A látogatók így általa és róla készített felvételek, valamint korhű installációk segítségével a magyar származású Capát egyaránt megismerhetik mint emigránst, fotóriportert és haditudósítót, mint játékost és hőst. A 2014. január 12-ig látogatható tárlathoz Doku-tér is tartozik, ahol a látogatók elmélyülhetnek a Capa-irodalomban is. FÜRED TELEVÍZIÓ. (MTI) Tags: Capa, kiállítás, múzeum, Nemzeti, Robert 0 Fotópályázat a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ kiállításán való részvételre A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ fotópályázatot hirdet egyéni alkotók, alkotócsoportok valamint művészeti képzéssel foglalkozó közép- és felsőfokú oktatási intézmények részére. Az oktatási intézmények diákjai illetve diákcsoportjai intézményenként 3 pályázatot nyújthatnak be. Tags: Capa, fotó, kiállítás, pályázat, Robert
Robert Capa / A játékos - Kiállítást záró hétvége - Fotómagazin Photo Death High school A Capa Központ összes kiállítása látogatható július 7-től | Világgazdaság Kiállítások Lehet, hogy a bőrönd elő sem került volna, ha a Capa-hagyatékot kezelő ICP nem kezd nyomozni a spanyol polgárháború képei után, hogy jobban megismerjék az egyik legellentmondásosabb Capa-fotó, A milicista halála című kép történetét. A legendás fotó eredetije végül nem lett meg, de a bőrönd így is tartogatott meglepetéseket. Nem eltitkolt vagy soha nem látott képeket, hanem egy hatalmas gyűjteményt. (Fotó: ©International Center of Photography/Magnum Photos) A bőrönd négy fotós, Robert Capa, Gerda Taro, David 'Chim' Seymour és Fred Stein spanyol polgárháborús fotóit őrizte. Robert capa kiállítás balatonfüred 2. A képek között rengeteg ismert fotó van, amik már a korabeli képes újságokban is megjelentek a háború borzalmairól. Capa a harmincas évek végén már felkapott fotósnak számított Európában, pedig csak néhány évvel korábban született: Friedmann Endre és Gerda Taro ez idő tájt találták ki a Capa nevet, és együtt adták el a képeiket a jól hangzó amerikai riporter kreált imidzsével.
Látnivalók a közelben 1 MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ A debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ a régió legnagyobb művészeti gal... 2 MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ - Debrecen A kortárs művészetek itthoni központja, a régió és az ország legnagyobb - 1300 négyzet... 3 Kölcsey Központ Debrecen hazánk egyik kiemelkedő kulturális városa, és egy ilyen jelentős település nem... Shopping a közelben 1 Mandula Cafe Cukrászda Nyitva tartás: Április 1. - Október 1. Robert capa kiállítás balatonfüred district. minden nap:9. 00-20. 00 óráig, Október 1- Április 1.... 2 Hajdú István Precíziós orvosi műszerek készítésével, javításával foglalkoztam és még foglalkozom... Megosztom Program, esemény kereső Debrecen Partnereink Facebook
Ez a görög templom legismertebb és legelterjedtebb típusa, ahol a cellát körben oszlopsor veszi körül (perisztaszisz), ezzel létrehozza körbejárást lehetővé tevő folyosót, aminek pteron a neve. Ekkor alakultak ki tehát a későbbi építészeti jellegzetességek: a templomok egyterűek, oszlopsorral tagoltak, a kultuszszobor pedig a középpontban áll. Ilyenek voltak például Olümpiában a Zeusznak és Hérának emelt templomok. Létezett körtemplom is, pl. a Delphoiban, de nem ez az általános. Szobrászat Az épületeket gyakran díszítették szobrokkal és frízekkel (faragott domborművekkel). Archaikus korban az ábrázolás sematikus, frontális beállítás jellemző, az arcon jellegzetes a távolba néző tekintet és a merev archaikus mosoly. Kétféle szobrot készítettek. A kúrosz meztelen fiatal férfit ábrázoló szobor. A szobrok előrelépő bal lába, ökölbe szorított tenyere az egyiptomi szobrászat műveire emlékeztetnek, ám a meztelenség görög specialitás. A test mindig ünnepélyes tartású, erős és egészséges, a lépő mozdulattól viszont kevésbé hat merevnek.
Állatokat és mitológiai jeleneteket ábrázoló fríz Hoysaleswara templom, India A fríz az építészetben a klasszikus oszloprendek és párkányzatok egyik része, mely az architráv és a koszorúpárkány között helyezkedik el. Sokszor ornamentális vagy alakos domborművek díszítik. Tágabb értelemben a fríz nemcsak a görög-római klasszikus építészet alkotásait, hanem más stílusú épületeket is díszítő folytatólagos szalagszerű mező, amelyet figurális vagy ornamentális díszítés egészít ki.
Általában életnagyságúak vagy nagyobbak. A koré díszes ruhába öltöztetett nőalak. Vélhetően ünnepségek résztvevőiként ábrázolták őket, ezért viseltek díszes ruhát, szépen font hajkoronát, és erre utal egy gyakran látható attribútum, a kezükben tartott, istenüknek ajánlott áldozat. Testtartásuk a ruha miatt merevebb, csupán kezeik mozdulnak el a törzstől. Szinte minden esetben kinyúlik egyik karjuk, míg a másikkal ruhájukat tartják. Előrenyújtott kezüket gyakran értelmezték újra és újra az ezzel foglalkozók, arra jutva, hogy valószínűleg vallási szerepet tulajdoníthatunk annak – rituális áldozatok fogadásának vagy éppen átadásának lehetett ez a jelképe. Arcukat, ruhájukat kifestették és gyakran fémből készült ékszerekkel is felékítették őket. A kúroszokhoz hasonlóan rájuk is jellemző a frontális ábrázolásmód. Általában ezek a szobrok életnagyságúak vagy kisebbek voltak. Festészet A megmaradt emlékek közül a legjelentősebb alkotások a festett vázák. A homéroszi korban a geometrikus díszítésű vázák terjedtek el, az archaikus korban viszont a görög élet és mitológia érdekes jeleneteit mutatják be.