Bár Dr. Hawass azzal állt elő, hogy semmiféle rejtély nincs a "katakomba" körül, Collins azt gyanítja, hogy a barlangok a Második Piramis alatt is folytatódnak, ahol az ősi hagyományok szerint Egyiptom legendás alapítójának, Hermésznek a legendás sírja található. Ez azért jelentős, mert Hermészt Nagy Varázslóként ismerik, Bringer és Collins arra gyanakszik, hogy a kamrák talán valami Hermész által hátrahagyott dolgot rejtenek – olyasmit, mint a Feljegyzések Csarnoka. A legendás médium, Edgar Cayce szerint a piramisokat egy ősi civilizáció építette, melynek az eredete Atlantisz idejére nyúlik vissza. Ez a nagy civilizáció valamikor 10-11000 évvel ezelőtt létezett és ezt dicséri a Nagy Piramis elkészítése is, s itt rejtették el az emberiség elveszett történelmét a "Feljegyzések Csarnokának" nevezett kamrában. "A feljegyzések egyike… egy Atlantiszról szóló beszámoló azoktól az időktől kezdve, amikor a szellem megformálta az anyagot, illetve amikor megkezdődött a testbe költözés. " – Cayce A feljegyzések kiterjednek az ősi kultúra első lerombolóira, az antaltidák másik földre való elköltözésére és Atlantisz végső elpusztítására is.
"Mindez tehát szembemegy az eddigi elméletekkel, mindazokkal, amiket magam is 20 éve tanítok, de legbelül végig azt éreztem, hogy tévedésen alapulnak" - mondta el Bob Brier egyiptológus a Reutersnek, aki szerint "Houdin elmélete hiteles, de nem több mint elmélet". Az Egyiptomi Régiségek Főtanácsa egyelőre nem kommentálta az eredményeket. Ön mit gondol az elméletről? Itt megírhatja nekünk!
– állított ezen a héten. – "Nincs semmiféle misztikum vele kapcsolatban és nincs ezoterikus jelentősége sem. Az eredményeinket egy hagyományos folyamat részeként fogjuk majd a nyilvánosság elé tárni. " Miközben üdvözli Dr. Hawass új, a lelőhely iránt mutatott érdeklődését, Collins kétségbe vontja Hawass motivációit: "Tudtuk, hogy augusztusban elkezdte a sír megtisztítását" – mondta – "A feltárások szinte azonnal megkezdődtek, miután a barlang felfedezésének híre elérte az internetet. " Collins ugyanakkor szkeptikus maradt Hawass abbéli magyarázatát illetően is, ami alapján "katakombáról" beszél. "A rendszer fogalmának használata arra utalna, hogy olyan barlangokat talált és olyan barlangokba lépett be, amelyeknek korábban még a létezését is tagadta? – teszi fel a kérdést. "A kollégáim és én megvizsgáltuk az Egyiptom szerte található dinasztikus időkből származó katakombák fényképes bizonyítékait, és mindegyik olyannak tűnik, mintha emberi kéz alakította volna ki azokat. " – Hawass Collins azt állítja, hogy "A gízaiak természetesek, és a fekükőzetet fúrták át több száz méteren keresztül, talán egy lokális geológiai törés irányát követve. "
2008 augusztusában Collins bejelentette, hogy újra felfedezte a korábban már feltárt barlangrendszerbe vezető bejáratot, belépett egy rejtélyes sírba, mely a Nagy Piramistól 700 méterre található nyugati irányban. Collins olyan nyomokra bukkant melyeket 200 évvel korábban a brit diplomata és felfedező, Henry Salt, hagyott maga után. Salt 1817-ben papírra vetett, hogy ő és Giovanni Caviglia, olasz felfedező, tárta fel a "katakombákat" "több száz yardon" keresztül Gízában, míg egy "tágas" teremhez nem értek. Ez a kamra három másik, ugyanilyen méretű teremmel állt összeköttetésben, melyekből különféle útvesztőszerű folyosók nyíltak, melyek közül az egyiket a későbbiekben az olaszok fedezték fel "300 lábnyival messzebb". Collins elhatározta, hogy megkeresi a környék barlangjait, ahol a Hattyú csillagkép jelöletlen csillaga helyezkedett el a három piramissal összeköttetésben. Katakombák sorozatát fedezte fel, miként Henry Salt leírta, de egyik barlangban sem voltak jelek. Majd amikor épp elhagyni készült a terepet, egy fali résre lett figyelmes a katakombában, amely végül feltárta a barlangok hatalmas bonyolult komplexumába vezető bejáratot.
Ekkorra a piramis teljes tömegének 70 százalékát már beépítették, így a maradékot a rámpa köveinek felhasználásával, egy belső spirális alagúton vitték felfelé. A belső rámpán fasíneken csúsztatták fel a köveket, és mivel a piramis a négy sarkán nyitott volt, az alagút világítását és szellőzését nem kellett külön megoldani. Az alig 7 százalékos dőlésszögű rámpán 8-10 ember tolta fel a köveket, s ezeket a már elkészült szerkezet mindig megtartotta. Ez a megoldás szerinte takarékos is volt, hiszen a korábbi elképzelésekkel szemben itt minden követ beépítettek, és egy darabot sem hagytak veszendőbe menni. Az elméletet egy 1986-ban elvégzett mikrogravitációs vizsgálat eredményeire alapozzák, amelynek során a francia kutatók spirális alagutak nyomait találták meg az épületben. A dokumentáció azonban 15 évre fiókban maradt, mert az alagutak mibenlétét nem tudták megmagyarázni. Houdin szerint a belső rámpa a külső falaktól pár méterre még ma is megtalálható, és ha az egyiptomi hatóságok is beleegyeznek, akkor a Dassault szakemberei hamarosan radarok és hőérzékelők segítségével vizsgálják át a teljes piramist.
A világ hét csodájából egyedüliként fennmaradt piramis-világra a mai napig rácsodálkozunk: hogyan voltak képesek a technikailag finoman szólva is fejletlennek tekintett ókori egyiptomiak több tonnás kőtömböket 100 méter magasságba feljuttatni? Az eddigi elképzelések szerint elsősorban rengeteg emberre volt szükség, egyes becslések szerint Kheopsz fáraó piramisán például csaknem százezren dolgozhattak. Az emberi kéz persze önmagában még nem lett volna elég, valamilyen segédeszközre mindenféleképpen szükség volt, és a talány talán éppen emiatt maradt máig az építészet egyik legnagyobb rejtélye. Kétféle elképzelés azért megfogalmazódott már korábban is a tudósokban. Daruk és csigák Az egyik szerint az átlagban két és fél tonnás kőtömbök egy daru segítségével kerülhettek a helyükre akkor is, amikor a piramis magassága már elérte a 100 métert. Erről szóló írásos feljegyzést Hérodotosznál, a görögök egyik legnagyobb történetírójánál is találtak, aki Kr. e. 450 körül arról ír, hogy egy különleges gép segítségével tették helyükre egykoron a hatalmas kődarabokat az egyiptomiak.
Külső rámpa A másik korábbi elképzelés szerint a piramis köré kívülről felépített rámpán tolták, vagy éppen húzták fel a kőtömböket a magasabb részekre. Ezt kétféleképpen tehették: vagy egy hosszú egyenes rámpa segítségével, amelynek dőlésszöge nem haladja meg a nyolc százalékot, vagy pedig egy csigavonalban a piramis körül felkúszó rámpa segítségével. Előbbi esetet valószínűtlennek tartják a kutatók, mivel a száz méteres magasság eléréshez már másfél kilométer távolról kellett volna elindítani a rámpát ahhoz, hogy ne legyen meredekebb nyolc százaléknál a lejtő. Ha ezt megették, és másfél kilométerről húzták fel a követ, az legalább akkora csodának számít, mint magának a piramisnak a megépítése – írja az Archeology. Gondok vannak a csigavonalú külső rámpával is: ebben az esetben ugyanis gyakorlatilag nem lehet befejezni a piramist, mivel a sarkok nem építhetők meg, csak akkor, amikor már a csúcsot is elérték. Márpedig a pontos mérésekhez és összeillesztésekhez elengedhetetlen volt, hogy a piramis sarkaihoz viszonyítsanak.
8, 25 Ki van a maszk mögött? (2021) Megtekintés: RTL Most! Film adatlapja Visszatér a világ legőrültebb show-műsora – újra itt az Álarcos énekes! Az RTL Klubon nyomoz az ország! Vadonatúj álarcokkal tér vissza a világ legtitokzatosabb és legőrültebb show-műsora, az Álarcos énekes! A népszerű szuperprodukció rengeteg újdonsággal érkezik: egy teljesen új, négytagú nyomozói gárda mutatkozik be és a káprázatos maszkok között, Magyarországon először, egy duó is rejtőzik – azaz ketten vannak egy páros álarc mögött! A Csacsi és a Lovag rögtön két hírességet is rejt, sőt az is garantáltan lázban tartja majd az egész országot, hogy vajon ki van a Cápa, a Róka, a Kacsa vagy a többi zseniális maszk mögött. Az új nyomozók rendületlenül készülnek a feladatra, többen közülük testközelből élték át az Álarcos énekes varázsát. A vadonatúj harmadik évadban nyomozóként tér vissza az RTL Klub képernyőjére a legendás énekes-előadóművész, Szandi. Őt Szabó Zsófi színésznő, illetve egy rutinos Álarcos-gárda segíti a maszkok leleplezésében: az első évad ezüstérmes Robotja, aki a második évadban vendégnyomozóként is bemutatkozhatott, Nagy Ervin színész.
2020. február 04. - 20:42 Álarcos énekes címmel nagyszabású showműsor indul az RTL Klubon Február 9-én indul a világ számos országában óriási sikerrel futó szórakoztató showműsor, az Álarcos énekes. Az egyik legtitokzatosabb énekes showműsorban egyetlen cél lebeg mindenki előtt, hogy kitalálja, ki van az álarc mögött. Február 9-től, vasárnap esténként 19:00 órától ismert hazai sztárok öltik magukra a teljes testüket elfedő, látványos álarcokat. A maszkok mögött lehetnek énekesek, színészek, valóságshow-hősök, humoristák, sportolók, bárki, aki már legalább egyszer belopta magát a nézők szívébe. A műsor kapcsán példátlan biztonsági intézkedések vannak érvényben. Elkülönített öltözők, biztonsági őrök, eltorzított hangon megszólaló álarcok, kártyákkal való kommunikáció! Teljes a titokzatosság! A feladat pedig nem más, mint kitalálni, hogy vajon ki lehet a maszk mögött. A nézők nem maradnak ebben segítség nélkül. Négy Nyomozó követi az álarcok által "elhagyott" nyomokat, és egyetlen, de igen bonyolult ügyön dolgoznak: rá akarnak jönni, meg akarják fejteni a titkot, hogy kik vannak az álarcok mögött.
Amennyiben villan a kártya, az adott nyomozó bármikor leleplezhet egy énekest. Érdemes lesz ezzel csínján bánniuk, ugyanis a rossz tipp büntetést von maga után. A nyomozócsapat női szakaszát Szabó Zsófi – a csapat szerint ő a banda celebszakértője – és az RTL Klub képernyőjén régóta nem látható Szandi alkotja. Csobot Adél és Istenes Bence házastársi cívódásait idén sajnos – vagy szerencsére – nélkülözni kell, de aki a dübörgő romantika miatt nézné a műsort, annak sem kell ijedten a szívéhez kapnia: idén Szabó Zsófi és Fluor Tomi lesz a flörtfelelős. A két celeb már jó ideje ad témát a bulvársajtónak azzal, hogy látványosan flörtölnek egymással, Fluor pedig már az első interjúban elmondta: nagyon reméli, hogy az évad végéig történik valami köztük. Istenes Bence nem is vesztegette az időt, bátornak nevezte Zsófit, aki szingliként oda mert ülni Fluor mellé olyan ruhában, amely stílusában erősen hajazott egy kék kötözött sonkához. Fluor sem akart késlekedni, így egy öltönyös emberrel be is hozatott gyorsan Zsófinak egy szívecskés lufival megtámogatott ajándékot, amely egy távcső mellett egy elsőrandis üzenetet rejtett.
A vörös bunda Szabados Ágit rejtette, akinek a neve fel sem merült a nyomozók körében. Fluornak különösen kínos volt, hogy nem ismerte fel az újságíró-műsorvezetőt, miután Szabados nemrég szerepelt a Wellhello klipjében. A titkolózás pedig tovább folytatódik, azt, hogy kit rejt az összes jelmez továbbra is csak heti adagolásban lehet majd megtudni vasárnap esténként. Azt viszont már az első adás is megmutatta, hogy az új évadban legalább akkora rejtély lesz, összejön-e Szabó Zsófi Fluorral, mint az, hogy éppen melyik sztár izzad a jelmezek alatt. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.