Száguldok nagy sebességgel Új verdával vad zenével Hibáztam, felém tekintett Sípjába fújt, s leintett Egy rendőrnő az álmom, Ha megbüntet sem bánom Csak legyen az enyém ma éjszaka Türelme ne fogyjon el, Engedem hogy vigyen el, Büntetésem legyen az őrszoba. Mért kell most úgy hajtani? Úgyis itt fogsz maradni. Büntetésem az lesz mára Ketten megyünk az őrszobára. Odamentem hogy gyorsan öleljem át, De ő felsikolt. Rájöttem az egész egy álom volt, Mikor a fülembe sikolt. Az út széléről valaki leállít. Szép rendőrnő volt. Meg láttam a gyönyörű két szemét, A lelkembe markolt. Ha megbüntet sem bánom, Csak legyen az enyém ma éjszaka. Traumatikus gyerekkori emlékeket dolgoz fel A friss lemezpályázatot nyert, sokoldalú, fiatal előadó/dalszerző, Heidi Albert elektronikus műfajban bontakoztatja tovább szárnyait. Új felvétele, a "Valahol" traumatikus gyerekkori emlékeket dolgoz fel, amelyért ma már köszönetet mond. A tehetség korábbi zeneszámai és izgalmas feldolgozásai arról árulkodtak, hogy egy igazi "zenei laboratóriumot" működtet, amiben folyamatosan kísérletezik a stílusokkal és hangszerekkel.
- Uram, ön túllépte a megengedett sebességet. - Én, én? De hát az lehetetlen. - Kérem ne vitatkozzon velem! Vagy helyszíni bírságot fizet, vagy feljelentem. - Na de mégis, hát nem rendezhetnénk másképpen a dolgokat? - Mégis mire gondol? - Hát... Refrén
Az inzulinrezisztencia ténye laboratóriumi vizsgálattal megállapítható - ugyanakkor a vérvételi eljárás az átlagosnál bonyolultabb. Érdemes felkészülni rá. A terheléses vércukor és inzulinrezisztenciavizsgálat során megmérik, hogy testünk mennyire képes hasznosítani, a sejtjeink számára döntően fontos energiaforrást jelentő glükózt. A glükóz hasznosításában (vagyis hogy a véráramból eljusson a sejtekhez) az inzulin nevű hormon segíti a szervezetet, amelyet a hasnyálmirigy termel. Az inzulin hatására tehát nő a sejtek glukóz felvétele, ezzel egy időben csökken a véráramban ennek koncentrációja. Inzulin rezisztenciáról akkor beszélünk, ha az inzulin eredményezte vércukorcsökkenés csak az átlagosnál/élettaninál nagyobb mennyiségű inzulinnal érhető el, tehát csökken az inzulin sejtekre gyakorolt hatása vagy másképp fogalmazva a szervezet rezisztenssé válik az inzulinra. Az inzulinhatás további csökkenése során már ez a megnövekedett inzulin mennyiség sem elegendő a normális vércukorszint megtartásához.
Legutóbbi, IMRIK-kel közös szerzeménye, az "Erre születtem" készítése során érezte először, azonban hogy az elektronikus zenében látja a valós kiteljesedést. A most debütáló zene, a "Valahol" erre a vonalra erősít, amiben a mély beatek, sötét szintik és a house stílusjegyei dominálnak, miközben Heidi Albert védjegyének számító, egzotikus hangszer, a handpan is szerepet kapott. "Kolozsváron születtem, a családunk onnan származik. Apukám magára vállalva a családeltartó szerepét, vágyva arra, hogy anyagi biztonságot és jólétet teremtsen nekünk, Németországban dolgozott évekig, és küldte haza a pénzt. Sokáig nagyon nehezteltem rá, de ahogy felnőttem, rá kellett ébrednem, hogy mindezt azért tette, hogy megteremtse mindannyiunknak az anyagi biztonságot. Nekünk egy egészen más életet szánt, mint amilyen világban ő nőtt fel. Most Budapesten élhetek, ahol zenei karrierem szempontjából magyarként a lehető legjobb helyen vagyok -, és ezt neki köszönhetem" – meséli, polgári nevén, Bognár Andi a szerzeménye hátterét.
Az én 1956-om Hatvan éve [I - III. ] Fejcsóválás és főhajtás: Gyulai Pál és Miletz János Katona - Kecskemét: II. A tizenkilencedik század közepétől végéig Katona-Kecskemét: III. A huszadik század első fele Katona - Kecskemét: IV. 1945-től "Feő Fiskalis Katona Jószef fiam": A Bánk bán költője az apja szemével Róla szóló írások, források: Katona József leghívebb íródeákja: Bemutatjuk Orosz László kecskeméti gimnáziumi tanárt / Szekér Endre, In: Köznevelés. - 39. évf. 21. sz. (1983. máj. 27. ), p. 8. Kortársaink: Arcképvázlat Orosz Lászlóról / Szekér Endre, In: Olvasó nép. - 7. = 25. (1985), p. 44-48. Négyszemközt dr Orosz László irodalomtörténésszel / Szekér Endre Orosz László / Varga Mihály. - Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft, 2003. - Borítócím: Dr. Orosz László élete és munkássága Orosz László / Füzi László, In: Kecskemét irodalomtörténete / Orosz László, Füzi László. Dr. Orosz László vélemények és értékelések - Vásárlókönyv.hu. - Kecskemét: Kecskeméti Lapok, 2003. p. 115-117. A Füzéki István Emlékérem 2008. évi díjazottjai: [hír], In: Könyv, könyvtár, könyvtáros.
és jegyzetekkel ellátta Orosz László, 1956 >> Felfordult világ: 1863 / Jókai Mór; sajtó alá rend. Orosz László, 1963. >> Mire megvénülünk: 1865 / Jókai Mór; sajtó alá rend. >> A Katona József Társaság jubileumi évkönyve 1891 - 1970 / szerk. Orosz László, 1971. >> "Forr a világ": Berzsenyi-breviárium / Bevezető Orosz László, 1976. >> A magyarokhoz / Berzsenyi Dániel; [bev. Orosz László], 1976. >> Bánk bán: (Kritikai kiadás), sajtó alá rend. Orosz László, 1983. >> Berzsenyi Dániel művei: Kis János emlékezései / a szöveggondozás és a jegyzetek Orosz László munkája, 1985. >> Bánk bán / utószó: Orosz László és Rigó Béla, 1987. >> A beregszászi magyar gimnázium története 1864-1989 / szerk. Benda István, Orosz László, 1990. >> A Katona József Társaság évkönyve 1891- 1991 / szerk. Füzi László, Orosz László, 1991. >> Katona József versei / Katona József; a szöveget gond. és az utószót írta Orosz László; a jegyz. Orosz László (genetikus) – Wikipédia. Orosz László és Sütő József munkája, 1991. >> Kecskeméti életrajzi lexikon / Péterné Fehér Mária, Szabó Tamás, Székelyné Kőrösi Ilona; Kieg.
Orosz László ( Sepse, 1943. augusztus 1. –) magyar genetikus, molekuláris biológus, egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Dr orosz lászló debrecen egyetemi klinika. Fő kutatási területe a genetikai rekombinációk molekuláris szintű folyamatai, a gének és fehérjemolekulák térszerkezeti és funkcionális jellegzetességei. Másfél évtizeden keresztül, 1974-től 1989-ig volt a Szegedi Tudományegyetem genetikai tanszékének alapító tanszékvezetője. Életútja [ szerkesztés] 1961-ben iratkozott be a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemre, ahol 1966-ban szerezte meg biológia–kémia szakos tanári oklevelét. Még ugyanabban az évben az MTA Genetikai Intézetének munkatársa lett, noha Győrffy Barna mentorálásával ösztöndíjasként már 1964 óta részt vett az intézményben folyó tudományos munkában. 1971-től 1974-ig az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont genetikai intézetében dolgozott. Időközben, 1973-ban megvédte kandidátusi értekezését, 1973–1974-ben pedig a Leedsi Egyetemen oktatott vendégtanárként.
Orosz László, Markó László, 1992. >> Berzsenyi Dániel művei / a szöveggond., az utószó és a jegyz. Orosz László munkája, 1994., 1999., 2004. >> Katona József válogatott drámái / Katona József; válogatta, utószó Orosz László, 1998. >> Versek, tanulmányok, egyéb írások: kritikai kiadás / Katona József; sajtó alá rend. és a jegyzeteket írta Orosz László, 2001. >> The viceroy / Katona József; előszó Orosz László, 2003. >> Katona József történelmi művei / sajtó alá rend., és a jegyzeteket írta Orosz László. - kritikai kiadás, 2005. >> Válogatott versek / Berzsenyi Dániel; [vál. és a jegyzeteket írta Orosz László], 2008. >> Cikkei teljes szöveggel: Katona József összes művei. 1-2. Dr orosz lászló. köt. Sajtó alá rendezte és jegyzetekkel ellátta: Solt Andor. Bp. 1959. A verstani eszmélkedés kérdései a felvilágosodás korának magyar irodalmában Az önelvű irodalomtörténész: Horváth János emlékére Berzsenyi és Kazinczy Katona József és Kisfaludy Károly Hajnóczy Iván "hagyatéka". Adalékok Katona-szövegek pontosításához, kiegészítéséhez, forrásaihoz és magyarázataihoz Katona Piroska: 1913 - 2003 Katona vadásznaplója - a vadásznapló Katonája Kérdőjelek: egy Katona-kutató töprengése "Közelebb az éghez": Jókai és Katona Kikergettetni: Hogyan értsük a Bánk bánnak ezt a szavát?
Mindezekkel megvilágította egyes fejlődésgenetikai, funkcionális genomikai folyamatok hátterét, és hozzájárult a differenciált génszabályozás megalapozásához. A szerv- és szövetfejlődés differenciált genetikai vizsgálata során felállította a Caenorhabditis elegans (egyfajta fonálféreg) és az ecetmuslica genetikai alapmodelljeit, később a csontfejlődés genetikai hátterének feltárásával foglalkozott (pl. a szarvasagancs -fejlődés genetikája). Kutatási eredményeit alkalmazták és alkalmazzák a haszonnövények és -állatok géntérképezéséhez, a növényvédelemben, természetvédelemben, vadgazdálkodásban és humángenetikában alkalmazott biotechnológiai módszerek kifejlesztéséhez. Orosz László - Bácstudástár. Több egyetemi jegyzet fűződik a nevéhez, mintegy száz szakcikket és tudományos közleményt jegyez. Jelentősen hozzájárult az integrált klasszikus-molekuláris genetika egyetemi oktatásához. Társasági tagságai és elismerései [ szerkesztés] Tudományos eredményei elismeréseként 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2010-ben rendes tagjává választották.
Budapest: Magyar Nagylexikon. 2004. 712. o. ISBN 963-9257-21-4 A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 II. (I–P). Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 946. o. Orosz László adatlapja az MTA honlapján Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 121411277 OSZK: 000000008473 NEKTÁR: 79692 LCCN: n80151713 ISNI: 0000 0000 8013 7998
Már ezt megelőzően, 1994-től az Akadémia közgyűlési képviselője volt, később tagja lett a Felsőoktatási Tudományos Tanácsnak, és elnöke az MTA genetikai bizottságának. Emellett részt vesz az állatnemesítési, a molekuláris biológiai, genetikai és sejtbiológiai, valamint a mikrobiológiai akadémiai bizottság munkájában is. 1987-től a Magyar Genetikusok Szövetségének vezetőségi tagja, 1999 után elnöke volt. 1990-től négy éven keresztül az OTKA molekuláris biológiai szakzsűrijének munkáját elnökölte. Az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet (EMBO) magyar nemzeti bizottságának titkári tisztét is betöltötte. 1988-ban Akadémiai Díjat kapott, 1998-ban Széchenyi professzori ösztöndíjban részesült. Főbb művei [ szerkesztés] Klasszikus és molekuláris genetika. Szerk. Orosz László. Budapest: Akadémiai. 1980. Források [ szerkesztés] Ki kicsoda 2000: Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon. Budapest: Greger-Biográf. 1999. 2. o. Magyar nagylexikon XIX: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Bárány Lászlóné.