Könnyen, egyszerűen kezelhető fémiker spirálozó, irodák, kisebb cégek részére. Vízszintes lyukasztás, függőleges zárás. Bevált RENZ minőség, fémházas konstrukció! Sikeresen kosárba rakta a terméket
2 év garancia.
Legyen Ön az első, aki véleményt ír!
A sajtolás időpontjára nincs általános szabály, akár az erjedés vége előtt is sajtolhatunk, ha már a lé színe megfelelő, illetve ha már túl fanyar az íze. Így a héjon erjesztés 1-2 hetet vehet igénybe, de ha meg van a tökéletes irányításra a lehetőség (technológiailag), akkor akár 3 hétig is ázhat must. Létezik más technológia is a vörösbor készítésére. Ilyenkor az egész, sértetlen bogyókat rozsdamentes acéltartályokba helyezik, majd lezárják a tartály tetejét. Az oxigént széndioxiddal kiszorítják a tartályból. Ezután az erjedés magában a zárt szőlő bogyóban kezdődik meg. Az oxigén kizárása fontos az oxidáció, ecetesedés megakadályozása végett. A kipréselt lét (a préselést annyira kell erősen végezni, hogy a magok ne roppanjanak meg, mert keserű ízt adnak a borba) hordókba töltik ott fejeződik be az erjedés, kotyogóval, illetve utóerjesztő akonával (ha nem ment teljesen végbe a kádban). Amennyiben hagyományos hordókba töltik a bort, testesebb nedű készíthető, míg ha rozsdamentes acéltartályokba töltik, gyümölcsösebb borokat készíthetnek (ezek a reduktív borok).
Az előző fejezetben a hagyományos borkészítésről írtam, melyben a fahordós érlelés központi szerepet játszik. Ezúttal a modern borkészítés módszereit fogom ismertetni. A két eljárás jelentős részben fedi egymást, hisz a modern borkészítés folyamatába a fahordó használata ugyanúgy beletartozik mint a hagyományos borászatban. Szakszóval élve a két különböző technológiát oxidatív és reduktív borkészítésnek is nevezhetjük. A hagyományos módszer az oxidatív, amikor a must és a bor az erjesztő kádban és később a fahordóban a levegővel érintkezik, vagyis oxidálódik. A modern borkészítés fő, de nem kizárólagos jellemzője a reduktív eljárás, ami azt jelenti hogy arra törekszenek, hogy a szőlőfeldolgozás fázisától, a préseléstől a must és később a bor levegőtől elzártan készüljön és egészen a palackozásig ne érintkezzen a levegő oxigénjével. Az utóbbi néhány évtizedben a rozsdamentes acél jutott főszerephez mely tulajdonképpen az első világháború katonai fejlesztése volt és a civil életben a második világháború után, a borászatban pedig az ötvenes-hatvanas években terjedt el.
Az oxigént széndioxiddal kiszorítják a tartályból. Ezután az erjedés magában a zárt szőlő bogyóban kezdődik meg. Az oxigén kizárása fontos az oxidáció, ecetesedés megakadályozása végett. A kipréselt lét (a préselést annyira kell erősen végezni, hogy a magok ne roppanjanak meg, mert keserű ízt adnak a borba) hordókba töltik ott fejeződik be az erjedés, kotyogóval, illetve utóerjesztő akonával (ha nem ment teljesen végbe a kádban). Amennyiben hagyományos hordókba töltik a bort, testesebb nedű készíthető, míg ha rozsdamentes acéltartályokba töltik, gyümölcsösebb borokat készíthetnek (ezek a reduktív borok). A vörösbor készítésnél is helye van az új technológiáknak, az utóbbi néhány évtizedben jelent meg az új borok kategóriája ami azt jelenti Magyarországon például Szent Márton ünnepére november 11-ére a pincészetek jelentős része már palackozott új vörös borokkal jelentkezik, természetesen a fehér és rozé borok mellett. Itt szintén helye van a reduktív technológiának, különösen az irányított erjesztésnek.
Az üde, friss íz világot tükröző borok előállításánál a 10-18C erjedési hőmérséklet betartása lényeges elem a minőségi bor előállításában. Érdekes adat, hogy az élesztők optimális működéséhez 25 C szükséges, az előbb felvázolt hideg technológia ennél jóval alacsonyabb hőmérsékleten tartja a cefrét, ezért így tudja kontrollálni az erjedés folyamatát, valamint jobban megőrizni a gyümölcsös aromákat. Az erjedési hőmérséklet kialakításában 3 lehetőség közül érdemes választani: 1, A must erjesztését 10 °C-on indítjuk, majd a cukor ¾ részét ezen a hőmérsékleten erjesztjük ki. Megszüntetjük a hűtést, és hagyjuk kb 14-17 C-ra felmelegedni a mustot, amely hőmérsékleten a maradék cukor is alkohollá alakul. 2, a must erjesztését mindvégig 16-18 °C-on végezzük. Üde, reduktív borok készítésénél alkalmazzuk, Európai technika. 3, a hőmérsékletet 20-24 C között tartjuk. Az élesztők optimuma nagyon közel van. Ajánlatos érett, közepesen illatos Furmint, Leányka, Olasz rizling, Zöld Veltelini, Zenitet így erjeszteni, illetve az össze túlérett fajtát.
Míg az oxidatív eljárás során a levegővel való érintkezés miatt kialakulhatnak a bor másodlagos, érett aromái, addig a reduktív eljárással készült borokban csak a szőlőből származó primer, vagyis elsődleges íz-, illat- és zamatanyagok érezhetők. Üdék, gazdagon gyümölcsösek, alacsonyabb alkoholtartalmúak, és világosabb színűek ezek a borok. A reduktív eljárást gyakran nevezik hűtött-irányított erjesztésnek is, mivel a rozsdamentes acéltartályok hőmérsékletét a borok palackba töltéséig mindvégig megfelelő hőmérsékleten, leginkább nagyon alacsonyan tartják, és pontosan szabályozzák. Reduktív eljárás esetén a szőlőalapanyag jellemzően érett, de nem túlérett, és nagyon gyors feldolgozást igényel, mivel már közvetlenül a szüret után elkezdődhetnek a bogyókban azok a mikrooxidációs folyamatok, amelyek által veszíthet a must friss és üde zamatanyagaiból. A tölgyfahordós erjesztés, illetve érlelés jelentősen abban tér el az acéltartályos változatnál, hogy a bor – a palackozásig bezárólag – végig találkozik az oxigénnel, ugyanis a hordó pórusain keresztül bejut a levegő, míg a víz, és az alkohol kifelé párolog.
A leggyakrabban használt derítőanyag egy teljesen semleges, agyagszerű ásvány, de létezik szintetikus és állati eredetű derítőszer is. Nincs azzal semmi baj, ha valaki változatlanul úgy érzi, darabon érlelve a bort finomabb dolgokra képes – ha szeszel, azzal már gond van, mert azt tiltja a törvény –, cselekedjen e szerint, találja meg a fogyasztóját. A "tradicionális" aszúkat legalábbis ez ideig egyetlen "újstílusbajnok" sem akarta betiltani. Ám a probléma, úgy látszik, mégsem oldódott meg. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy amit mi tudunk, mert végül is valamilyen szinten foglalkozunk vele, azt tudja mindenki. Úgy látszik, ez még távolról sincs így. A reduktív maszlag annyira beette magát az agyakba, hogy képtelenség megszabadítani tőle akár írástudó embertársainkat is. Lám, a legolvasottabb politikai napilap 2005-ben is ezen mereng – szerző megírja, megjelenése előtt fél tucatnyian elolvassák, és átmegy. De érdemes megnézni a Csite kolléga Dűlőutakonjához érkezett hozzászólások egy részét is.