Kitört a nyolc évig tartó osztrák örökösödési háború, ahol Ausztria egy francia-porosz szövetséggel állt szemben, és várható volt Bajorország, Spanyolország és Szászország csatlakozása is. A királynőt egyedül Anglia támogatta, így szó szerint létkérdés volt számára – és birodalma számára is -, miként cselekszenek a magyar rendek. Az országgyűlés 1741-ben ült össze Pozsonyban, Mária Terézia fejére júniusban helyezték a Szent Koronát. Szeptember 11-én az uralkodó magához kérette a diétát a pozsonyi várba, és lejátszódott a dinasztia történetének egyik legmeghatározóbb, ha nem a legmeghatározóbb jelenete. A kezdetben húzódozó, ellenálló urak előtt a királynő fekete ruhában jelent meg, karján újszülött kisfiával, a későbbi II. Józseffel. Először Batthyány Lajos főkancellár beszélt a birodalom nehéz helyzetéről, majd a királynő szólt. Ékes beszédben kért segítséget Magyarország rendjeitől, mint anya, mint esendő nő. A rossz nyelvek szerint adott pillanatban még meg is csipkedte a kis Józsefet, hogy az sírásával növelje a hatást.
Barta János hangsúlyozta: anya és fia világnézete alapvetően különbözött, hiszen míg Mária Terézia a hagyományos világ védelmezője volt, addig II. József a felvilágosult abszolutizmus képviselőjeként drasztikus változásokat sürgetett. Vajnági Márta Mária Terézia férjét, Lotaringiai Ferencet méltatva azt mondta, mindenképpen többre kell értékelni, mint pusztán egy férjet egy nagy uralkodónő oldalán. Mint fogalmazott, a Habsburgok gyakorlatilag "a túlélésüket köszönhették" Lotaringiai Ferencnek, hiszen feleségével számos gyermeket neveltek, és gazdasági szempontból korának kiváló szakembere volt; ő volt az, aki megteremtette azt a monumentális családi magánvagyont, amelyből gyakorlatilag a Habsburg-Lotaringiai ház tagjai 1918-ig éltek. A történész felidézte, Lotaringiai Ferenc számos saját birtokot halmozott fel Magyarországon és az osztrák örökös tartományokban, egészen Itáliáig. Manufaktúrákat, udvarházakat hozott létre és fejlesztett fel, jelentősen gyarapítva ezzel az uralkodóház vagyonát.
Mária Terézia uralkodását az 1867-1914 közötti időszakhoz hasonlóan joggal tekinthetjük olyan aranykornak, amikor a törvény és a rend által garantált békében és biztonságban élhettünk – hangsúlyozta Schmidt Mária, a Mária Terézia, a magyarok királynője című rendezvényen, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében tartottak az uralkodónő születésének 300. évfordulója alkalmából. Tomka Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményi főigazgató-helyettese köszöntőjében arról beszélt, a nagy tekintélyű uralkodóasszonyok emlékezetét általában pozitívan őrizte meg az utókor. Erzsébet királynő, Nagy Katalin, Mária Terézia vagy például Viktória királynő esetében mindig a termékenység, a prosperitás kapcsolódott a személyükhöz. Felidézte, falvaink, városaink képét azok a barokk templomok határozzák meg, amelyek az ő uralkodása alatt épültek, a legszebb magyarországi kastélyokat is a 18. században építették, ebből következően elmondhatjuk, hogy egy kiegyensúlyozott fejlődésről beszélhetünk ebben az időszakban.
Mária Terézia művével foglalkozni nem tudományos öncél, hanem segít múltunk megismerésében, s azáltal identitásunk erősítésében. Gerő András köszöntötte a konferencia résztvevőit (Fotó: Szinek János/Felvidé) A 18. századi Európa II. (Nagy) Frigyes porosz király, vagy Nagy Katalin orosz cárnő kora, de Mária Teréziáé is. Vele jött létre – I. Lotaringiai Ferenccel kötött házassága révén – a Habsburg-Lotaringiai ház. Igazi dinasztia, mert 16 gyermeket hozott a világra, s közülük számosan kerültek trónra. Mai gondolkodással is elismerésre méltó, ahogyan egyszerre volt uralkodó, anya és feleség, mindhárom hivatását példásan töltve be, és leszámítva trónra lépésének idején a háborúkat, figyelmét a békés építkezésre fordíthatta. Uralkodásával kezdődik a nemzeti művelődés új korszaka, benne a Nagyszombati Egyetem Budára helyezése, a Ratio Educationis néven ismert tanügyi reform, a Theresianum alapítása, a testőrírók: Bessenyei, Orczy, Gvadányi megjelenése az irodalomban. Úrbéri pátensével a jobbágyok terhein akart könnyíteni, de rendezni kívánta a cigányok helyzetét is.
Ismét egy megosztó témát kínált a történészeknek az évfordulónaptár: 300 éve született Mária Terézia, akinek 1740-1780 közti uralkodását négy évtizedes gyarapodás és a barokk pompa fénye vonja be, amelyre azért némi árnyékot vethet a madéfalvi székelymészárlás vagy az életfogytig bujdosásra ítélt Mikes Kelemennek szóló üzenet: Törökországból nincs visszatérés. Mindent összevetve, mindenki egyetért abban, hogy a Mária Terézia-korszak a Habsburg-magyar viszony legpozitívabb fejezete volt. Ezt világították meg különböző szempontok szerint a konferencia előadói. Gerő András, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója köszöntőjében utalt arra, hogy Ausztriában emlékévet szenteltek a 300. évfordulónak, Magyarországon eddig ez az egyetlen esemény, illetve a budapesti Szlovák Kulturális Intézetben szép kiállítást rendeztek tiszteletére. Ez a konferencia módot ad arra, hogy a Habsburg-magyar viszonyban sztereotípiák helyett az érdekellentétek és érdekazonosságok rendszerét lássuk, amelynek mércéje, hogy melyik uralkodó alatt mennyit fejlődött a nemzet.
század a franciák nagy százada, a kortárs magyar "értelmiségi réteg" a francia minták követését tekintette legfőbb feladatának. Az első nemzedék közvetítésével jutottak el Magyarországra azok a filozófiai, tudományos és szépirodalmi művek, amelyek a kor elit színvonalát képviselték. A nemesi arisztokrácia – Szerb Antal meghatározása szerint – "első hívője és hirdetője azoknak az eszméknek, melyek teljességre érve, az arisztokrácia politikai és kulturális kiküszöbölésére vezetnek". Gróf Haller László Fénelon t fordít, Teleky Ádám Corneille Cid jét ülteti át magyarra. Hatalmas könyvtárak halmozódnak fel rövid idő alatt (Csáky István, Héderváry és az Orczy család udvarházaiba n). Eljut Magyarországra minden fontos írás Voltaire-től Rousseau-ig. Elsőként a volteriánus szemlélet erősödött meg, a maga antiklerikális és szabados szellemében.
Ekkortájt azonban már egyre több országban elismerték a nőági örökösödést, így a császár 1713-ban megalkotta a Pragmatica Sanctiot arra az esetre, ha mégis fiú örökös nélkül hunyna el. Persze ez sem volt minden előzmény nélküli, mert 1703-ban I. Lipót fiaival megállapodott a birodalom öröklési rendjéről, s a titkos szerződésben külön szakasz foglalkozott a férfiág kihalása esetén történő eseményekről. A főhercegnők a kor szokásos nevelését kapták, így történelmet, matematikát tanultak az idegen nyelvek (latin, olasz, spanyol, francia) mellett, valamint vadásztak, táncoltak és célba lőttek. A Pragmatica Sanctio kimondta a Habsburg-birodalom feloszthatatlanságát és törvényesítette a nőági örökösödést, a nagyhatalmak jelentős része pedig el is ismerte ezt nemzetközi szerződésekben. Ennek ellenére Károly halála után elindult az osztrák örökösödési háború, amelynek során II. Frigyes porosz király hadüzenet nélkül rátámadt a birodalomra, majd bekapcsolódott Franciaország, Bajorország és Szászország is.
De pár perc alatt elérhető a Gárdonyi-ház és a "mini egri vár", no és persze ott a tó, ahol a Várparki élmények után lehet csobbanni egyet. A "Várkapitány" kérésünkre összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat. Várpark Alekszi Zoltán Várpark gondolatát a gyerekkorában olvasott Egri csillagok regény ihlette. 2013-ban kezdte el építeni a vármentő parkot, ő találta ki és alkotta meg a világon egyedülálló anyaghű makett parkot. A parkban - ma már csak romokban létező - középkori magyar várak láthatók kicsinyített változatban. Nyári fesztivalok 2018 . A 44 makett régészeti alaprajzok, információk felhasználásával, rekonstrukciós elképzelések alapján épült meg. A várak a történelmi Magyarországot ábrázoló sétányon belül találhatók, melyeket 90 emlékoszlop vesz körül, emléket állítva a magyar uralkodóknak, fejedelmeknek és kormányzóknak. Itt található a Magyar Várkutatók Emlékháza is. hirdetés A Várpark négy alkalommal nyerte el a világrekorder elismerést. Skanzen A Skanzenben egy Árpád-kori település elevenedik meg. Különlegessége, hogy minden eredeti méretben épült meg.
Látható itt egy XI. századi fatemplom, benne mind a 17, Árpád-házhoz köthető szent szobra és Szent I. István király Prágában őrzött kardjának másolata. Különleges látványosság Székesfehérvár Fekete-hegy palánkvára, a honfoglalás-kori szekérvár szintén a világon egyedülálló alkotás. A skanzenben veremházak, gazdasági és melléképületek találhatóak, valamint egy, a Kárpát-medence 11 fazekas tájegységét felölelő fazekas kiállítás. Az állattartó részen tyúkok, kacsák és felnőtt racka juhok, valamint idei bárányok - Bella, Bubi és Borbolya - várják a látogatókat. Szentek fala A több mint 600 szentet bemutató páratlan kiállítási anyag egy 300 méteres falon tekinthető meg, Szent Habakuktól Szent II. János Pál pápáig. Fesztiválok 2018 | szmo.hu. A fal építéséről, áldásáról-szenteléséről dokumentumfilm is készül, amit a tervek szerint a Vatikánba is elküldenek Ferenc pápának. Oktatás A parkba egyéni és csoportos látogatásához nem kell bejelentkezni. Kivétel: kerekesszék, babakocsi.
30 Orosz és amerikai veterán autók találkozója 11. 00 Nyílik a LURKÓ SZIGET, benne programok gyerekeknek egész nap 12. 00 Déli harangszó, Jó ebédhez szól a nóta Felhő István és zenekara közreműködésével 13. 00 Ebéd (birkapörkölt, burgonya, savanyúság, kenyér) 14. 00 Csólyospálosi Hagyományőrző Asszonykórus és a "Királydinnye" Citerazenekar (Üllés) 14. 30 A Kalapos és a Mayossa Néptáncegyüttesek közös műsora, kísér a Qpica Zenekar 15. 00 Falunapi mulatós. Potyautasok Zenekar 16. 00 GRIMM-BUSZ SZÍNHÁZ. Előadás gyerekeknek és felnőtteknek 17. 00 Köszöntőt mond Á. Fúrús János polgármester. A "Csólyospálos Községért" kitüntető cím átadása 17. 15 A 3. Süteménysütő, a 12. Pogácsasütő és a 16. Csólyospálosi Birkapörköltfőző verseny eredményeinek kihirdetése, tombolasorsolás (Fődíj: élő birka) 17. 45 Tűzoltóautó átadása 18. Nyári fesztiválok 2018. 00 Matyó Néptáncegyüttes (Mezőkövesd) 19. 00 Extrém Bike Trial Show (kerékpáros bemutató) 20. 00 Humorpercek. Janklovics Péter (SHOWDER KLUB) 21. 00 Csólyospálosi Tamburás Együttes 22.