2020. 06. 13 08:19 Tegnap óta – ahogy megjelent – szinte minden beszélgetésben szóbakerülnek hazánk,, nagyjainak" vagyona. Nos mint megtudhattuk idén is Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója vezeti a magyarországi milliárdosokat felsoroló listát - derül ki A 100 leggazdagabb 2020 című kiadványból. A koronavírussal együtt fellépő válság szele eddig éppen csak, hogy megcsapta a magyar gazdagokat. Az idén 19. alkalommal megjelent A 100 Leggazdagabb magyar című kiadvány számításai szerint ugyanis összvagyonuk 4568, 1 milliárd forintra csökkent, ez 64, 9 milliárddal kevesebb, mint egy évvel korábban. A friss vagyonértékelés még nem tartalmazhatja a 2020-ban várható visszaeséseket, hiszen ennek alapja a cégek és magánszemélyek 2019-es eredménye - az pedig kifejezetten jó esztendő volt. De már figyelembe vegyék a pandémia következményeit - legalábbis a március és május között eltelt időszakra. A gazdasági hatások közül a nemzetközi és budapesti tőzsde árfolyamok zuhanása volt a legfeltűnőbb - így, és ezért csökkent több gazdag vagyona is.
Online Nyilvános a leggazdagabb magyarok listája Download Video Media A járvány okozta válság ellenére tovább nőtt A 100 leggazdagabb magyar vagyona. Az idei, huszadik összeállítás adatai szerint az összesített vagyon 5586, 7 milliárd forintot tett ki. Ugyanez az első, 2002-es kiadás összegzése szerint mindössze 632, 4 milliárd forint volt, a legutolsó, 2019-es adatok szerint pedig 4568, 1 milliárd. A Szakonyi Péter és csapata által összeállított lista első helyére idén Mészáros Lőrinc került, aki Csányi Sándort váltotta az élen. Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója első ízben 2011-ben került a vagyoni lista első helyére – Demján Sándort váltotta, és egy évtizeden át megőrizte vezető helyét. Mészáros Lőrinc vagyonának alakulása (év) milliárd forint 2014 7, 7 2015 8, 4 2016 23, 8 2017 120 2018 280 2019 296 2020 270 Mészáros Lőrinc vagyonát idén 455 milliárd forintra, Csányi Sándorét pedig 420 milliárd forintra becsülte a kiadvány. A harmadik helyen, 305 milliárd forinttal, Gattyán György, a negyediken Felcsuti Zsolt áll 246 milliárd forinttal.
Az ország legtehetősebb polgárai egy év alatt 890 milliárd forinttal gyarapították vagyonukat, így az összérték 2017 végére 4267, 4 milliárd forintra nőtt. A képet árnyalja, hogy a jelentős növekedésből Mészáros Lőrinc vagyongyarapodása egymagában 160 milliárdot, azaz a teljes 100-as kör bővülésének ötödét tette ki. Az egykori felcsúti gázszerelő ugyanis tavaly még csak az ötödik helyet foglalta el 120 milliárd forintos vagyonnal. A 2018-as állapot alapján több mint 42, 6 milliárd forint egy magyar milliárdos átlagvagyona. A szóródás persze most is nagy: a legújabb listára 8, 2 milliárdos vagyonnal lehetett bekerülni, míg az első helyen 320 milliárd forint becsült vagyonnal Csányi Sándor áll. A tavalyi ötödik helyről a másodikra ugrott fel Mészáros Lőrinc, aki 40 milliárd forintra közelítette meg az élen álló OTP-vezért. Csányi 2011 óta megszakítás nélkül vezeti a 100 leggazdagabb éves listáját. A képzeletbeli dobogó harmadik helyén a közelmúltban elhunyt Demján Sándor állhatna 260 milliárdos vagyonnal, míg a negyedik Gattyán György 240 milliárddal.
A leggazdagabb magyar az interjúban beszélt vagyonosodásáról, cégbirodalmáról, a válság hatásáról is. Kérdeztük banki-, és agrár befektetéseiről, válásáról, új kapcsolatáról. (Borítókép: Mészáros Lőrinc. Fotó: Kaszás Tamás / Index) Magyar gazdaság Idén tizennyolcadik alkalommal jelent meg "A 100 leggazdagabb" című összeállítás. A száz leggazdagabb magyar összvagyona meghaladja a 4600 milliárd forintot. | Szerző: VG Idén is Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója vezeti a hazai milliárdosokat felsoroló listát. A bankelnök 360 milliárdos vagyonnal került a 2019-ben 18. alkalommal megjelent rangsor élére, megelőzve Mészáros Lőrinc nagyvállalkozót, akinek vagyonát 296 milliárd forintra becsülték A 100 leggazdagabb szerkesztői. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára Gattyán György állhatott fel, a Docler-csoport tulajdonosának vagyonát 280 milliárd forintra becsülték. A lista első tucat üzletembere közé jóval 100 milliárd forintot meghaladó vagyonnal lehetett bekerülni. A 10. helyen például 110 milliárddal Szíjj László, a Duna Aszfalt tulajdonosa áll, a 11. pozíciót pedig Rákosi Tamás médiavállalkozó foglalta el 107 milliárdra taksált vagyonnal.
Nagy változások nincsenek az ötvenes listán szereplő magyar milliárdosok körében, a vagyonuk viszont tovább növekedett az elmúlt évben. A gazdagok még gazdagabbak lettek. Mutatjuk, kik a leggazdagabb magyarok Szerdán jelent meg a Forbes magazin legújabb, januári száma, benne a leggazdagabb 50 magyar listájával. A neves hazai magazin harmadik alkalommal készítette el a rangsort, és bár az élvonalban nem történt nagy személyi változás, minden szereplőnek sikerült kisebb-nagyobb mértékben még tovább növelnie a vagyonát. Az élen az elmúlt három évhez hasonlóan idén is Mészáros Lőrinc áll 488, 1 milliárd forintos becsült vagyonnal, akit Csányi Sándor OTP-vezér követ, vagyonát 468, 9 milliárd forintra becsültük. Mészáros vagyona 2018-ban szárnyalta túl először Csányiét, azóta rendre 65–85 milliárdot vert az OTP-vezérre. A sorrend idén sem fordult meg, de soha nem volt ilyen szoros a verseny Magyarország két leggazdagabb embere között. Ez annak is köszönhető, hogy az előző évek gyors gyarapodása után idén Mészáros Lőrinc vagyona inkább stagnált, "mindössze" 9 milliárd forinttal növekedett.
Download English Ez 356, 5 milliárdos gyarapodást jelent a tavalyi listán szereplők összvagyonához képest. Érdekességként érdemes megjegyezni, hogy a tíz évvel ezelőtti összérték még csak 1613, 8 milliárd forint volt. Az akkori listán 55 olyan tehetős ember szerepelt, akiket az idei névsorban már hiába keresünk. Továbbra is Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a leggazdagabb magyar Fotó: MTI/Balogh Zoltán A vagyongyarapodás üteme jól láthatóan lassult, hiszen míg 2017 és 2018 között 899, 2 milliárd forinttal nőtt az első száz összvagyona, addig a tavalyi és idei lista között már csak ennek kevesebb, mint fele, 356, 5 milliárd forint volt a különbség. Az idei 100-as listára öt új név került fel és ketten voltak olyanok, akik a korábbi években már megfordultak a leggazdagabbak között. Az utóbbiak közé tartozik Matusz Balázs, a Matusz-Vad Zrt. tulajdonosa, illetve az ingatlanfejlesztésben érdekelt Földvári Gábor. Az "újoncok" közül a legelőkelőbb pozíciót Tiborcz István érte el.
Két nagy tavalyi cégeladás nyomán került fel a listára Mészáros Csaba (52. ), aki a mérnöki szolgáltatásokat nyújtó Evopro-csoport egy részét értékesítette, valamint Vinnai Balázs (99. ), aki a banki informatikai rendszerekkel foglalkozó IND-csoportot adta el. A lista idei belépői változatos üzletágakban tevékenykednek. Akad köztük kábeltévés szolgáltatással foglalkozó üzletember - Tarr János (67. ) - és baromfi-feldolgozásban érdekelt vállalkozó - Szabó Miklós (28. ) és Erdélyi István (97. ). JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT? Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 42 034 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 9, 96%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 42 083 forintos törlesztőt (THM 10, 01%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb. ) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát.
Ahogy a Föld bolygó országai szembekerülnek a globális felmelegedés veszélyével a nemzetközi kapcsolatok át fognak alakulni ahhoz képest, ahogy azokhoz az elmúlt közel négyszáz évben hozzászoktunk – írja Andreas Kluth, a Bloomberg publicistája. A változás elkerülhetetlen, sőt vélhetően szükséges, ám új konfliktusokhoz, ezen belül háborúkhoz és szenvedéshez vezethet. A 17. Márai Sándor: Olyan világ jön | Kárpátalja. századi harmincéves európai háborút lezáró vesztfáliai béke alkotta meg a nemzeti szuverenitás fogalmát, amely azóta békeidőben és háborúban egyaránt a nemzetközi kapcsolatok alapja. Az alapelv szerint - amely bekerült az ENSZ alapokmányába is - külső országoknak nincs joguk beavatkozni olyan ügyekbe, amelyek bármely állam belső jogrendje alá tartoznak. Ezt az elvet az 1618-tól 1648-ig tartó vérontás alapozta meg – Magyarország ez idő tájban három részre szakítva vergődött –, amelyben a különböző hatalmak lényegében kényük-kedvük szerint beavatkozva más országok ügyeibe keresztül-kasul háborúztak Európában. Közép-Európa lakosságának harmada odaveszett a vérengzésben.
ORDÍTOK BLOG Swan Edgar | Március 2, Szerda Elérkezett az ideje annak, hogy vessünk egy futó, de semmiképpen nem meglepett pillantást az Orbán-kormány legfőbb haderejére, legerősebb - és gyakorlatilag egyetlen - fegyverére, a propaganda vadul bugyogó, sajátságos, ám meglehetősen egydimenziós világára. Olyan világ jön márai sándor. Az a háború kitörésének pillanatától kezdve kristálytisztán látszott, hogy a kormánypárt üzeneteit a hívekhez eljuttatni hivatott gépezet megroppant. Nem először. Minden esetben […]
És aki tehetséges. És akinek jelleme van...... A szépség inzultus lesz. A tehetség provokáció. És a jellem merénylet!... Mert most ők jönnek... A rútak. Új világ jön? - Szemlélek. A tehetségtelenek. A jellemtelenek. És leöntik vitriollal a szépet. Bemázolják szurokkal és rágalommal a tehetséget. Szíven döfik azt, akinek jelleme van. " "Egy embernek egyféle rangja van csak, a jelleme. " --------"Mert most ők jönnek... És leöntik vitriollal a szépet". (Márai Sándor)
Az energiabiztonság most kritikus kérdés, emellett a szükséges nyersanyagok bányászata és szállítása is egyre bizonytalanabb. Ezt a HR szolgáltató testközelből tapasztalja, hiszen az ügyfélkörében vannak olyan cégek, akik kimondottan orosz vagy ukrán piacra termeltek vagy alkatrészeik ezekről a területekről származtak. Ezeknél folyamatosak az elakadások, leállások és létszámleépítések. Olyan világ jon bon jovi. Az alapanyag-, és alkatrészutánpótlás megoldásáig nem várhatunk érdemi javulást ezen a területen. A cégvezető hozzátette, fontos kiemelni, hogy a háború okozta krízis nem egy gazdasági konjunktúra időszakában érte az ipari szereplőket, hanem egy már megtépázott piaci helyzetben fokozta problémáikat. Az vitathatatlan, hogy a globális cégek esetében több eszköz áll rendelkezésre, ami a problémák kezelését illeti. Ha egy adott régió destabilizálódik, egy multinacionális vállalatnak meg van a kellő tapasztalata, és gyártási kapacitása ahhoz, hogy a problémás területekről áttelepítse a termelést egy másik övezetbe.