettel tudná gazdagítani a műről kialakult képünket. A radikális rendezői átértelmezésre is kevés kísérlet történt (itt Andreas Homoki produkcióját jegyezhetjük fel), de olyan előadásról, ahol A Nyugat lánya a librettó előszavával összhangban valóban az "erkölcsi megváltás drámája"- ként szólalt volna meg, mindeddig nincs tudomásom. Domingo – Ch'ella mi creda Kísérletezéssel éppen a Metropolitan sem vádolható: ha nem is az 1910-es díszletek között játssza most a darabot (mint tette azt egy jelenettel 2008-ban, a színház fennállásának 125 éves évfordulóján – elgondolkodtató Carusót és Domingót ugyanabban a díszletben és jelmezben látni…), az évforduló alkalmából mégsem állt elő új produkcióval, hanem Giancarlo Del Monaco 1991-es színpadra állítását frissítette fel. A rendezés ismerhető a bemutató környékén készült DVD-ről – a friss szereposztás kedvéért azonban most is érdemes bekapcsolnunk rádiókészülékeinket, vagy a még teljesebb élmény kedvéért elzarándokolni az élő HD-közvetítés vetítésére.
Puccini azonban leveleinek és mások visszaemlékezéseinek tanúsága szerint aggodalmaskodott: eddig jószerivel minden operája megbukott az ősbemutatón, hogy aztán rövidesen főnixként támadjon fel – mit kezdjen most ezzel az egy csapásra beütött hatalmas sikerrel? Nem fog-e hamar kimúlni a lelkesedés – nem szólt-e az inkább a szerző jól csengő nevének és a pre-hollywoodi pompával kiállított előadásnak, mintsem a mű igazi újszerűségének és emberi mélységének? A III. felvonás díszlete Az aggodalom sajnos megalapozott volt: a nagyon sikeres első bemutatókat valahogy sehol sem követi hosszú széria, és a reprízek is elmaradnak – a bűvös százas előadásszámot a legritkább esetben tudja elérni A Nyugat lánya egy-egy színház statisztikájában. A Magyar Állami Operaház büszkén mondhatja, hogy a hetvenes évekig lépést tartott a Metropolitannel: utoljára 1972-ben játszották a darabot (a pár évvel korábbi felújítást a Házy Erzsébet–Ilosfalvy Róbert páros neve fémjelezte), összesen hetvennégy alkalommal került színre.
Ezeknek a daraboknak semmiféle speciális kötődése nincsen a Methez – a világon mindenfelé általánosnak mondható népszerűségük okán kerülnek színre ott is meglehetős gyakorisággal. Mi magyarázhatja hát, hogy a színház éppen "saját darabjával", az "első amerikai operával" bánik ilyen mostohán? Emmy Destinn és Enrico Caruso Az érvek persze jól ismertek, s az elmúlt évszázadban unos-untalan felsorolják őket, ha a Fanciulla relatív népszerűtlenségének okát kutatták. Mindenekelőtt a hanggyilkos címszerepet szokás emlegetni. Szopránok számára hírhedt próbatétel Minnie: Wagner rel, Richard Strauss -szal vagy épp Turandot tal sikerrel birkózó énekesnők sora riadt vissza a szólamtól. S amennyire nehéz a szerep, annyira hálátlan is: az opera egyetlen slágere, egyetlen igazi Puccini-áriája nem Minnie-é, hanem Rammerezé ( Ch'ella mi creda) – az abszolút női főszerepre épülő operában kevéssel a vége előtt a tenor aratja le a babérokat. De függetlenül a címszereptől: már maga a tény, hogy mindössze egyetlen áriát tartogat a mű, elbizonytalanítja – no, nem a közönséget, amely minden egyes színre kerülésekor nagy szeretettel fogadja az operát, hanem színházakat: nem jobb inkább biztosra menni?
Puccini 1907-ben New Yorkban ismerkedett meg az opera szövegkönyvének alapjául szolgáló művel, David Belasco western darabjával. A nagy gonddal, a különböző nyelvjárásokat is megőrizve olaszra fordított librettóból 1910-re lett zenemű, melyet a Metropolitan Operában mutattak be először. Nem sokkal később, 1912-ben a budapesti Operaház is műsorára tűzte a nagysikerű darabot. Az itthon ritkán játszott alkotást 47 év után, 2018. december 1-jén mutatja be vadonatúj rendezésben az Opera, ezúttal az Erkel Színházban. A Wagner, Debussy és Richard Strauss hatását mutató mű különleges helyet foglal el Puccini életművében, hiszen vidám befejezésével, független, életerős és életben maradó főhősnőjével kivételt képez. Lényegében az egyetlen női szerepet, Minnie-t – akit szokásától eltérően, de a karakter jelleméből fakadóan drámai szopránra írt a komponista – a két szereposztás szerint Bátori Éva és Rálik Szilvia énekli, a főbb férfi szerepekben Gaston Rivero és Boncsér Gergely (Dick Johnson, alias Ramerrez, a bandita), valamint Szegedi Csaba és Florin Estefan (Jack Rance, a seriff) hallható majd, de fellép többek között Balczó Péter és Bakonyi Marcell is.
Kiss Tivadar Joe, aranyásó........................................................ Kiss Péter Happy, aranyásó.................................................... Rezsnyák Róbert Jim Larkens, aranyásó........................................... Gábor Géza Billy Jackrabbit, indián............................................ Kőrösi András Wowkle, a felesége................................................ Sahakyan Lusine Jake Wallace, vásári énekes.................................. Káldi Kiss András José Castro, mesztic férfi....................................... Kiss András Cselekmény Első felvonás Az aranyásók egy hosszú nap után tábori kocsmájukban, a Polkában gyülekeznek. A csapos, Nick intézi az ügyeket, míg meg nem érkezik Minnie, a Polka tulajdonosa, akibe minden férfi szerelmes. Itt van Jack Rance is, a seriff, később megérkezik Ashby ügynök, aki a banditát, Ramerrezt keresi. Rance összeszólalkozik az egyik aranyásóval: mindketten biztosak benne, hogy Minnie az övék lesz. Vágyuk tárgya épp időben érkezik, hogy rendet teremtsen.
Illyés Borbála Történelmi Babaszobrai Pesterzsébeti Múzeum, 1201 Budapest, Baross u. 53. Nyitva: keddtől szombatig, 1018 óráig. Telefon: 0612831779, email: További programok