Úszógumigyilkos edzés állva, kezdőknek is - 10 perc a gyönyörű hasizomért - YouTube
A kis műanyagdarabkák a tengerek óriásait; a bálnákat, cápákat, és rájákat is veszélyeztetik, amelyek naponta akár több százat is lenyelnek belőlük. Ha érdekesnek találod a cikket, oszd meg ismerőseiddel is! Ha érdekesnek találod a cikket, oszd meg ismerőseiddel is!
A mély hasizom – m. transversus abdominis A gyakorlatot az előző testhelyzetben hátonfekve végezd. Azt javaslom, hogy ezt a gyakorlatot önmagában terhelt helyzetben (ülve, állva, gyakorlatok közben) ne használd, mert a levegő hasba irányításával nem aktivizáljuk az összes stabilizátort. A harmadik gyakorlat (az 1-es és a 2-es kombinációja) alkalmas lesz bármilyen testhelyzetben a mély stabilizátor izmok aktiválására, így minden testhelyzetben gyakorolható. Mély belégzés után hagyd kiáramlani a levegőt a tüdődből. Majd az ujjaidat finoman nyomd bele a csípőlapát és a köldök között a hasadba. Hasizom gyakorlat alva 1. Belégzéskor érzékeld, hogy az ujjaid alatt megfeszül a hasizom, kissé az ujjadnak nyomódik. Ha ezt a feszülést nem érzed, irányítsd a levegőt az ujjad alá, és gyöngéden (ne erőltesd túlzottan) nyomd az ujjad felé a levegőt. Majd utána végezd el úgy is, hogy oldalt a csípőlapát felett és az alsó bordák alatt nyomod be az ujjaidat, ill. hátul a bordák alatt ugyanígy. Ez azért szükséges, mert a mély hasizom nem csak elől, hanem oldalt és hátul is tart, körbeveszi a hasüreget (a fenti fotón ez jól látható).
A pontos miérteket egyelőre nem tudni, ám valószínűsítik, hogy a fák, illetve az évszakok változásának látványa megkönnyíti az egyébként igencsak stresszes városi életet, ahol az ember szinte teljesen elszakad a természettől. Jobban működik az agy Németországban egyre népszerűbbek az erdei óvodák, de a térhódításuk már az USA-ban is elkezdődött. A megfigyelések alapján ugyanis azok a gyerekek, akik ilyen, erdős környezetben játszanak és tanulnak, gyorsabban fejlődnek, a kézügyességük, a kockázatfelmérésük és a kognitív képességeik is jobbak, mint a zárt térben tanuló társaiké. Helyreáll a vérnyomás A vérnyomásra mindenképpen jó hatással van a mozgás, de az már nem mindegy, hogy hol is történik ez. Japán kutatók önkénteseket kértek meg, hogy tegyenek egy két órás sétát az erdőben, majd megmérték a vérnyomásukat. Persze kontrollvizsgálatként a kétórás sétát a városban is megtették és ezután is vérnyomásmérés következett. Az adatok alapján arra jutottak, hogy az erdei mozgás jobban csökkenti a vérnyomást, mintha a városban, a hatalmas házak között, a forgalom zajával kísérve végeznék azt.
Mi lesz az alföldi erdeinkkel, ahol az éghajlati előrejelzések szerint a zárt erdők számára kedvezőtlen klíma lesz uralkodó? A melegedő éghajlat emellett kedvez a kártevőknek, kórokozóknak. Az éghajlatváltozás következtében egyre gyakoribbak az erdőt károsító rovarok és betegségek. A rovarok például gyorsabban fejlődnek a melegebb körülmények között, és évente több generációjuk is kifejlődik. Ugyanakkor a hosszú aszályos időszak következtében romlik a fák egészségi állapota, s ez által csökken ellenállóképességük. Az "invazív fajok" pedig a növekvő globális mobilitás és az áruk nemzetközi mozgása következtében egyre gyakrabban tovább bonyolítják ezt a helyzetet. A tölgy csipkéspoloska hazai tömeges jelenléte ezt "jól példázza", s előre vetíti, hogy mivel kell számolnunk a jövőben. Bár az erdészet viszonylag magas alkalmazkodóképességgel rendelkezik más ágazatokhoz képest, az egyes intézkedések végrehajtása időigényes és költséges. Ezenkívül az eredmények gyakran csak hosszú évek után jelennek meg.
Ahogy az erdő közelébe jutunk, érezni a mocsár szagát és a gyökérzeten apró rákok szaladgálnak. Az elképesztően összetett gyökérrendszeren szinte át kell mászni, közben óvatosan ki kell kerülni a gyökérzetre tapadt éles kagylókat. Marcangol a tehetetlenség érzése? Pedig tenni akarsz a klímakatasztrófa ellen. Van néhány javaslatunk, iratkozz fel! A képet Bodon Pál készítette Van azért kevésbé nehézkes változata annak, hogy közelebbi kapcsolatba kerüljünk a mangrove erdővel. Mexikóban, a Sian Kaan Biorezervátumban úszhatunk egyet az erdős területen. Először beülsz egy motorcsónakba, azzal átvisznek néhány lagúnán, majd egy ponton kiszállsz, a mentőmellényt leveszed, megfordítod és beleülsz, úgy nézel ki, mint egy alultáplált szumóbirkózó, vagy mint egy pelenkás óriáscsecsemő és beereszkedsz a vízbe. A laguna enyhén lejt a tenger irányába, így van egy kis sodrása a víznek, lebegve, úszva nézed a mangrove fákat, a fákba kapaszkodó broméliákat, a farendszer léggyökereit, az apró rákokat, madarakat.
A vegetáció meghatározó szerepet tölt be a Föld klímájának alakulásában. Az alábbiakban az erdők és a gyepek klímaszabályozó képességével foglalkozunk. Tanulmányaink során mindnyájan megismerkedünk azzal a biológiai folyamattal, mint szolgáltatással, amit a növényi produkció során az üvegházhatású CO2 megkötés jelent, valamint azzal a ténnyel, hogy a növényi légzés nélkülözhetetlen fajunk fennmaradásához. Érdemes azonban a legújabb kutatási eredmények alapján áttekinteni, hogyan befolyásolja a növényzet állapota, természetessége, szerkezete és funkcionalitása az általunk ismert és megszokott környezet alakulását. Az erdők jelentősége a kontinentális területeken Az erdők alapvető szerepet játszanak a bioszféra globális folyamataiban éppúgy, mint a helyi környezeti viszonyok alakításában. Meghatározóak az élőhely vízgazdálkodásának alakulásában, elősegítik a jó minőségű talaj képződését, élőhelyet biztosítanak a területre jellemző fajoknak, elősegítik a levegő tisztulását és a vízgyűjtő területre érkező csapadék megfelelő térbeli és időbeli levonulását, raktározását.
Az alkalmazkodás szükséges az erdő fontos ökológiai funkcióinak védelme és gazdasági potenciáljának megőrzése érdekében is. Az erdészet nagy lendületet kapott a 2015-ös párizsi klímaegyezményből, amely először számolt az aláíró országok azon erőfeszítéseivel, hogy az erdők telepítésével és legfőképp védelmével ellensúlyozza a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásából és más forrásokból származó szén-dioxid-kibocsátását. Az éghajlatváltozás az erdőgazdálkodásra gazdaságilag is erős hatást gyakorol. S bár ezek jellege, illetve mértéke ugyan régióspecifikus, de az erdei infrastruktúra fenntartási költségeinek növekedése, a faállományok szél-, hó-, fagy- vagy jégkárosodása, a nedvesebb telek és a korai olvadások fakitermelési és erdősítési időszakot befolyásoló hatása olyan kedvezőtlen változásnak tekinthető, melynek gazdasági következményeit az erdőgazdálkodás nem minden esetben fogja tudni kigazdálkodni. Egyéb káros hatások közé tartozik még esetenként a biológiai sokféleség csökkenése, az erózió mértékének növekedése és a hidrológiára gyakorolt negatív hatások – jelentősen befolyásolva ezzel az erdősítések tervezését -, de ilyen például az erdő esztétikai és rekreációs értékek csökkenése – akár időszakosan - is.