Hegyvidéki történetek 2020-09-25 Száztíz éve adták át az Erzsébet-kilátót, amely azóta is rendületlenül őrködik a Hegyvidék és Budapest felett a János-hegyen. A kerek évforduló kapcsán összeszedtünk néhány érdekességet, amelyet talán nem mindenki tud a sokunk által kedvelt kiránduló helyről és kilátóról. A János-hegy igazi patrónájaként Erzsébet királynét szoktuk tekinteni, akinek ez volt a kedvenc kirándulóhelye. A királyné a Jánoshegyi vendéglő elindítója, id. Erber János fővárosi erdész kíséretében járta be a vidéket. Egy ilyen alkalommal a hirtelen támadt rossz idő következtében a királyné innen a Disznófőig egy rozoga szekéren vitette le magát. Bezárták a János-hegyi Erzsébet-kilátót. A szekér éppen rőzsét szállított az erdőből, és Erzsébet királyné kérésére – hogy neki helyet adhassanak – a rőzsét lerakták. Más alkalommal meg egy cigánygyerek, aki az úton hegedüléssel kéregetett, őfelségét egészen a Szép Juhászné vendéglőig kísérte zeneszóval. A királyné egyik látogatásakor a János-hegy csúcsára felérve, ahol akkor még egy fakilátó állt, a feljegyzések szerint a következőt mondta: "Csodálom az embereket – mondta körbepillantva –, miért mennek oly messze vidékre nyaralni, mikor e hegyek s az itteni kilátás kiállja a versenyt a legszebb világrészekkel. "
1926-ban, hazánkban elsőként, állandó díszkivilágítást kapott a torony. Jánoshegyi Erzsébet kilátó | egykor.hu. Ennek sikerén fellelkesülve világították ki később a Halászbástyát, és az Országházat is. Megközelíthetősége A Libegő felső állomásától vagy a Gyermekvasút "János-hegy" vagy Virágvölgy vasútállomásától könnyen elérhető. A 21A jelzésű busz "Normafa" nevű felső végállomásától gyalogosan közelíthető meg szerk. : Cseke Ibolya forrás: net
Az Erzsébet-kilátó Izgalmakban az épület sem szegényebb a kilátásnál: már a fölfelé vezető, ódon hangulatú, kettős spirálú csigalépcsők is különlegesek. Összesen négy teraszról nézelődhetünk, ezek legmagasabbika egy apró kis torony a tornyon. A neoromán stílusú, 23, 5 méter magas épület az 527 méter magas János-hegyen áll. Története 1885-re nyúlik vissza, ekkor fogalmazódott meg a szándék a kilátó építésére. 110 éve a csúcson - Érdekességek az Erzsébet-kilátóról. Akkoriban egy alacsony fatorony állt a népszerű kirándulóhelyen. A magas költségek miatt azonban még hosszú évekig nem vált valóra a régen dédelgetett álom, végül a Magyar Turista Egyesület, személyesen Glück Frigyes kezdeményezése vezetett sikerre: a magyar szállodatulajdonosok ipartestületének támogatása, a fővárosi lakosok adakozása és a budapesti önkormányzat anyagi hozzájárulása együttesen teremtette elő az összeget. A tervek elkészítésére Klunzinger Pál mérnököt, az elbírálásra pedig Schulek Frigyest, a Műegyetem tanszékvezetőjét, neves építészt kérték fel. Maga az építkezés csak 1908-ban indult meg, ezek után az épület felső szintjeit Schulek Frigyes még újratervezte.
A vizet puttonyos kocsik hordták a szomszédos Svábhegyről, majd ideiglenes vízvezetéket is fektettek le. Az alapok megerősítését a porhanyós mészkő nagyon megnehezítette. Az eredeti terveken szereplő kúp alakú tornyot végül Schulek Frigyes átrajzolta és két terasszal díszítette. Így született meg végül az a tortaforma, amit ma is láthatunk. A felépült kilátótornyot 1910. szeptember 8-án adták át a közönségnek, és Erzsébet királynéról nevezték el. Ez az építmény az akkori Európa egyik leghatalmasabb ilyen jellegű épülete volt. Neoromán stílusban épült, kör alaprajzú kilátó 23, 5 m magas és 100 lépcső vezet fel a legfelső szintre. Az alapnál az épület kerülete 53 méter, majd a felére csökken. A negyedik teraszról tiszta időben 75–80 km-es körkilátás nyílik, ritka tiszta időben a Magas-Tátra csúcsai is kivehetők Az épület kezdetben nem csak az erdőjáró turistákat szolgálta. Hosszú ideig meteorológiai állomás is működött benne. 1923-ban a kilátó közelében erdőőri lakot építettek és a korábban a kilátó legalsó szintjén lakó, a főváros alkalmazásában álló kilátóőrt átköltöztették oda.
Az Erzsébet-kilátó nagyrészt édesvízi mészkőből készült, anyagát a mai Libegő felső végállomásáig közúton, onnan egy ideiglenes vágányon juttatták el a hegytetőre. A megnyitót 1910. szeptember 8-án tartották. Névadója, a korában sokak által tisztelt Erzsébet királyné előtte többször is megfordult a János-hegyen, és igen dicsérte a panorámát. Érdekes módon a kilátó volt az első helyszín Budapesten, mely díszkivilágítást kapott - ennek sikerén felbuzdulva világították ki később az Országházat és a Halászbástyát is. Eleinte meteorológiai állomás is működött a falak közt, és a kilátóőr is bent lakott. 1923-ban számára új épületet emeltek. A padokkal felszerelt terasz csak 1931-ben készült el, ebben az időben rendezték az Erzsébet-kilátó környezetét is. A szocializmus évtizedeiben hatalmas, világító vörös csillag került az épület tetejére, mely azonban statikai problémákhoz is vezetett. Bár a rendszerváltás után a vöröslő szimbólumot eltávolították, a romos állapotú épület alapos felújításra szorult.
Ez végül 2001 és 2005 között történt meg. A mai díszkőburkolat és a világítás is ennek során készült el. Az alsó szinten kávézó működik, eggyel feljebb kiállítás mutatja be a torony történetét. Nyitvatartás Naponta: 8:00 - 20:00 (Hivatalosan "napkelte és napnyugta közt" tart nyitva. ) Tömegközlekedéssel A Széll Kálmán térről induló 21 és 21A jelzésű autóbuszok Normafa megállójáig kell utaznunk. Onnan hétvégente elektromos kisbusz közlekedik a Libegő felső állomásán keresztül a kilátóig, a viteldíj felnőtteknek 1000 Ft. A Zugligetből induló Libegő juttat legközelebb a kilátóhoz. A Gyermekvasút János-hegy megállójától erdei sétával közelíthetjük meg a tornyot. Megközelítés A normafai buszvégállomástóla Jánoshegyi úton kell elsétálnunk a Libegő végállomásáig, ahonnan a meredeken fölfelé kanyarodó aszfalton folytathatjuk az utat egészen a kilátóig. A Normafától az utat jobboldalt kísérő, K↺ jelzésű erdei sétányon is gyalogolhatunk, a Libegőtől pedig a János-hegyre hágó P és Z ▲ jelek meredek, köves ösvényén kaptathatunk föl a csúcsra (2, 3 km, 50 m szintemelkedés).
A szájról-szájra terjedő valótlanság egyik ékes példája a széles körben elhintett, "a sok C-vitamin vesekövet okoz" rémtörténet. Ha az emberek egy kicsit képzettebbek lehetnének a tudományos gondolkodás logikájában, akkor azonnal feltennék a kérdést: Látott már valaha valaki olyan embert, akinek a sok C-vitamintól lett veseköve? Ha lehetne alaposabb vitaminokkal kapcsolatos műveltségünk, akkor jót mosolyognánk ezen a rémmesén. Tudnánk például, hogy a kecske naponta 13-14 grammnyi C-vitamint állít elő a saját testében (egy 70 kilogrammos ember testsúlyára átszámítva). Ha a mese igaz lenne, akkor minden egyes kecske hatalmas vesekővel büszkélkedne. Ha nem az lenne a cél, hogy tájékozatlanok maradjunk, akkor hallhattunk volna arról, hogy tudósok már alaposan megvizsgálták ezt a kérdést. Dr lenkei gábor d vitamin b. 1996-ban megjelent egy tudományos közlemény. Összefoglalta egy hat éven át zajló vizsgálat eredményét. Több mint 45 ezer vesekőképződésre leginkább hajlamos korban lévő (40-75 év közötti) férfit követtek hat éven át.
1. 500 milligramm = 1, 5 gramm. Ennek a hölgynek naponta legkevesebb 1, 5 gramm C-vitaminra van szüksége ahhoz, hogy szervezete megkapja azt a mennyiséget, amellyel optimálisan tud működni. 1, 5 grammnyi C-vitamin biztosításához a következő mennyiségeket kell minden áldott nap megennie: • Paprika 2, 2 kg/nap, vagy • Citrom 3, 7 kg/nap, vagy • Eper 3, 7 kg/nap, vagy • Paradicsom 6, 0 kg/nap, vagy • Meggy 15, 0 kg/nap, vagy • Cseresznye 18, 7 kg/nap, vagy • Őszibarack 21, 7 kg/nap, vagy • Alma 30, 0 kg Kizárt, hogy képes lenne ennyi gyümölcs vagy zöldségfélét megenni. Minden áldott nap. Dr. Lenkei Gábor közleménye a koronavírussal kapcsolatban: a vitaminok fontossága kiemelt most | Kimondott Igazságok. A C-vitamint eleve azért választottam példának, mert ebből nagyobb mennyiséget tartalmaznak a gyümölcs és zöldségfélék, mint más vitaminokból. A többi vitaminféleség esetében jellemzően még a fentieknél is nagyobb zöldség és gyümölcs mennyiségek elfogyasztására lenne szükség. Nélkülözhetetlen… Ha csak ez az egyetlen egy információ széles körben ismertté válna, akkor senki sem hinné el, hogy a vitaminok pusztán "étrend-kiegészítők".
Összetevők Összetevők 1 lágykapszulában: NRV% D 3 -vitamin 4 000 NE (100 µg) 2 000, 0 napraforgóolaj; zselatin; nedvesítőszer: glicerin; víz; kolekalciferol-olaj (kukoricaolaj, kolekalciferol, antioxidáns: BHT). (NRV = táplálkozási referenciaérték. ) Az étrend-kiegészítő nem helyettesíti a vegyes étrendet és az egészséges életmódot. Az ajánlott napi fogyasztási mennyiséget ne lépje túl. Dr lenkei gábor d vitamin vs. 60 db – nettó tömeg: 19, 8 g 120 db – nettó tömeg: 39, 6 g Tartsa a dobozt párától, nedvességtől, napfénytől védve, jól lezárva, hűvös helyen, kisgyermektől elzárva! A napozás tehát, önmagában, még nem garanciája az elégséges mennyiségnek. A modern tudomány egyre nagyobb szerepet tulajdonít a D-vitaminnak és egyre nagyobb napi adagok bevitelét tartja szükségesnek. Összetevők A-vitamin 5000 NE (1500 RE µg) 187, 5 4000 NE (100 µg) szójaolaj; zselatin; nedvesítőszer: glicerin; víz; retinil-palmitát-olaj; kolekalciferol-olaj. Nettó tömeg: 47, 4 g D-vitamin 4000 NE lágykapszula 975 Ft – 1. 850 Ft Kiváló minőségű, könnyen lenyelhető, magas összetevő-tartalmú D-vitamin lágy kapszula.