A fenntartható fejlődés alapelve – Megújuló energiaforrások Manapság gyakorta hallani a megújuló energiaforrások kifejezést, ám sokszor nem tudjuk, pontosan mit is takar e fogalom és hogy miben áll a fontossága. Amikor úgy általában véve azt energiaforráso król beszélünk, el kell különítenünk a megújuló és a nem megújuló energiaforrások fajtáit. Megújuló energiaforrások A megújuló energiaforrások kifejezés alatt, olyan, úgynevezett tartós energiahordozókat értünk, amelyeket kimeríthetetlennek tekinthetünk, mivel folyamatosan újratermelődnek. A megújuló energia jelentősége abban áll, hogy használata összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel és hosszú távon is képes lehet kielégíteni a Föld energiaszükségletét, amely mostanra elérte a közel 15 000 millió tonna olajegyenértékes szintet. A világ energiafelhasználása Mtoe (Million Tonnes of Oil Equivalent) értékben Nem megújuló energiaforrások Ezzel szemben a nem megújuló energiaforrások olyan jellegű természeti erőforrásoknak számítanak, melyek nem képesek újratermelődni, vagy ha mégis, akkor mindez túlságosan is sok időbe telik.
A megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, amiből energia nyerhető ki, és ami akár naponta többször, ismétlődően rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik. energiaforrások jelentősége Használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, tehát alkalmazásuk nem rombolja a környezetet, ugyanakkor nem is fogják vissza az emberiség fejlődési lehetőségeit. Szemben a nem megújuló energiaforrások (kőszén, kőolaj, földgáz stb. ) használatával, nem okoznak olyan halmozódó káros hatásokat, mint az üvegházhatás, a levegőszennyezés vagy a vízszennyezés. A szélenergia- és napenergia-technológiák alkalmazása lehetőséget ad arra is, hogy az ember saját maga állítsa elő az otthonában használt villamos energiájának, üzemanyagának és vizének egy részét, vagy akár az egészét. A fosszilis tüzelőanyagoktól való elhatárolódás különösen fontos; egyrészt a globális felmelegedés megállítása miatt, másrészt a közelgő olajhozam-csúcs fenyegetése miatt.
Másrészt pedig használatuk nagyon sok olyan negatívumot hoz magával, amelyek visszafordíthatatlan környezeti gondokat okozhatnak. Ilyen az üvegház-hatás, a levegőszennyezés, a vízszennyezés, globális energiagondok, de közük van a globális felmelegedéshez is. A mai klímapolitika legnagyobb kihívása az, hogy ezt a problémát globális szinten kezelje. Mi lehet a megoldás? Ha ezt egy mondatban meg lehetne fogalmazni, valószínűleg már rég nem lenne téma a klímavédelem. Ha egyik napról a másikra felhagynánk a nem megújuló energiaforrások felhasználásával, akkor megállna a világ, a megoldás így leginkább ezek fokozatos elhagyásában rejlik, amelyhez a Föld minden egyes lakója hozzátehet. Például, ha nem felejtjük felkapcsolva a villanyt a szobában vagy nem autóval megyünk el a kisboltig, máris segítettünk egy kicsit ezeknek a készleteknek a megóvásában. Természetesen a sok kicsit sokra megy elv mellett nagyon fontosak azok a technológiai újítások is, amelyeken annak érdekében dolgoznak szakemberek, hogy nagyobb léptékben tehessünk a nem megújuló energiaforrások felhasználása nyomán keletkező károk ellen és a bolygónk és sokáig élhető legyen.
Legnagyobb kőolajtermelők: Közel-Kelet országai pl. : Szaúd-Arábia, Kuvait, Katar, Perzsa-öböl területe, Fontos: Dél-Amerikában Venezuela, Afrikában Nigéria, USA. Kanada (olajhomok, olajpala). Oroszország. A földgázt felhasználása: vegyipari alapanyagként, háztartási fűtőanyagként. Legnagyobb földgáztermelők: Oroszország (kb. : 50%), Norvégia készletei az Északi-tengeren vannak. Azerbajdzsán. Szenek keletkezése: Növényi eredetű. Szénülési (szénképződési) sor: tőzeg lignit barnakőszén feketekőszén antracit (tőzegnek a legrosszabb, az antracitnak a legjobb a fűtőértéke. Szén jelentőségének változása: Kitermelése visszaesett, mert megjelentek más energiahordozók. Kitermelése környezetszennyező, elégetése során szén-dioxid keletkezik. Kéntartalma a levegőbe jutva, s átalakulva savas esőt okoz. Kitermelése, szállítása drága. Ennek ellenére a világ energiatermelésében még mindig meghatározó!!! Legnagyobb kitermelő: Kína, USA, India, Ausztrália, Oroszország. Atomenergia-uránérc Felhasználása a 20. század közepén kezdődött az atomerőművek megjelenésével.
Sokféle receptet kipróbáltam már, de ez vált be a leginkább. A recept eredetije egy esztergomi Ferences atyától ered! Hozzávalók 2-3 kg uborka, 2 csokor kapor, 2-3 nagyobb burgonya, só, víz kovászos uborka Elkészítése Végy egy nagy uborkás üveget! Alulra pakolj 1 csokor kaprot. Erre egy sor karikára vágott, jól megmosott, héjas, nyers burgonyát. (Nem tévedés, nem kenyeret! ). Én az öreg burgonyát használom erre a célra. Kovászos uborka receptek. A lé sosem penészesedik meg, áttetsző, tiszta marad és behűtve a legfinomabb üdítőital. Erre pakolom a megmosott, felhasított uborkákat, amelyet aznap reggel (! ) szedek le, mert akkor lesz igazán ropogós. Tetejére szintén karikákra vágott nyers, öreg krumplit rakosgatok. Legfelülre még 1 csokor kemény szárú kapor kerül, amely alkalmas arra is, hogy leszorítsa az egész "rakományt". Végül leöntöm langyos, sós vízzel – ahány liter víz, annyi evőkanál só! -. Kistányérral letakarom, 3 nap múlva csodát tálalhattok a családnak, barátoknak. M e g j e g y z é s: Ne érleljük napon!
Van lehetőség tovább eltarthatóságra, de erről majd a bejegyzés végén ejtek szót. Általában azt mondják, hogy az uborkát tűző napra kell tenni. Ez azonban nem feltétlenül igaz, csak 25–30 fok közötti, lehetőleg körülbelül egyenletes meleg kell hozzá csak. Ha túl sok meleg éri vagy megfázik a folyamat leállhat. Ebből kiindulva a konyhapulton is készíthetjük ha elég meleg van hozzá. Recept: Az uborkákat megmossuk és egy késsel háromnegyedéig félbe vágjuk, majd a másik felétől is bevágjuk merőlegesen az előző vágásra. A bevágott uborkákat egy üvegbe sorakoztatjuk. Kovászos uborka recept magyarul. Nálam 12 db átlagos uborka fért bele a 2 l-es befőttesüveg aljába. Beledugunk 2-3 szál friss kaport. Erre a mennyiségre én 40 g sóból és 1 liter meleg csapvízből készített oldatot öntöttem. A só mennyiségét ízlés szerint lehet növelni. A meleg víz legyen a legmelegebb, ami a csapból folyik. Erre tesszük rá a szelet kenyeret lefedjük egy tányérral és meleg helyre tesszük úgy kb 3 napra. Azt kell figyelni, hogy az uborkák elveszítsék az élénk zöld színüket, a víz pedig zavarossá kell hogy váljon.
Ez a recept egy esztergomi Ferences atyától származik.